Index Vakbarát Hírportál

Legutóbb 1996-ban láttunk ilyen drámai történetet a magyar gazdaságban

2023. augusztus 16., szerda 10:12

Negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent a GDP, ezzel nem ért véget a tavalyi második fél évben kezdődött technikai recesszió. Most először fordul elő 1996 óta, hogy egymást követő négy negyedévben csökken a bruttó hazai termék – jelezte lapunkhoz eljuttatott elemzésében Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője.

Korábban megírtuk, hogy közzétette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel az idei második negyedéves GDP-re vonatkozó gyorsbecslését. A gazdaság éves szinten 2,4 százalékkal zsugorodott, ami az elemzői várakozásokat is alulmúlta. Negyedéves alapon 0,3 százalékkal csökkent a GDP, ezzel nem ért véget a tavalyi második fél évben kezdődött technikai recesszió.

Most először fordul elő 1996 óta, hogy egymást követő négy negyedévben csökken a bruttó hazai termék

– jelezte lapunkhoz eljuttatott elemzésében Nagy János. Az Erste makrogazdasági elemzője szerint a részletek egyelőre nem ismertek, a hivatal rövid kommentárja alapján azonban a gazdasági teljesítmény csökkenéséhez legnagyobb mértékben az ipar, a piaci szolgáltatások, ezen belül főként a szállítás, raktározás és a kereskedelem járult hozzá.

A csökkenést mérsékelte a mezőgazdaság jó teljesítménye. A szolgáltatások hozzáadott értékének csökkenését részben ellensúlyozta a humán egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ág jelentős növekedése, megközelítve a Covid-járvány előtti szintet.

Nem szűnt meg a technikai recesszió, sőt

Nagy János kifejtette, a havi termelési adatok már mutatták, hogy a legtöbb fronton visszaesés következett be április–júniusban: a kiskereskedelem különösen, de az ipar és az építőipar is meglehetősen gyengén teljesített a tárgyidőszakban. Az azt megelőző időszakban a mezőgazdaság, az egészségügy és néhány piaci szolgáltatás teljesítménye részben ellensúlyozta a termelőágazatok és a kereskedelem gyenge kibocsátását. Főként a piaci szolgáltatások esetében ez ezúttal nem történt meg.

A gazdasági aktivitás mélypontja a hivatalos adatok fényében a második negyedév végére tehető, júliustól elindulhat(ott) felfelé a hazai konjunktúra

– írta elemzésében a szakértő, hozzátéve, a mérséklődésnek indult, de továbbra is extrém magas infláció még mindig szorítja vissza a fizetőképes keresletet, ezzel együtt a hamarosan pozitív tartományba lépő reálbérváltozás e tekintetben kedvező fordulatot hozhat.

A nemzetközi folyamatok se fújták a magyar gazdaság vitorláját

„A restriktív monetáris politika, a kormányzati halasztások és az uniós források elmaradása a beruházási aktivitás érdemi lassulását eredményezik.”

Mindemellett egyelőre a globális gazdaság fellendülése is várat magára a legfrissebb felmérések és távol-keleti adatok szerint, ami hátráltatja a jelentős hazai kapacitásbővítések exportlehetőségeinek kiaknázását

– világított rá Nagy János, megjegyezve, hogy a szerdán kijött kedvezőtlen adat tükrében, bár a második fél évben továbbra is pozitív számokra számítanak, összességében elkerülhetetlennek látszik a recesszió az egész évre vonatkozóan.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője lapunknak küldött elemzésében megerősítette, hogy a következő negyedévben várhatóan már kikerülünk a technikai recesszióból. 

Kérdéses viszont, hogy az év egészét tekintve sikerül-e elkerülni a gazdaság zsugorodását.

A szakértő szerint az első fél év 1,7 százalékos visszaesése után ez nem magától értetődő, de nem is lehetetlen feladat, hiszen a tavalyi második fél év már nem jelent olyan magas bázist, mint amilyet az első fél év jelentett.

Regős kifejtette, hogy bár a felhasználási oldalról a KSH az első becslésnél még nem közöl adatokat, tudható, hogy a fogyasztás és a beruházás fékezte a gazdasági teljesítményt, míg a nettó export vélhetően javította azt. A fogyasztás csökkenésében a magas bázis mellett a reálkeresetek magas infláció miatti mérséklődése játszott szerepet, míg a beruházásokat a forráshiány (uniós források visszatartása, a magas kamatkörnyezet, illetve az állami, valamint önkormányzati beruházások elhalasztása) húzta vissza. A termékexport éves alapon növekedni tudott, míg az import az alacsony belső kereslet miatt mérséklődött.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig ismertette azt a 14 pontot, amivel megoldanák a recessziót.

Rovatok