Pénzből mindenki tud építeni, ezért kár lenne miniszternek lennem, sokkal izgalmasabb ugyanezt pénz nélkül csinálni – mondta Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter szerdán egy rádióinterjúban számos új beruházást jelentett be. Ez fordulatot jelent, hiszen a tárcavezető tavaly leállította az állami beruházásokat.
„Új gazdasági övezetet hoz létre a kormány a Debrecen–Nyíregyháza–Miskolc-háromszögben” – mondta szerdán Lázár János makói Rádió7 rádiónak, amit a Világgazdaság szúrt ki. Az építési és közlekedési miniszter azt mondta:
Debrecen a vidék fővárosa lesz, továbbá Magyarország második fővárosa.
Továbbá a tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban nehéz döntéseket kellett meghozni: több ezer beruházást kellett leállítania. Ugyanakkor Lázár János szavai szerint most eljutottak odáig, hogy néhány tucat beruházás tervezéséről és megkezdéséről érdemben tudott tárgyalni a kormány. Szerinte kiemelten fontos lesz az úthálózat fejlesztése.
„És van egy nagy adósságunk. Minden út Budapestre vezet, Szegedről könnyebb eljutni a fővárosba, mint Debrecenbe. Ezért ha úgy tetszik, egy Debrecen–Szeged-hidat létesítünk” – mondta.
Lázár János a lap összefoglalója alapján úgy fogalmazott, hogy a vidék megerősítése stratégiai cél. Ezért az új beruházásokra is kitért:
Továbbá Lázár János hídépítési programot jelentett be: így nem az algyői híd az egyetlen, amely napirenden van. Az egyik új átkelő a Magyarcsanád és Csanád közötti Szent Gellért híd lenne, ami új átkelési pontot jelentene a román–magyar határon.
Szó van a Maros-hídról Kiszombor és Makó között. Kiderült az is, hogy új Szegedi Tisza-híd előkészülete folyamatban van. Ennek az a feltétele, hogy legyen megállapodás a szegedi városvezetéssel.
Továbbá kitér az Új Mohácsi Duna-hídra is, amelynek a kivitelezését már elrendelte.
„Nekem az a feladatom, hogy kevesebb forrásból többet építsek, és hogy logikusabban használjam fel az erőforrásokat. Pénzből mindenki tud építeni, ezért kár lenne miniszternek lennem. Sokkal izgalmasabb ugyanezt pénz nélkül csinálni” – összegezte Lázár János azzal kapcsolatban, hogy mikor készülhetnek el a bejelentett beruházások. Végezetül újra hangsúlyozta: Debrecen prioritás, az ország második fővárosa, egyben a vidék fővárosa.
Közben Facebook-posztban kommentálta Vitézy Dávid az Építési és Közlekedési Minisztérium döntését. Szerinte amíg a közvélemény a közlekedési miniszter kritikátlan Horthy-imádatával és az ebbe igen szégyenletes módon belerángatott Közlekedési Múzeum kiállításán mondott beszédével foglalkozik, addig azért más is történt a közlekedés háza táján.
A közlekedési szakember több példát is említ annak alátámasztására, hogy a tervezés vagy az engedélyezés leállításával miért és mekkora kár éri az ország közlekedésének fejlesztésében érdekelteket.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Magyar Közlöny legfrissebb számában döntött a kormány arról, hogy visszavonják „a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében” a 1389/2023. (IX. 5.) kormányhatározatot, ami a Dél-budai Centrumkórház megközelíthetőségének fejlesztéséről szólt. A kórház építése és az orvosi eszközök beszerzése 300 milliárd forint lesz az előzetes számítások szerint, míg a kapcsolódó beruházásokra harmincmilliárd forintot szánnak.
Emellett a Ferencváros C elágazás – Kőbánya felső – Rákos – Rákosliget, valamint Rákos – Gyömrő vasúti vonalszakasz fejlesztése is várat magára, ahogy néhány fővárosi sportlétesítmény is. Illetve törölték az „Új Duna-híd és kapcsolódó közlekedési infrastruktúra előkészítés Budapesten” című fejezeteket is, amelyek a Galvani hídra vonatkoznak. A korábban publikált tervek szerint a XI. kerületben épülő kórház 1,2 millió embert szolgálna ki, és minden egészségügyi ellátásra lehetőség lesz. Azonban úgy volt, hogy nem csak a kórház közvetlen környékét fejlesztik, a tervezők ugyanis csomópontok kialakítását is tervezték az M1–M7 autópálya bevezető szakaszának – Budaörsi út – Gazdagréti út – Lapu utca – Dobogó út – kereszteződésében, a Balatoni út – Dobogó út kereszteződésében, valamint mentő- és buszsávokat is létesítettek volna.
Részletesen elemeztük, hogy a beruházások volumene az idei év II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött.
Az adatokból az látszik, a beruházásokon belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ezzel szemben a közel felét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 6,9 százalékkal emelkedett.
A 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18 százalékkal csökkentek.
Az Indexnek nyilatkozó banki elemzők és szakértők szerint fontos látni, hogy a negatív hatások az egész régiót, sőt Európa egészét elérték. Luxemburgban a tavalyi év minden egyes negyedévében csökkent a beruházási ráta. Az ír beruházási ráta tavaly 30 százalékot zuhant.
Az első negyedévben 14 százalék feletti zsugorodást mutatott a beruházások egyetlen negyedév alatt mért változása Írországban, Észtországban és Dániában is. Csökkentek a mutatók Szlovákiában, Finnországban, Ausztriában, Csehországban, Görögországban, Portugáliában és Franciaországban is.
(Borítókép: Lázár János 2021. szeptember 1-jén. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)