A Barátság kőolajvezeték stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából, ennek kiesése súlyos problémát okozna Magyarországnak – közölte lapunkkal a kormány egyik tagja kedden megjelent cikkünkre reagálva. Kiemelte azt is, az ukrán elnök fenyegetése arról, hogy felrobbantják a Barátság kőolajvezetéket, egyenesen felháborító, ezért blokkolja a magyar kormány az európai békekeret felhasználását.
Ahogyan arról a hétvégén beszámoltunk, az amerikai titkosszolgálatoktól kiszivárgott lehallgatási jegyzőkönyv szerint Volodimir Zelenszkij a magyar ipart is tönkretette volna. Az ukrán elnök indokként oroszpártiságra hivatkozott. A kijelentés 2023. február közepén hangzott el, amikor a Julija Szvrjenko miniszterelnök-helyettessel tartott találkozón Zelenszkij azt javasolta,
„robbantsák fel” a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket.
Az Index 2023. május 16-án reggel ezzel összefüggésben külön energetikai elemzést tett közzé, amelyben a megkérdezett szakértők egyértelműen megállapították:
ha az ukrán elnök úgy döntene, felrobbantja a Barátság vezetéket, akkor Magyarországon minden kőolaj-beszállítást átterelnének az Adria-vezetékre, ez pedig elméletileg a magyar finomítói igényt nagyrészt kielégítené.
Továbbá felhívták a figyelmet arra is, hogy Ukrajna komoly tranzitbevételt kap, amelyet az utóbbi időben még meg is emeltek – s amit a jövőben tovább szeretnének növelni. Másrészt Szlovákia dízelt szállít Ukrajnának, ezt orosz nyersolajból is meg lehet tenni, vagyis az orosz kőolajból finomított dízel is mehet Ukrajnába az uniós szabályozás szerint. Magyarország felől szintén jelentős mennyiségű dízel áramlik Ukrajnába. Márpedig dízel nélkül nemcsak a gazdaság, de a tank is nehezen indul be.
Az egyik magyar kormánytag a cikkünk megjelenését követően lapunknak azt mondta, hogy a kabinet tagjai fel vannak háborodva Zelenszkij szavai miatt – és ezt csak tovább tetézi az, hogy az OTP szankciós listára került. Hozzátette: ezért blokkolták az európai békekeret felhasználását.
A kormány tagjai az OTP elleni szankciót is magyarellenes lépésnek tartják.
Az Indexnek úgy fogalmazott, hogy a Raiffeisen sokkal nagyobb mértékben van jelen Oroszországban, az ukránok mégsem szankcionálják. Csak és kizárólag a magyar bankot. Amíg Ukrajna ezt nem korrigálja, a magyar álláspont nem változik, mert a magyar kormány álláspontja szerint „a szankciókat Brüsszelben írják, és nem Kijevben”.
A kormányzati forrásunk egyértelművé tette azt is, hogy a Barátság kőolajvezeték stratégiai fontosságú a magyar gazdaság szempontjából. A csővezeték déli ágán keresztül – amelynek a felrobbantásáról az ukrán elnök beszélt – évente mintegy 8 millió tonna orosz olaj érkezik.
Ennek kiesése súlyos problémát okozna a magyar gazdaságban, nemhiába kapott a kormány mentességet az orosz kőolajra vonatkozó tilalom alól.
Kormányzati forrásunk úgy fogalmazott, hogy még úgy is probléma lenne a magyar iparral, ha egyébként a hazai tartalékok több hónapra elegendők, illetve az Adria-vezetéken lehet pótolni az esetlegesen kieső mennyiség egy részét, bár ez közel sem ennyire egyszerű – írták lapunknak.
Az Index információi szerint az ukrán elnök mondatai is szóba kerültek a keddi kormányülésen.
