Az épületautomatizálás jóval több, mint úri hóbort, már csak azért is, mert az emberek az életük 90 százalékát épületekben töltik. Fontos a komfort, de az energiahatékonyságon van a fókusz, a mindennapi élettereinkbe beszivárgó berendezésekkel pedig ma már jóval extrémebb helyeken is találkozhatunk, mint egy belvárosi irodaház. Az Indexnek nyilatkozó szakértővel annak jártunk utána, hogy hol tart ma ez a virágzó szegmens, a fejlesztéseket mennyire pörgette fel a pandémia, illetve az energiaválság, és mindez összefüggésben áll-e a 2050-es klímacélokkal.
A legtöbben alighanem arra asszociálnak az épületautomatizálás szó hallatán, hogy ez egy olyan szakterület, amely egyrészt optimalizálja az energiahatékonyságot, az üzemeltetési ráfordításokat, másrészt pedig az ember számára kényelmes épített környezet biztosítását is a középpontba helyezi. Mindkét megközelítés megalapozott, a téma ráadásul mindenkit érint, hiszen a felmérések szerint az életünk 90 százalékát különböző épületekben töltjük.
Ezt a meghökkentő adatot Medveczky András, a Siemens Zrt. Building technology divíziójának vezetője azzal egészítette ki az Indexnek, hogy
az energiafelhasználás mintegy 40 százaléka ráadásul az épületekhez kötődik, miközben azoknak közel 75 százaléka nem energiahatékony. Vagyis csak minden negyedik az, van tehát bőven még tennivaló.
Az ezen a területen két és fél évtizedes tapasztalattal bíró szakemberrel átvettük a hazai és nemzetközi trendeket, kitérve arra, hogy milyen innovatív megoldások válnak úgy a mindennapjaink szerves részévé, hogy szinte észrevétlenül vesznek körül bennünket.
„Nincs épületautomatizálás energiahatékonyság nélkül. Bár a megrendelői prioritások évről évre változhatnak, a fő célt nem szabad szem elől téveszteni” – mondta Medveczky András. Megjegyezte, hogy a 2050-es EU-s klímacélok megvalósítása is elképzelhetetlen az épületek energiahatékonysága, a belső rendszerek, így a fűtés, a szellőztetés és a klíma (HVAC – heating, ventilation, air conditioning) optimalizációja, valamint az energiarendszerek menedzselése nélkül.
Mint ismert, az Európai Tanács még 2021 júniusában fogadta el az európai klímarendeletet, amely az európai zöldmegállapodás kulcsfontosságú eleme. Így az uniós országokat, köztük Magyarországot immár jogszabály kötelezi, hogy a 2030-as és a 2050-es klímacélokat egyaránt teljesítsék. Az előbbi itt van a nyakunkon, de az utóbbi sincs beláthatatlanul távol, a Siemens divízióvezetője ráadásul előrebocsátotta, több hűtésre, mint fűtésre lesz szükség 2050-re a kutatások szerint.
A hazai viszonyokra szűkítve a kört, a szakember hamar eloszlatta azt a tévhitet, hogy az épületautomatizálásról csak jelen vagy jövő időben lehet beszélni, hiszen már az 1990-es évektől nagyobb tudatosság figyelhető meg, mind az intézményi, vállalati, mind pedig a lakossági felhasználók körében. A Siemens már mintegy 100 éve foglalkozik ezzel a területtel, de az Medveczky András szemszögéből is jól látható, hogy katalizátorként hat az energiahatékonyság iránti elköteleződésre egy-egy olyan váratlan időszak, mint a koronavírus-járvány vagy a globálisan megfigyelhető energiaipari változások. Ilyen értelemben
két-három vészterhes év öt-tíz esztendővel is előrébb hozhatja egyes automatizálási igények megfogalmazódását, ami azzal együtt is kedvező fejlemény, hogy a költségracionalizálás legalább annyira mozgatórugó, mint a zöldgondolkodás.
Az épületautomatizálás terén a Siemens jellemzően közreműködik a hazai zöldmezős beruházásoknál, túl a hűtés-fűtés-szellőztetés háromszögön tűzvédelmi megoldásokkal, okosépület-funkciókkal. A vállalatnál egyértelműen az ipari, kereskedelmi, illetve szolgáltató épületeken van a fókusz. A szegmensen belül a portfólió része a 143 méteres tornya révén Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campusba beépített automatizálási és biztonságtechnikai berendezések, amelyek a nemzetközi piacon is számos egyetemi épületcsoport vagy felhőkarcoló technológiai kihívásaira adtak választ. Az automatizálási megoldásoknak a semmi közepén lévő magas biztonsági fokú üzemekben is helyt kell állniuk, de telepítettek már berendezéseket a Déli-sarkon, mint ahogy van optikai füstérzékelőjük utasszállító repülőgépek WC-jében is.
Ugyanakkor a napjainkra jellemző turbulens gazdasági helyzetben nem csoda, hogy ágazattól és beruházótól függetlenül számottevően visszaestek az ingatlanfejlesztések. Ennek tudható be az a magyar piacon is eluralkodó trend, hogy az épületautomatizálási megoldások iránti igény egyre kevésbé csak az új épületek tervezésekor keletkezik. Érzékelhető egyfajta „retrofit láz”, vagyis egyre szélesebb körben van szándék a meglévő régebbi épületek „felokosítására” is az energiahatékonyság jegyében.
Ma már az épületautomatizálás is más megvilágításba kerül a 21. századi digitális eszközök révén, például az utóbbi időszakban a HoloLens köré szintén fejlesztési irány épült, melynek köszönhetően kiterjesztett valósággal, okosszemüveg segítségével szerelnek fel berendezéseket.
Kéz a kézben jár az automatizáció és a digitalizáció, így napjainkban megkönnyíti a munkát, hogy a legkomplexebb rendszereket is meg lehet tervezni az épületek digitálisan leképezett belső környezetében.
Eközben az igény egyértelműen az a felhasználók részéről, hogy ha technológiai értelemben bonyolult is egy szerkezet, annak kezelése maradjon egyszerű. „Felhőalapú szolgáltatásokat akarnak a felhasználók, egybekapcsolt eszközöket, távfelügyeleti rendszereket. A következő lépcsőfokot egyértelműen az egymással kommunikáló épületek jelenthetik” – emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy az épületautomatizálási megoldások evolúciójának az szintén a része, hogy a megbízhatóság kibővül a kibervédelemmel.
Akár a duplája is lehet egy nem automatizált épület energiafelhasználása egy automatizálténak, vagyis a fenntarthatóság kézzelfogható eredményei már az asztalon vannak
– állapította meg a Siemens divízióvezetője. Úgy véli, minél nagyobb a rezsi, annál gyorsabban térül meg az épületautomatizálási megoldások bevezetése. Mint mondta, a szenzorok folyamatosan fejlődnek, például a jelenlét-érzékelő néhány éven belül várhatóan alapvetővé válik az irodákban. A felügyeleti rendszerek segítenek abban is, hogy mikor és hol keletkezik felesleges energiafogyasztás, az erre épülő energiamenedzsmenttel látványos javulást lehet elérni.
(Borítókép: Siemens)