A hangkódok a vállalkozók és a befektetők eszköztárának részévé válnak a jövőben – vélik szakértők, akik szerint a vállalkozók hangjának sok köze lehet a sikerhez. A Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem az Elizabeth Holmes-ügy hatására vezetőképzésébe is beépítette a hangkutatást.
Idén májusban kezdte meg 11 éves börtönbüntetését Elizabeth Holmes, a Theranos nevű biotechnológiai startup alapítója, aki dollármilliárdokat csalt ki befektetőktől egy nem létező genetikai elemző eljárásra. Holmes azt állította, hogy vállalkozása innovatív technológiával forradalmasítja a vérvizsgálatot. 2015-ig dollármilliárdokat gyűjtött, és mindezt a Steve Jobsot utánzó öltözködése mellett nem kis részben mély, férfias, bariton beszédhangjával érte el. Okosnak, magabiztosnak és szellemesnek tűnt, befektetők tömegeit hipnotizálta. Túl szépnek tűnik? Az is volt: Holmes szándékosan mélyítette el a hangját, a Theranosról pedig kiderült, hogy csalás.
Holmes esete a bukás ellenére tanulságos – mutat rá Nikolaus Franke, a Bécsi Közgazdaságtudományi Egyetem (Wirtschaftsuniversität Wien, WU) hangkutatással foglalkozó professzora. Közép-Európa egyik legmagasabban jegyzett vezetőképző intézete az üzleti élet legkülönfélébb területein végez kutatásokat – ezek egyike a hangkutatás, vagyis annak vizsgálata, hogy a vállalkozók hangja milyen szerepet játszik a sikerben.
„Bár ma a hivatalos kommunikáció nagy része szöveges formában zajlik, az emberi hang továbbra is az egyik legfontosabb információs csatorna. A hangszín finomságai, tudatosan nem érzékelt árnyalatai mindig nagy szerepet játszottak a meggyőzésben.
Az emberi beszédhangból ösztönösen, rövid idő alatt rengeteg olyan információt vonunk le a beszélő szándékairól, tulajdonságairól, erősségeiről, amelyet csupán az elmondottak tartalma nem adna vissza”
– mondta a professzor.
Franke hangsúlyozza: mindez különösen érvényes a startupok világában. „Egy startup nem más, mint fogadás a jövőre, vagyis a befektetők meggyőzése valami újról és ismeretlenről. Ezért is olyan fontosak a szóbeli meggyőzés terepei: a befektetői pitchek, a finanszírozási tárgyalások, crowdfunding-videók, a networking-rendezvények. Ezeken a terepeken kulcsszerepet játszhat a beszédhang.”
Ez persze így volt mindig is, most viszont az, ami eddig ösztönös volt, kutatható, mérhető és manipulálható. Az emberi hanggal kapcsolatos tudományos kutatás hihetetlen ütemben fejlődik. A mesterséges intelligencia, az egyre összetettebb elemzőszoftverek új távlatokat nyitnak a kutatók számára, akik ma rövid idő alatt, hatékonyan, nagy mennyiségű adat felhasználásával hasonlíthatják össze a beszédhangot a beszélő tulajdonságaival.
A hangkutatás mindeddig a pszichológia, az orvostudomány, a nyelvészet és az evolúcióbiológia szakembereit foglalkoztatta elsősorban. A közgazdaságtudomány mindeddig még nem vette kellőképp figyelembe a hangkutatás eredményeit, de Nikolaus Franke szerint ez csak idő kérdése, és ennek példája a Bécsben zajló munka is.
A professzor és kollégái, Jan Fell és Klaus Marhold azt vizsgálják, hogy az eddigi hangkutatási eredmények hogyan hasznosíthatók a vállalkozói szférában.
A hang alapvető tulajdonságainak kombinációja egy egyedi kódot alkot, amely kód a beszélő személyiségének hiteles lenyomata. A négy alapvető tulajdonság, amire oda kell figyelni: a hangmagasság, a hangerő, a tempó és a hangminőség. Ezek kombinációja kifejezi a vállalkozó magabiztosságát, kreativitását, motiváltságát, nyitottságát és megbízhatóságát. Vagyis az innovatív hangelemzési technológiák értékes eszközök lehetnek a kockázatitőke-befektetők, üzleti angyalok kezében
– fogalmazott.
A modern eszközöket ugyanakkor az ifjú vállalkozók is használhatják, hogy fejlesszék fellépésüket.
A fiatalabb generációk beszédstílusa sokszor nyegle, felemás, a mondat végén megemelt hangmagassággal beszélnek, így kijelentéseik kérdésnek hatnak, nem meggyőzők. A hasonló hibák az új hangelemző technológiák és a hangtudomány segítségével kielemezhetők, szisztematikusan újratanulhatók, vagy akár technológiai úton is rásegíthetnek a beszédhangra – hasonlóan ahhoz, ahogy egy popsztár felturbózza a hangját
– fejtette ki a szakember.
„Elizabeth Holmes esetének egyik legfőbb tanulsága, hogy egy önbizalommal teli, okos, fiatal ember tisztában volt a hangjának vonzerejével, és célzottan használta azt dollármilliárdok megszerzésére” – tette hozzá. Mindez a jövőben a hangtudomány fejlődésével széles körben elérhető eszközzé válhat. A professzor ugyanakkor figyelmeztet: a beszédhang hazudhat. Azok a vállalkozók, akik ismerik a hangkódokat, és tudják, hogyan használhatják ezeket, könnyebben fognak meggyőzni befektetőket – akkor is, ha nincs mögöttük tartalom.
(Borítókép: Elizabeth Holmes 2015. szeptember 29-én. Fotó: CNBC / Contributor / Getty Images)