A 20,1 százalékos júniusi inflációs adat még mindig magas, de már nagy előrelépés a januári 25,7 százalékos csúcs és az előző havi 21,5 százalékos értékről. Kedvező fejlemény, hogy a kiemelkedően magas élelmiszer-infláció, amely januárban még 44 százalékon járt, júniusra 29,3 százalékra mérséklődött.

Az infláció hatása a boltokban is érződött, jelentősen visszaesett a kiskereskedelmi forgalom. 

Korábban az MBH Bank negyedéves makrogazdasági előrejelzéseit bemutató sajtóeseményről tudósított az Index, ahol szakértők megállapították, hogy az infláció már októberben egy számjegyűre mérséklődhet.  

Az MBH Bank előjelzését megerősíti az Oeconomus is, szerintük a következő hónapokban tovább folytatódhat a pénzromlási ütem fokozatos lassulása. A gazdaságkutató alapítvány szerint, az év végére az egy számjegyű inflációs tartomány is elérhetővé válhat, vagyis 10 százalék alá eshet az infláció.

Bár jelenleg hazánkban a régió országaival összevetve magas az éves áremelkedési ütem, ez részben az eltérő tetőzési időpontnak is köszönhető

– jelezték az Oeconomus közgazdászai, megjegyezve, hogy Magyarország után csak két országban, Lengyelországban és Szerbiában volt később az inflációs tetőzési időpont.

Hazánkban 2023 januárjában, míg a régióban átlagosan 2022. szeptember–októberében tetőzött a közel két éve tartó inflációs periódus.

13 érv az infláció csökkenése mellett

Az infláció már tapasztalt és további várható lassulásához külső és belső gazdasági tényezők, gazdaságpolitikai intézkedések egyaránt hozzájárulnak – jelezte az Oeconomus. Ezeket foglalta össze a gazdaságkutató szervezet:

1. Lakossági rezsicsökkentés: A lakossági fogyasztók a vezetékesgáz- és áramszolgáltatást átlagfogyasztási szint alatt védett, piaci szintnél alacsonyabb áron vehetik igénybe.
2. Áramárplafon a vállalkozásoknál: Július 1-jétől 200 euró/megawattórában maximalizálták a feldolgozóipar, a szálláshely-szolgáltatási szektor és a logisztikai ágazat közel ötezer vállalata által fizetett áramárat. Cserébe kérik, hogy a vállalatok ne emeljék áraikat.
3. Erősödő forintárfolyam: A forint árfolyama az euróval szemben év eleje óta közel 6 százalékkal, a dollárral szemben 7 százalékkal erősödött. A forinterősödés az importált termékek árán keresztül (kiemelendő az üzemanyagok importja) lassítóan hat az inflációra.
4. Vármegyebérletek: A vármegyebérletek május 1-jei bevezetése pozitívan hatott a szolgáltatások árára, lassítva azok emelkedését.
5. Profit hajtotta infláció: Az MNB márciusi és júniusi Inflációs jelentésében is kiemeli, miszerint jelentősen emelkedett az inflációnak a költségek által meg nem magyarázott része, vagyis a profithányad.

Az elemzésben megjegyezték, hogy a magyar inflációmérséklő intézkedések hatására hazánk áremelkedési ütemének pályája a többi országgal összevetve elnyújtottabb, az árstopok következtében nem hirtelen, sokkszerűen, hanem fokozatosan érvényesült az inflációs nyomás.

Ilyen intézkedés volt a 2022 augusztusáig széleskörűen meghirdetett rezsicsökkentés, a 2021 novembere és 2022 decembere között fenntartott üzemanyagárstop, vagy a közel két éve fenntartott és egyre több árucikkre kiterjedő lakossági élelmiszerárstop.

Mivel a régió legtöbb országában a magyarhoz hasonló unortodox gazdaságpolitikai eszközökkel nem éltek a kormányzatok, a koronavírus-járvány utáni újranyitás, az orosz–ukrán háború, illetve az arra válaszul adott szankciók, az aszály és az egyéb tényezők miatt kialakult infláció korábban kiteljesedett

– írják az elemzésben, kiemelve, hogy az áremelkedési ütem lassú „lakosságra eresztésén” túl a különböző árstopok célja a leginkább rászoruló lakossági réteg segítése volt.