Mint ismert, elsőként a The Kyiv Independent számolt be arról, hogy az ukrán kormányzati szerv 2023. május 4-i dátummal hozzáadta az OTP Bankot a „háború nemzetközi szponzorairól” (az ukránok így nevezik az Oroszországot támogató államokat – a szerk.) készült listához. Mindezt azzal indokolták, hogy
A MAGYAR BANK TOVÁBBRA SEM VONULT KI OROSZORSZÁGBÓL, ÉS EGY HITELEKRE VONATKOZÓ SZABÁLYOZÁSBAN ELISMERI A DONYECKI NÉPKÖZTÁRSASÁGOT ÉS A LUHANSZKI NÉPKÖZTÁRSASÁGOT.
A The Kyiv Independent szerint az ukrán kormányszerv azt is közölte, hogy ezen túl az OTP Bank az orosz hadsereg tagjainak is kedvező hitelfelvételi lehetőségeket ajánl. A NAZK, vagyis az ukrán Antikorrupciós Ügynökség eredeti közleményében az áll, hogy az OTP Bank „több mint 2,2 millió ügyfelet szolgál ki, és több mint 1850 településen van jelen a terrorista államban (Oroszországban – a szerk.), ami jelzi a fontosságukat a nyugati szankciókkal küzdő, azokat megkerülni próbáló orosz gazdaságban”.
Azt is megjegyezték, a bank az orosz piacon a második helyen áll a szabad felhasználású hitelek szegmensében – 15,3 százalékát adják –, valamint a hitelkártyapiacon is a nyolcadik helyen állnak Oroszországban.
Az OTP szerint ezzel szemben a valóság az alábbi:
Az OTP Bankot megbélyegző döntése alátámasztására több téves, valótlan érvet hozott fel az ukrán fél, ezért ezek közül a legjelentősebbeket a helyzet tisztázása érdekében közleményben cáfolta meg a bank. Az OTP megerősítette: Oroszországban 0,17 százalék piaci részesedéssel rendelkezik, azaz súlya az orosz bankpiacon nem éri el a két ezreléket. Ezzel cáfolták azt a vádat, miszerint az OTP Bank fontos szerepet tölt be Oroszország nemzetgazdasága szempontjából.
Hozzáfűzték: a NAZK listájára ugyanakkor az OTP-nél lényegesen nagyobb helyi jelenléttel rendelkező nemzetközi bankok és egyéb vállalatok nem kerültek fel, ami önmagában megkérdőjelezi a listára kerülésről szóló döntés hitelességét.
A KÖZLEMÉNYBEN LESZÖGEZIK: AZ OTP CSOPORT EGYIK TAGJA SEM FOLYTAT SEMMILYEN TEVÉKENYSÉGET UKRAJNA AZON TERÜLETEIN, AMELYEKET AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ MEGSZÁLLÁS ALATT TART.
Hozzáteszik: az OTP Csoport minden piacán a helyi és nemzetközi jogszabályok teljes betartásával működik, beleértve a szankciós előírásokat is. Egyben emlékeztetnek arra, az OTP 2014-ben is szabályszerűen és haladéktalanul megszüntette valamennyi tevékenységét a megszállt területeken. A magyar bank úgy véli, a NAZK téves döntésének feltehetően az volt az alapja, hogy Oroszországban is van Donyeck nevű település, ahol valóban a közelmúltig volt – a nemzetközi szankcióknak megfelelően – működő OTP-bankfiók.
ÚGY VÉLIK, AZ OTP-T FELJELENTŐ OLEKSZANDR DUBINSZKI EZT KEVERHETTE ÖSSZE AZ UKRAJNAI DONYECKKEL.
A bank közleményében hangsúlyozta: sem kedvezményesen, sem máshogy nem nyújt új hitelt az Oroszországi Föderáció fegyveres állománya tagjai számára. A tények azt mutatják – írták –, hogy az Oroszországi Föderáció törvényben írja elő (106-FZ) valamennyi pénzügyi szolgáltatónak, hogy azok számára, akik részt vesznek a „különleges katonai műveletben”, 2023. december 31-ig mentesülnie kell a hiteltörlesztés és kamatfizetés alól. A határidő után a törlesztés folytatódik. A magyar bank kijelentette azt is: soha semmilyen formában nem ismerte el a luhanszki és a donyecki területek önállóságát, összhangban az EU és azon belül Magyarország hozzáállásával.
(Borítókép: Index)