Múlt héten megdőlt a Föld átlaghőmérsékleti rekordja, szakértők szerint azonban nem kell attól tartanunk, hogy ez a magyar mezőgazdaságot súlyosan érinti. Sőt még profitálhatunk is az El Nino jelenségből. Ha világszinten kisebb termés lesz, akkor jó eséllyel kapuk nyílnak a világ gabonapiacán a magyar terményeknek – jelezte lapunknak Héjja Csaba, az MBH Bank szenior elemzője. Szakértőkkel vizsgáltuk meg, mennyire virágzik vagy éppen hervad a hazai mezőgazdaság, és ez mennyire befolyásolja a kormány növekedési célját.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter 1,5 százalékos idei növekedési célt tűzött ki. „A kormányzat korábban kalkulált és azóta fenntartott, idei évre vonatkozó előrejelzése rendkívül ambiciózus” – jelezte lapunknak Nagy János, az Erste elemzője, megjegyezve, hogy a piaci elemzők többsége 0–0,5 százalék közötti bővülést vár. Az Erste alapvárakozása a recesszió kialakulása, miután az egymást követő harmadik negyedévben technikai recesszióban ragadt az ország.
Varga Zoltán, az Equilor elemzője szerint is a kormányzat növekedési várakozása optimista.
A belső kereslet nagyon gyenge, és bár a kormány hozott élénkítő lépéseket – például a SZÉP-kártya összegének megemelése és felhasználhatóságának kibővítése vagy a szigorodó csok miatt esetlegesen az idei évre előre hozott kereslet –, a költségvetés nincs túl jó bőrben
– mondta a szakértő, rámutatva, hogy a büdzsében további kiigazító lépéseket hozhatnak, ami negatívan hathat a növekedésre.
Elképzelhető, hogy a várható jó termés miatt a mezőgazdaság idén megmenti a gazdaságot a visszaeséstől, de ez is inkább stagnáláshoz közeli állapotot jelenthet
– vélekedett a közgazdász. A jövő évre viszont már érezhető növekedést vár, de ennek a mértékét kérdésesnek látja.
Ezzel szemben az MBH Bank egy százalék körüli GDP-növekedést vár, ám hangsúlyozzák, ez erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől, mivel más területeken lefelé mutató kockázatok látszanak.
A fenti szakértői véleményekből kiderül, hogy a mezőgazdaság idei teljesítménye pörgetheti vagy éppen húzhatja vissza a hazai gazdaságot. Korábban megírtuk, hogy megérkezett az El Nino, melynek nyomán július első hetében megdőlt az átlaghőmérsékleti csúcs a Földön. Július 3-án ugyanis a világban átlagosan 17,01 fokot mértek, megdöntve a 2016 augusztusában jegyzett rekordot: 16,92 fokot.
Az El Nino jelenség valóban emeli globálisan az átlaghőmérsékletet, elsősorban Dél-Amerika, Afrika, Óceánia és Ausztrália térségében, de gondoljuk végig, hogy ezeknek mekkora a területe. Emelkedik tehát a globális átlaghőmérséklet, de nálunk Európában, kiváltképp Magyarországon, nem igazán érvényesül ez a hatás
– világított rá Héjja Csaba. Az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának szenior elemzője szerint, ha lesz is aszály, nem emiatt, de egyelőre úgy néz ki, hogy a 2021-es és 2022-es év után kedvezőbb lehet az időjárás.
Az éghajlati jelenség hazai mezőgazdaságot visszahúzó hatását egy példával cáfolta: „Az elmúlt években a legerősebb El Nino jelenség 2016-ban jelentkezett. Ez évben Magyarországon jó termésátlagok voltak, kukoricából az országos átlaghozama 8,6 tonna volt hektáronként, ez mindmáig a legmagasabb terméseredmény 1990 óta.”
Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint a tavalyi, elképesztően gyenge kibocsátás után az idei első negyedéves felpattanás bizakodásra ad okot és 2023-ban 2-3 százalékpont is lehet a mezőgazdaság növekedési hozzájárulása az alacsony súlya ellenére is.
Idén július közepén már kijelenthetjük, hogy lényegesen jobb körülmények övezik az agrárium lehetőségeit
– állapította meg a szakértő, megjegyezve, hogy a tavalyi év szinte alulmúlhatatlanul gyengére sikerült az energiárak okozta extrém sokk mellett a rendkívüli aszály miatt is.
Javában zajlik a betakarítás, a tavalyinál lényegesen kedvezőbb időjárásnak köszönhetően a hozamok ugyan magasabbak, mint az aszály sújtotta 2022-es évben, de jelentősen elmaradnak az előzetes várakozásoktól – erre már a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) világított rá lapunkhoz eljuttatott közleményében.
