Csak hármat kellett aludni a következő Kormányinfóig, de a nagy bejelentések indokolták a sajtó újbóli összetrombitálását. Megváltoznak a babaváró hitel és a csok szabályai, amelyeknek a 30 év alatt szülő nők és a falusi lakosság a kedvezményezettjei. Lapunk korábbi értesüléseit igazolva az élelmiszerárstop egyelőre marad, az érintett termékek árait augusztustól ugyanakkor már a kötelező bolti akciózás kibővítésével tartanák féken.
A héten már másodszor tartott Kormányinfót Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra. Hamar kiderült, hogy nem véletlenül állt ki újra a pódiumra a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő asszony. Míg a hétfői bejelentések főként a rezsiszabályok szektorális változását, a gyógyszeriparra vonatkozó extraprofitadó jelentette terhek mérséklését és a SZÉP-kártya felhasználásának kibővítését érintették, addig ezúttal az élelmiszerárstop és a családtámogatási rendszer került az asztalra.
Az Index megírta, a kormány pedig bemondta: marad az élelmiszerárstop. Ám mivel az előrejelzések szerint augusztusra mintegy 15 százalékra csökkenhet az infláció, az eddig ismert június 30-i dátumhoz képest az intézkedést már csak egy hónappal hosszabbítják meg. Gulyás miniszter kiemelte:
Ugyanakkor annak érdekében, hogy augusztus 1-jén eredményesen vezethessék ki az élelmiszerárstopot, a kötelező bolti akciók mértékét 10-ről 15 százalékra emelik. Az intézkedés kiterjed azokra a termékekre is, amelyekhez eddig hatósági áron lehetett hozzájutni. Ennek számítási alapja Gulyás Gergely tájékoztatása szerint a bruttó beszerzési ár lesz. A kormányzat várakozása szerint így az árstop megszűnésével is marad egy fék, amivel meg lehet akadályozni a hirtelen áremelkedést.
Áttekintették a családtámogatási rendszert is a szerdai kormányülésen is, arra jutottak, hogy az orosz–ukrán háború, az arra adott szankciós válaszok, illetve a magas infláció alaposan átértékelte a támogatási formák hatékonyságát. Erre való tekintettel a kormánytagok úgy döntöttek, hogy változtatnak a babaváró hitel és a csok feltételein is.
A babaváró hitel továbbra is érdemi segítség, ám megfigyelhető, hogy kitolódott a gyermekvállalás időpontja. Így a babaváró összegét 10-ről 11 millió forintra növelik, de 2024. január 1-től csak azok a házaspárok vehetik fel a hitelt, ahol a hölgytag 30 év alatti. Van azonban egy év átmenet: jövő januártól egy esztendőn át fennmarad a jogosultság a 30 és 40 év közötti nők számára a várandósság igazolása esetén. A csokról Gulyás Gergely elmondta, hogy
a program ma leginkább a kisebb településeken működik, a tapasztalatok szerint a nagyvárosokban a csok és az önrész mellé bankhitelt is fel kellett venni.
Ám a magas kamatok miatt a bankhitelezés gyakorlatilag leállt, így a csokigénylések száma jelentős mértékben csökkent. Erre reagálva a kormány úgy döntött, a falusi csok szabályai fennmaradnak, sőt a keretösszegeket 50 százalékkal, néhány helyen pedig annál is nagyobb mértékben emelik. Az 5 százalékos áfakedvezmény lehetősége megmarad.
A városi csokot, tehát az ötezer fősnél nagyobb településeken elérhető változatot nem lehet a jövőben igénybe venni,
de kidolgoznak egy új otthonteremtési formát a családalapítás előtt álló városi lakosság számára. A falusi csokra vonatkozó konkrét példák között elhangzott, hogy
Értelemszerűen a horvátországi helikopter-balesettel kapcsolatos fejleményekről is szó esett. Elhangzott, hogy a Honvédelmi Minisztérium megkezdte a családok értesítését, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a kormány nevében részvétét fejezte ki, ezt Gulyás Gergely is megtette a Kormányinfón. A honvédség saját halottjának tekinti az elhunyt katonákat.
Egyelőre annyit tudnak, hogy a honvédség egy Airbus H145-ös helikoptere lezuhant szerdán három magyar katonával, kettejüknek a holttestét megtalálták, a harmadik katona eltűnt, de a túlélésre nincs érdemi esély. (Igaz, közben arról szólnak a hírek, hogy megtalálhatták a harmadik katonát is – a szerk.) A vezérkari főnök különleges szakértői csoporttal érkezett a helyszínre, azonnali szakértői vizsgálat kezdődött, amelyben horvátok és magyarok is részt vesznek, ennek eredményéről lezárulta után adnak tájékoztatást.
Az Index azt kérdezte, hogy mi a kormány és mi a jegybank felelőssége abban, hogy a magyar infláció a KSH szerint 21,5, az Eurostat adatai alapján 21,9 százalék, miközben az utolsó előtti, 12,5 százalékon álló cseh, lengyel párostól is fényévekkel el vagyunk maradva. Nem az uniós átlag 7,1 vagy az euróövezet 6,1 százalékos inflációját kértük számon, arra viszont kíváncsiak voltunk, hogy miért vagyunk ennyivel rosszabb helyzetben, mint a régiós versenytársaink. Gulyás Gergely erre reagálva meglehetősen szűkszavúan azt mondta:
a nyersanyagok ára és a tavalyi aszály következtében megugrott élelmiszerárak dobták meg a hazai inflációt.
Elismerte, ebben a jegybanknak és a kormánynak is van felelőssége. Felvetettük azt is, hogy egyre több kormánytag beszél arról, van élet az uniós források nélkül. A miniszter szerint ugyanúgy megegyezésre törekszünk az Európai Bizottsággal, elsősorban nem rajtunk múlik, hogy ez idáig nem született alku.
(Borítókép: Gulyás Gergely. Fotó: Szollár Zsófi / Index)