A forint árfolyama meredek gyengülésnek indult az euróval szemben a napokban. Az elemzők szerint azonban nem kell tartani attól, hogy a közeljövőben tartósan 400 forint felett ragadna az euró. Az Indexnek nyilatkozó szakértők felfedték, hova várják idén a magyar fizetőeszköz árfolyamát.
„Egyelőre nem reális a 400-as árfolyamszint elérése, továbbra is magas a kamatkülönbözet a forint javára, amely bár fokozatosan csökkenni fog a következő hónapokban, időközben jelentősen javultak az egyensúlyi mutatóink, nagyrészt a földgáz világpiaci árának csökkenésének köszönhetően” – állapította meg az Indexnek Varga Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője 400 körüli vagy afeletti euróárfolyamot a külső környezetben bekövetkező negatív változások esetén tud elképzelni.
Amennyiben a következő időszakban nem következik be valamilyen sokk a globális gazdaságban, a fokozatos kamatcsökkentés mellett a forint lassú gyengülése várható, de ez esetben nem várnánk tartósan 390 fölé az euróárfolyamot az idei évben
– fogalmazott a szakértő, aki negatív sokknak a német gazdaság tartós recesszióját, illetve az energiahordozók árának keresleti okból történő ismételt emelkedését tartja.
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint is a forint érdemi gyengülését elsősorban a külső egyensúly újbóli romlása, a gázárak jelentős megugrása eredményezhetné. Kiemelte, hogy a magyar deviza jelentős volatilitással alakult az elmúlt években, ami jól jelzi a sérülékenységet: viszonylag kevés idő alatt képes nagy ugrásokra a kurzus. Ennek következményeként a 400-as szint újbóli elérését sem zárja ki.
Az elmúlt napok gyengülésében több tényező együttesen hatott a forintra. Molnár Dániel szerint negatív hatásuk lehetett a kedden megjelent első negyedéves eredményszemléletű költségvetési adatoknak, ami erősen kérdésessé teszi, hogy tartható-e az idei évre a 3,9 százalékos kormányzati hiánycél.
Szerdán jelent meg az Európai Bizottság friss jogállamisági jelentése, amely nem tartalmaz kedvező üzeneteket az uniós források mielőbbi folyósítását illetően, így ez szintén a forint gyengülésének irányába hat
– világított rá Molnár Dániel, kitérve arra is, hogy összességében kedvezőtlen képet festenek a gazdaság helyzetéről a csütörtök reggel megjelent ipari és kiskereskedelmi adatok is. Az elemzők egybehangzóan úgy vélik, hogy még mindig nagy a bizonytalanság az uniós források körül, ami így a magyar devizát is gyengíti.
A szakértők többsége abban is egyetért, hogy a forint gyengülésének irányába hat a jegybank fokozatos kamatcsökkentése, és ezzel a magyar devizát vonzóvá tevő jelentős kamatkülönbözet is csökken.
Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője az irányadó kamat csökkentésének várható folytatása ellenére sem vár jelentősebb gyengülést a forint árfolyamában.
Egyrészt a külső egyensúly, a folyó fizetési mérleg markáns javulása ellensúlyozhatja a kamatcsökkenések hatását, támaszt adva a forint árfolyamának. Másrészt a kamatcsökkentési ciklust, a hazai kamatok normalizálódását már beárazták a határidős piacok
– magyarázta a szakértő, aki szerint a jelenlegi inflációs prognózisok alapján az év végére pozitív lehet a reálkamat, a várhatóan meredeken csökkenő pénzromlás az elvárt hozamot is csökkenti.
A szakértők véleménye megoszlik arról, hogy az év végére milyen értéket vehet fel az euró–forint kurzus:
Suppan Gergely rámutatott, hogy időszakosan óvatosan erősödhet a magyar fizetőeszköz, például egy teljes EU-s megállapodás és forrásbeáramlás után néhány százalékponttal jobb pozícióba kerülhet a forint. Az MBH Bank vezető elemzője hozzátette, hogy az elemzői konszenzus szerint idén stagnálás, minimális növekedés várható a hazai gazdaságban, ezért a forint árfolyamára várhatóan nem lesz hatással, amennyiben a kormány 1,5 százalékos növekedési célja nem teljesül.
„A kormányzat korábban kalkulált és azóta fenntartott, idei évre vonatkozó növekedési előrejelzése rendkívül ambiciózus” – jelezte lapunknak Nagy János, megjegyezve, hogy a piaci elemzők többsége 0-0,5 százalék közötti növekedést vár.
Az 1,5 százalékos célhoz egy komolyabb gazdasági csodára lenne szükség
– fogalmazott az Erste elemzője, aki szerint ebben a tekintetben még az Erste 0,5 százalékos, illetve a jegybanki sávközép 0,75 százalékos enyhe bővülési prognózisát is már optimistának tartja.
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is a kormányzat növekedési várakozása optimista.
A belső kereslet nagyon gyenge, és bár a kormány hozott élénkítő lépéseket – például a SZÉP-kártya összegének megemelése és felhasználhatóságának kibővítése vagy a szigorodó csok miatt esetlegesen az idei évre előre hozott kereslet –, a költségvetés nincs túl jó bőrben
– mondta a szakértő, megjegyezve, hogy a költségvetésben további kiigazító lépéseket hozhatnak, ami negatív lehet a növekedésre. Az exportról ismertette, hogy egyelőre teljesít, ugyanakkor a fő kiviteli piacunknak számító Németországban az ipari hangulatindexek az elmúlt hónapok folyamatos romlása következtében már nagyon gyengén állnak.
Elképzelhető, hogy a várható jó termés miatt a mezőgazdaság idén megmenti a gazdaságot a visszaeséstől, de ez is inkább stagnálásközeli állapotot jelenthet
– vélekedett a szakértő. A jövő évre viszont már érezhető növekedést vár, de ennek a mértékét kérdésesnek látja.
Ezzel szemben az MBH Bank egy százalék körüli GDP-növekedést vár, de hangsúlyozzák, hogy ez erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől, mivel más területeken lefelé mutató kockázatok látszanak. Jövőre azonban újra 4 százalék fölé gyorsuló növekedést jósolnak. A forint árfolyamáról elmondták, hogy az a jövő év végéig 370-re erősödhet az euróval szemben a tovább javuló külső egyensúly és a csökkenő kockázatok, a javuló kockázati megítélés hatására.
(Borítókép: Index)