A jövő évi költségvetést 4 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, 66,7 százalékos államadóssággal, valamint 6 százalék körüli éves inflációval tervezte meg a kormány - ismertette a Kormányinfón Varga Mihály pénzügyminiszter. A büdzsé meghatározó eleme a honvédelmi kiadások finanszírozása és a családtámogatás.
Nem árultak zsákbamacskát a kabinetirodában a csütörtök délutánra meghirdetett Kormányinfóval, hiszen már a meghívóból kiderült, hogy a szokásos szereplőkön, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszteren és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn kívül Varga Mihály pénzügyminiszter is ott áll majd a pulpituson, a téma pedig a 2024-es költségvetés lesz.
A dokumentumról, amely május 19-én landolt a Költségvetési Tanács asztalán, a napokban, várhatóan május 30-án pedig már az Országgyűlés elé is kerül, Varga elmondta:
Az előkészítés feszített tempóját kritizálóknak egyúttal azt üzente a pénzügyminiszter: pontosabb adatok akkor sem lennének, ha később tervezik meg a büdzsét.
A háború még nem ért véget, minden valószínűség szerint 2024-ben is folytatódik, márpedig az ország fizikai védelme a legfontosabb. Ezért is erősítik meg
a honvédelmi alapot, amelynek a végösszege 1300 milliárd forint fölött lesz, így ezek a típusú ráfordítások immár meghaladják a GDP 2 százalékát.
Ugyanakkor a pénzügyi tárca vezetője hangsúlyozta: nem csak a honvédségre, a védelmi kiadásokra jut több pénz, hanem a magyar családokra is. Az utóbbiak kapcsán elmondta: a támogatási rendszer megújítása mellett is három és félszer több jut erre a célra, mint 2010-ben. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények összege meghaladja a 3300 milliárd forintot. Elhangzott, hogy marad az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a 13. havi nyugdíj is.
Megérkeztek az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai, amelyekre reflektálva Gulyás Gergely kijelentette: Magyarországnak továbbra is kulcsfontosságú a költségvetési hiány csökkentése, amely az elmúlt három, kihívásokkal teli évben is megvalósult. A rezsicsökkentés megszüntetésére tett brüsszeli javaslatot viszont elutasítják. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2013-ban felállított rezsivédelmi alap marad 2024-re is, amelynek a fedezetéül a különadók és egyéb bevételek szolgálnak, a vállalatokra kivetett extra terhek kivezetése ugyanakkor megkezdődhet. Az uniós intézményrendszerrel kapcsolatban kedvezőbb fejlemény, hogy júniusban vagy júliusban várhatóan már tudnak számlákat küldeni Brüsszelbe, miután a kért igazságszolgáltatási módosításokat elvégezték, azok átmentek az Országgyűlésen.
Az Index felvetette, hogy mennyire reális az 1,5 százalékos idei GDP-növekedési cél, miután az első negyedéves adat 0,9 százalékos visszaesést mutat. Például Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója azt mondta lapunknak, hogy 0,8–1 százalékos éves bővülésnek is örülne. Erre válaszul Varga Mihály úgy fogalmazott: a magyar kormány célja, hogy elkerülje a recessziót, de ez több tényezőre vezethető vissza.
Abból indulunk ki, hogy a magyar gazdaság fundamentumai erősek, nem látjuk szükségét annak, hogy a 2023-as költségvetést módosítani kellene
– állapította meg a pénzügyminiszter.
Kicsit előrébb tekintve, lapunk kérdésére azt is ismertette, hogy 385 forintos euróárfolyammal terveznek a következő évre. Mint ismert, az utóbbi időszakban járt tartósan is 370 forint alatt a jegyzés.
Matolcsy György jegybankelnök legutóbbi kritikájára pedig Varga azt mondta: a Magyar Nemzeti Bank a legfőbb szövetséges az infláció letörésében, márpedig kitartanak amellett, hogy az év végére az egy számjegyű legyen. Vagyis legfeljebb 9,9 százalék, ehhez képest a legutóbbi, áprilisi KSH-adat még 24 százalékos fogyasztói árindexet tükrözött. „Az első számú közellenség az infláció, optimisták lehetünk, ha ketten is nekifeszülünk” – bocsátotta előre.
Terítékre került az oktatás is, mégpedig a Johannes Hahn uniós biztos nyilatkozatait firtató kérdések formájában. Varga Mihály elmondta: a teljes forráskerettel számolnak, de arra is fel vannak készülve, hogy a Horizont programot az állam finanszírozza. Elhangzott, hogy a magyar kormány jövőre 3400 milliárd forint felett költ oktatásra, ebből csak a bérekre 1400 milliárdot.
(Borítókép: Szentkirályi Alexandra, Varga Mihály és Gulyás Péter. Fotó: Németh Kata / Index)