Index Vakbarát Hírportál

Kiderült a kormány terve, újabb változások jöhetnek a rezsicsökkentésben

2023. július 31., hétfő 07:31

Egy, a magyar kormány által az Európai Unió számára kidolgozott tervezet szerint a kormányzat – a tavaly nyárhoz hasonlóan – ismét változtathat a rezsicsökkentés szabályain.

Mindez a Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének a REPowerEU nevű fejezetéből derült ki. Az anyagot csak nemrég tették közzé társadalmi egyeztetés céljából, és a Portfolio vette észre.

A portál szerint a tervezet értelmében minden lakossági áramfogyasztónak lehetővé tennék, hogy dinamikus árképzés szerint vehesse az áramot a rezsivédett árú éves fogyasztás (évi 2523 kWh) felett. Mint írták, ennek a reformnak „nem a villamosenergia-megtakarítás a fő célja”, hanem az, hogy az emberek fogyasztói tudatosságát növeljék, és arra ösztönözzék őket, hogy akkor vegyenek áramot, amikor az olcsó a piacon.

A dokumentum szerint a kormány mindezt középtávon tervezné megvalósítani.

Konkrét dátumokat az írásban nem jelöltek meg. A tervezetben egyébiránt összesen 14 reformot és 14 beruházást vázoltak, és a program célja az lenne, hogy elősegítsék az orosz  energiahordozókról való leválást mintegy 2600 milliárd forintnyi uniós forrással.

Többek között vázoltak egy olyan energiahatékonysági pályázatot is, amelyből 224 milliárd forintból legalább 20 ezer ingatlant megújítanának, és optimalizálnák az energiafogyasztásukat. Ezzel a korszerűsítéssel évente mintegy 171 GWh-t terveznének megspórolni. 

A 14 reform közt tételesen az alábbiakat sorolták fel:  

  1. Az energiaközösségek kibővítése;
  2. Az aggregátorok szerepének erősítése;
  3. A szabályozási tartalékpiacok termékstruktúrájának megújítása az új típusú rugalmasságok piacra lépésének elősegítése érdekében;
  4. Jogi ösztönzők az energiatárolás elterjedéséhez;
  5. Az okosmérők szabályozásának átalakítása;
  6. A hidrogén jogi kereteinek biztosítása;
  7. A megújuló erőművek hálózati csatlakozási engedélyezése;
  8. A biogázra/biometánra vonatkozó stratégia kidolgozása;
  9. A dinamikus árképzés jogi hátterének kidolgozása;
  10. Hálózati tarifák megállapítása;
  11. A hálózati csatlakozási eljárás harmonizálása;
  12. A geotermikus szabályozási keret fejlesztése;
  13. Lakóépületek energiahatékonysági fejlesztésének keretrendszere;
  14. Zöld készségek.

A 14 beruházás pedig ezekből tevődik össze: 

  1. Villamos energia hálózatfejlesztés és digitalizálás;
  2. Nagynyomású földgáz vezetékhálózat kapacitásbővítése;
  3. Gáztárolók ellátásbiztonsági beruházásai;
  4. Adria vezeték kapacításbővítése és a finomítói rugalmasság fejlesztése;
  5. Ipari parkok energetikai célú zöldítése;
  6. Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése;
  7. Zöld technológiák alkalmazása;
  8. Vállalkozások energiahatékonysági fejlesztései;
  9. Hidrogén beruházások;
  10. Zöld gazdaság emberi erőforrásának megerősítése;
  11. Földhő hasznosítása;
  12. Középületek energiahatékonysági fejlesztése;
  13. Lakosság energiahatékonysági beruházásai;
  14. Vasúti szakaszok villamosítása.

A dokumentum kiadásának előzménye az volt, hogy  az Európai Bizottság országspecifikus ajánlást küldött az uniós tagállamoknak, köztük Magyarországnak is a helyreállítási terveikkel kapcsolatban. Az unió arra kérte a kormányt, hogy a rezsicsökkentés rendszerén is változtassanak, amire válaszolva a kormány azzal az üzenettel állt elő, hogy Brüsszel elvenné a rezsicsökkentést”.

Rovatok