Magyarország, és azon belül az élelmiszer-gazdaság is egy globalizált rendszer része – kint vagyunk a világpiacon. Azt, hogy mennyibe kerül egy kilogramm búza itthon, a világpiaci viszonyok határozzák meg. Így az El Nino áttételesen, a gabonapiaci folyamatokon keresztül hat leginkább.
Az export kulcskérdés, ugyanis a külkereskedelmi többletnek jelentékeny részét a mezőgazdaság, azon belül a gabonapiac adja. Gondoljuk végig, ha az El Nino miatt világszinten kisebb termés lesz, akkor jó eséllyel nyílnak kapuk a világ gabonapiacán a magyar terményeknek. Persze világszinten mi nagyon kicsi játékosok vagyunk, de szerencsés helyzetben tudunk profitálni a világpiaci folyamatokból
– jelezte Héjja Csaba, hozzátéve, hogy a mezőgazdaság súlya a magyar GPD-ben 3-5 százalék körüli, így ennek a kis szegmensnek a visszaesése talán nem idéz elő recessziót. A szakértő szerint a GDP-t jobban befolyásolhatja a mezőgazdasághoz kapcsolódó élelmiszeripar és az élelmiszer-kiskereskedelem teljesítménye. A boltokban pedig csökken az élelmiszer-forgalom volumene, így ha kevesebb élelmiszert vesz a fogyasztó, az iparnak is kevesebbet kell gyártania. Ez erősebb hatással bír a recesszióra, mint a mezőgazdaság – emelte ki a közgazdász.
A mezőgazdaság teljesítménye a mai napig erősen függ az időjárástól, annak ellenére, hogy az új technológiák pont ezt akarják kiküszöbölni – jelezte lapunknak Fórián Zoltán. Az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője kiemelte, hogy tavaly az aszály, a hőhullámok és az UV-sugárzás okozta károk – az ország egyes részein – súlyosan érintették a gazdákat.
A Magyar Államkincstár adataira mutatva a szakértő megállapította, a 2022-es kárenyhítési évben minden eddigit meghaladó számban tettek kárbejelentést a gazdálkodók, összesen 51,5 ezer kárbejelentés érkezett, amelyből közel 48 ezer – a rendkívül csapadékmentes időjárásból adódóan – aszálykárra vonatkozott.
2023 eddig eltelt időszaka sokkal kedvezőbben alakult időjárási szempontból
– ismertette az agrárpiaci elemző, megjegyezve, hogy az árak alakulása a termelők szempontjából már kevésbé rózsás, ugyanis a szántóföldi növények árai jelentősen mérséklődtek.
A mezőgazdaság idei kibocsátása a tavalyi évvel ellentétes hatások mentén alakulhat. 2022-ben az árak emelkedése növelte, a volumen csökkenése visszafogta a kibocsátás növekedését. Az egyenleg pozitív lett, a mezőgazdasági kibocsátás értéke 15 százalékkal, 4 ezer milliárd forintra nőtt. Idén ez fordítva lesz: az árak inkább lefelé, a mennyiségek inkább felfelé alakítják a kibocsátást
– állapította meg lapunknak a szakértő, aki szerint az árak hatása lesz erősebb. Ismertette, hogy a KSH legfrissebb adatai szerint áprilisban a növényi termékek árai 19 százalékkal voltak alacsonyabbak az egy évvel korábbinál.
A jelenleg folyó aratás eredményeiről elmondta, hogy ugyan kissé elmaradnak a várakozásoktól, de a tavalyi számokat jelentősen meghaladják. Árpából például nagymértékű volt a megdőlt állományok aránya, és a csapadékos idő kedvezett a növényi betegségeknek is.
Ami a földeken lévő növényeket illeti, kedvező az állapotuk, de ha az erős UV és a hőhullám elhúzódik, akkor folyamatosan fog romlani. Az időjárási okok globálisan is rontják a terméskilátásokat
– világított rá Fórián Zoltán, kiemelve, hogy az időjárási anomáliák immár visszatérően a leggyakoribb abiotikus tényezők a szabadföldi növények esetében. A jelenség elleni védekezés fontosságára hívta fel a figyelmet az ágazati szakértő, amelynek egyik módja, hogy szárazságtűrő fajokat termesztünk, de a talajélet, a termőképesség, a vízgazdálkodás javítása is elengedhetetlen.
(Borítókép: Aratás 2022. június 26-án. Fotó: Oláh Tibor / MTI)