Az árfigyelő működése nemcsak a rendszerhez csatlakozásra kötelezett cégekre, hanem az abból kimaradók árképzésére is hatással lesz – vélekednek az első hetek tapasztalatai után az Indexnek válaszoló cégek. Ugyanakkor ők maguk is javítanának a rendszeren, így akár a termékek minőségi paramétereit is rögzíthetik a jövőben.
Az online árfigyelő rendszer jól vizsgázott, szakmailag és informatikailag is kiválóan ugrották meg a belépésre kötelezett kereskedelmi láncok a csatlakozást – mondta az Indexnek Neubauer Katalin. A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára szerint a megfelelő pillanatban vezették be az új rendszert, hiszen
a kiskereskedelmi árak lényegében február óta csökkennek. Ennek egyrészt a beszerzési árak mérséklődése az oka, amit az elmúlt hónapokban az értékesítés visszaesése (s így a gyártóknál, beszállítóknál felhalmozódó nagyobb árukészlet) is hajt már.
A szakember szerint az infláció múlt évi felfutása a kereskedelmi partnereket is meglepetésként érte, s a bizonytalan helyzetben részben érthető beszállítói drágítások nyomán a kereskedelmi láncok is elvesztették az árkontrollt, és nem tehettek mást, mint elfogadták a beszállítói áremeléseket. A mostani helyzet viszont alapjaiban más.
Az inflációról beszélt péntek reggeli rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök is, aki elfogadhatatlannak tartja a kiskereskedelmi láncok árképzését. A kormányfővel készült beszélgetést itt olvashatják el.
Az Árfigyelő rendszerébe bekapcsolt láncok arra emlékeztettek, hogy a platform nélkül is árgus szemmel figyelték a versenytársakat. Korábban is tapasztalható volt a piaci versenyen alapuló működés esetén, hogy a láncok figyelemmel kísérték egymás árazását – hangsúlyozták a Lidlnél, amihez a Tescónál hozzátették: az érintett cégek folyamatosan figyelemmel kísérik egymás nyilvánosan elérhető árait, heti akcióit és árváltozásait.
Abban hozott újat az Árfigyelő, hogy itt az árakat naponta kell betölteni a rendszerbe, így az érintett termékek árai napról napra is változhatnak.
Az Árfigyelő továbbfejlesztését is indokolhatja az Auchan azon közlése, amely szerint árképző csapatuk hétről hétre 25 ezer terméket néz meg a piacon, a versenyképes áraikat így a hat legnagyobb élelmiszerlánc viszonylatában garantálják. Ugyanakkor – miként azt a SPAR-nál hangsúlyozták – az árképzés minden esetben a láncok saját döntésétől függ. Ebben a folyamatban természetesen figyelembe veszik a keresleti és kínálati helyzetet. A cégek számára nemcsak a legjobb ár, hanem a legszélesebb kínálat kialakítása ugyancsak fontos, hiszen a vásárlók ez alapján is döntenek.
Az Árfigyelőt talán szorosabban nyomon követik a kereskedők, mint maguk a vásárlók – jelezte Neubauer Katalin. A MNKSZ főtitkára szerint az új rendszer valóban átláthatóvá teszi az érintett termékek összehasonlítását. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint az Árfigyelőt a termelők és beszállítók is fontos iránymutatónak tartják.
Persze a vásárlók is árérzékenyebbek lettek – köszönhetően annak, hogy az infláció miatt sokkal jobban meg kell nézniük az árakat. A helyzet most alapjaiban más, mint a Covid idején: akkor a fertőzéstől való félelem (és a bizonyos termékek esetében kialakuló áruhiány) miatt az emberek rendkívül gyorsan túl akartak lenni a bevásárlásokon, most azonban kritikusak, és figyelik az árakat.
Neubauer Katalin szerint épp ez az árérzékenység az, ami miatt az Árfigyelőből kimaradt kiskereskedelmi láncok nem engedhetik meg középtávon sem, hogy ne alkalmazkodjanak a piacon kialakuló árszintekhez, hiszen a vevők követelik majd tőlük ezt. (Még akkor is, ha más beszerzési gyakorlatot folytatnak, mint az Árfigyelőben szereplő vetélytársak.) Vámos György szerint a vásárlók az Árfigyelő előtt is követték a reklámokat, átnézték az akciós újságokat, s ezek fontos szerepet játszottak a döntéseikben.
Az Árfigyelő most koncentráltabban mutatja meg azt a 60-70 árucikket, amire a szabályozás kiterjed, aminek köszönhetően a rendszer az egész élelmiszer-kiskereskedelmi piacra hatással lesz. Az Árfigyelőhöz történő csatlakozás az arra nem kötelezett cégek esetében önkéntes módon nyitott – emlékeztettek piaci szereplők. A Lidl értékelése szerint azok a cégek, amelyek nem szerepelnek a rendszerben, hosszú távon versenyhátrányba kerülhetnek, hiszen áraik nem transzparensek, így a vásárlói döntések nyertese valószínűleg egy, a rendszerben is látható áruházlánc lesz.
Az Árfigyelő tehát jól vizsgázott, ám a résztvevők és a külső szakértők szerint is van még mit javítani rajta. Ahogy azt a Tescónál elmondták, a rendszer fejlesztése az üzemeltető hatáskörébe tartozik, ezzel kapcsolatos észrevételeiket ugyanakkor az OKSZ keretein belül megtették. Ilyen javaslat például az, hogy
az Árfigyelőbe bekerült termékek esetében egyértelműbben legyenek meghatározva az adott termékek minőségi paramétereire vonatkozó előírások is.
Ez összecseng azzal a vélekedéssel, hogy a túlzottan a kiskereskedelmi árra koncentráló összehasonlítás a termékek belső minőségi tartalmának módosítására ösztönözheti a gyártókat, akik így az olcsóbb beszerzési és így értékesítési ár miatt komolyabb megrendeléseket remélhetnek a kereskedelmi láncoktól. Ez még az egyébként európai szinten is szigorú élelmiszer-minőségellenőrzési rendszerben is megugorható (főleg az importtermékek esetén). A másik, az elmúlt évi infláció során a gyártók által sokszor alkalmazott megoldás, az adott áron elérhető előrecsomagolt termékek mennyiségének csökkentése a szakértők szerint az Árfigyelő esetében nem működik, hiszen a rendszerben a termék (és annak súlya) egyértelműen feltüntetésre kerül.
Vámos György tájékoztatása szerint egyelőre értékelik az Árfigyelő kezdeti tapasztalatait, még nem tartanak ott, hogy javaslatokkal éljenek a döntéshozók felé. Az OKSZ főtitkára emlékeztetett: az Árfigyelő kialakítása szoros együttműködésben valósult meg a piaci szereplők, valamint a kormányzat-képviselő (Gazdaságfejlesztési Minisztérium, Agrárminisztérium, Igazságügyi Minisztérium) és a Gazdasági Versenyhivatal között.
Bár egyes vélemények szerint az elmúlt hónapok folyamatos drágulása nem tett jót a kiskereskedelmi láncoknak, hiszen a fogyasztó csak azt látta, hogy drágábban tudja a terméket megvásárolni a boltjában, mint néhány nappal korábban, az Indexnek válaszoló láncok cáfolják ezt. Szerintük nem a fogyasztói bizalommal van baj, nem az sérült. A csökkenő értékesítés trendjének megfordulásához így a kiskereskedelmi láncok véleménye szerint az Árfigyelő önmagában nem lesz elegendő segítség.
(Borítókép: Németh Kata / Index)