Idén augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára jelentős mértékben emelkedett. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Augusztusban 16,4 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához. Az élelmiszerek ára 19,5 százalékkal emelkedett:
A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal.
A járműüzemanyagok ára 31,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a sport- és múzeumi belépők 20,4, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2, a taxi 16,1 százalékkal került többe.
Éves szinten a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt. Továbbá a tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül
Az állateledelek ára 34,8, a mosó- és tisztítószereké 30,2, a testápolási cikkeké 18,3, a lakásjavító és- karbantartó cikkeké 8,4 százalékkal lett magasabb.
A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek.
Az élelmiszerek átlagosan 0,3 százalékkal drágultak, ezen belül a cukor 54,6, a sertéshús 7,3, a baromfihús 2,5, a büféáruk 2,3, az étolaj 1,5, a csokoládé és kakaó 1,0 százalékkal többe került, míg a liszt 11,5, a tojás 9,5, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 5,0, a vaj és vajkrém 4,4, a kenyér 2,3, a tejtermékek 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek – az előző hónaphoz képest.
A járműüzemanyagok ára 8,2 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 1,6, a háztartási energiáért 0,3 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül az elektromos energiáért 0,6 százalékkal, míg a vezetékes gáz ára nem változott – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal.
Fontos hozzátenni, hogy az Index által megkérdezett elemzők összességében 16,5 százalékos áremelkedést vártak, tehát gyakorlatilag eltalálták a legfontosabb mutatót.
Idén júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Júliusban pedig a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, akkor legutóbb az árak egy hónap alatt átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Fontos hangsúlyozni, hogy legelőször februárban mérséklődött az infláció a januári 25,7 százalékos csúcsot követően. Legutóbbi elemzésünkben külön felhívtuk arra a figyelmet, hogy
az inflációval kapcsolatban mostanra a fő kérdés, hogy októberben vagy novemberben lesz egy számjegyű.
Az Indexnek nyilatkozó szakértők között konszenzus van arról, hogy a csökkenés elsősorban a magas bázishatásnak és a lakossági fogyasztás visszaesésének köszönhető. Ám számos elemzés arra is rávilágít, hogy az online árfigyelő létrehozása érdemben gyorsította az élelmiszerárak csökkenését: júliusban átlagosan csaknem 8 százalékkal csökkent a megfigyelt élelmiszerek átlagára, illetve az adatok azt mutatják, hogy egy hónap leforgása alatt 53 termékkategóriában csökkentek az árak.
Az augusztusi adatokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy értékelte, hogy bár az infláció csökkenés tovább folytatódott, elsősorban a kedvező szezonalitás által vezérelve. Szerinte szeptembertől az erőteljesebb bázishatásoknak köszönhetően felgyorsulhat a csökkenés üteme, a kialakuló pozitív reálkamat óvatos kamatcsökkentési ciklust indokol a forintpiaci stabilitás megőrzése miatt.
A kedvező szezonalitás segítette a legtöbb termékcsoport inflációjának mérséklődését, míg az üzemanyagok árának emelkedése a hónap során fékezte azt. Az év hátralévő részében két erőteljesebb bázishatás is fellép majd a tavaly szeptemberi rezsiemelés és az üzemanyagárstop decemberi eltörlése miatt. Ennek eredményeképpen az év végére 7 százalék környékére süllyedhet az éves bázisú inflációs mutató, ami a régiós átlagba illeszkedik majd.
Majd hozzátette azt is, hogy a csökkenő inflációs folyamatok miatt szeptemberre pozitív reálkamat alakulhat ki, ami lehetőséget ad az MNB-nek októbertől az alapkamat csökkentésére. Azonban a lengyel jegybank meglepetésszerű kamatvágásának devizát gyengítő hatásai miatt azonban az MNB-nek továbbra is az óvatos lazítást és megfelelő, előrekintő kommunikációt kell folytatnia, amennyiben meg akarja őrizni a forintpiaci stabilitást - tette hozzá.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a legfrissebb inflációs adatokat úgy értékelte, hogy az élelmiszer-infláció augusztusban 20 százalék alá, 19,5 százalékra süllyedt, azaz „a kormány intézkedései a szankciós élelmiszer-inflációt a decemberi 44,8 százalékos csúcsához képest már kevesebb mint a felére vágták vissza. Mindez élénkítheti a keresletet, ezzel is segítve a fogyasztás ismételt bővülését.” Majd kiemelte:
A kormányzati intézkedések továbbra is hatékonyak, folyamatosan szorítják le az árakat, a kereskedelmi üzletek között öldöklő a küzdelem. Ugyanakkor az augusztusi inflációs eredmény közel 0,4 százalékponttal magasabb szintet ért el, mint azt a kormányzat várta, ezt pedig a magas üzemanyagárak okozták.
A tárcavezető szerint a nemzetközi folyamatok közül kiemelhető, hogy Oroszország és Szaúd-Arábia csökkentette termelését, míg az országspecifikus tényezők közül az orosz olaj Brenthez viszonyított árelőnyének csökkenése és a tranzitdíjak emelkedése a legmeghatározóbb. Jelenleg a MOL a piaci átlag három- és ötszörösét kénytelen kifizetni a szállításért az ukrán és horvát vezetékhálózat tranzitdíjának növelése miatt – a miniszter teljes értékelése az alábbi linken érhető el.
(Borítókép: Németh Emília / Index)