Egyáltalán nincs szükség arra az 500 ezer vendégmunkásra, akiket a kormányzat Magyarországra szeretne hozni – reflektált Orbán Viktor állítólagos kijelentésére a GKI Gazdaságkutató Intézet. Az állítás azonban téves feltevésből indul ki, ugyanis a miniszterelnök nem tett ilyen megállapítást.
Egyáltalán nincs szükség arra az 500 ezer vendégmunkásra, akiket a kormányzat Magyarországra szeretne hozni – ezzel a felütéssel kezdődik a GKI Gazdaságkutató Intézet elemzése, amit az azenpenzem.hu portál közölt. Ezzel szemben Orbán Viktor idén márciusban, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján szó szerint a következőket mondta:
Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkaerőre. Ez rengeteg kérdést vet fel, nagyon határozottnak kell lenni. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont. Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt nyugati országokat, láthatják, milyen dilemmákkal kell szembenézni.
Tehát 500 ezer új munkavállalóra szükség van, arról viszont szó sincs, hogy ez a félmillió ember kizárólag vendégmunkás lenne, ezért a GKI téves feltevésből indult ki.
Orbán Viktor a beszédében hangsúlyozta, hogy a belső tartalékok mozgósítására helyezik a hangsúlyt.
Magyarországnak olyan országnak kell lennie, amely képes arra, hogy minden munkát, amit ebben a hazában el kell végezni, a magyarok elvégezzék. Ha kényelmetlen, nehéz, akkor többet kell érte fizetni. Ha ezt mind kimerítettük, akkor beszélhetünk a vendégmunkásokról. Határozott ideig maradhatnak, szükség esetén megszakítható jogviszonyban, mert egyébként elveszítjük a biztonságunkat
– jelentette ki a kormányfő, kiemelve, hogy elsősorban a hazai munkaerőforrásokból merítenek. A külföldi munkaerő egyúttal biztonságot is teremt a magyar munkavállalóknak, mivel egy nehezebb időszakban elsősorban őket küldik el a cégek, hiszen ahogy a kormányfő is hangsúlyozta, megszakítható a jogviszonyuk. Orbán Viktor a vendégmunkásokról leszögezte, hogy „az arányok nagyon fontosak”.
A kormányfő kamarai beszéde után szakértőkkel vizsgáltuk meg, hogy mennyire valósítható meg az 500 ezer fő új munkavállalóról szóló terv. Horváth András, a Magyar Bankholding közgazdásza áprilisban még 80-200 ezer főre tette a belső forrásból bevonható munkaerőt.
Jelenleg nagyjából 300 ezer fős munkaerő-tartalékkal számolhatunk a KSH definíciója szerint
– világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, hangsúlyozva, hogy az 500 ezer fő új munkaerő nem 500 ezer külföldit jelent.
A maradék 100-200 ezer fő jöhet külföldről – elsődlegesen a magyarlakta területekről, majd ezt követően távolabbról –, természetesen az utóbbi is ellenőrzött, szakképzett munkaerő formájában, üres, hazai forrásból nem betölthető álláshelyekre. Ez egyfajta rugalmasságot is ad a munkaerőpiacnak: ha nincs akkora kereslet, akkor a vállalatok is előbb a vendégmunkásokat építenék le, mivel ők drágábbak is, nemcsak az adminisztratív terhek merülnek fel, hanem szállás- és étkezési lehetőséget is kell biztosítani a vállalatoknak
– magyarázta a szakértő, kiemelve, hogy végeredményben a hazai munkavállalók helyzete, munkahelye stabilabb lehet.
Vannak kijelentések, amelyek az idő múlásával nem öregednek jól. Ilyen volt például, amikor 23 évvel ezelőtt a Daily Mail arról írt, hogy „az internet valószínűleg csak egy múló hóbort”. Ehhez hasonló volt Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnökének megállapítása is 13 évvel ezelőttről, amikor a 2010-es Közgazdász-vándorgyűlésen kijelentette, hogy „az egymillió munkahely álom, ez egy komolytalan szám”, amelyről az akkori Napi.hu (amely azóta már Economx) tudósított. A kormányzás kezdetén, 2010-ben ugyanis célként fogalmazták meg, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre az országban, erre reflektált Vértes.
Az egymilliós cél időközben megvalósult, hiszen míg 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak Magyarországon, addig tavaly decemberben ez a szám már meghaladta a 4,7 milliót. A kritikákkal szemben nem közfoglalkoztatottból lett több, a 2015-ös csúcsértéknek számító 249 ezerről számuk ugyanis mostanra hozzávetőleg 70 ezerre olvadt, jó részüket a versenyszféra szívta fel.
2021 januárjában pedig Varga Mihály pénzügyminiszter nevezte „szebb napokat látott intézménynek” a GKI-t, miután a gazdaságkutató szervezet elemzését olvasta a magyar bérek alakulásáról, amelyben az elemzőcég emberei a 2010–2019 közötti 50 százalékos hazai béremelkedést 32 százalékosra „csökkentették”.
A GKI egykor mértékadó intézmény volt Magyarországon, véleményére odafigyeltünk. Szomorú látni, hogy a politikai szempontok egyre inkább felülkerekednek a szakma szabályain
– írta akkor Varga Mihály a Facebookon közzétett bejegyzésében. Az MSZP miniszterelnök-jelöltjeként is feltűnt Vértes András, akinek intézete, a GKI rendre súlyosan alulbecsülte a magyar gazdasági növekedést (míg 2010 előtt rendre túlbecsülte), 2012-ben pedig megfogalmazta, hogy az IMF nélkül nem tud talpra állni az ország, miközben a rákövetkező években a valutaalap hitelei nélkül stabilizálódott a gazdaság.
A GKI elemzésében megfogalmazza, hogy a magyar kis- és középvállalkozások (kkv) a multikkal szemben csak „morzsákat” kaptak. Ezzel szemben 2020 februárja és 2023 februárja közötti időszakban pont hogy a kkv-k kaptak több támogatást.
A kkv-k kaptak 2066,9 milliárd forint támogatást, a nagyvállalatok pedig 780,9 milliárd forintot, tehát jóval több jutott a hazai cégeknek
– állapította meg lapunk megkeresésére a Makronóm Intézet szakmai vezetője. Regős Gábor kifejtette, hogy a kkv-k támogatása mellett a nagyvállalatok hazánkba csábítása is fontos gazdasági kérdés: az elmúlt időszakban például Németországban adtak kiugró mértékű támogatásokat nagyvállalati beruházásokhoz. „Hazánk is bekapcsolódik ebbe a versenybe – hosszú távon sem mindegy, hogy milyen hozzáadott értékű beruházásokat sikerül elhoznunk” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve, hogy a technológia élvonalában járó multikból a magyar gazdaság is profitálhat.
A vállalkozások megsegítését a háborút és az energiaválságot követően sem állította le a kormány, sőt, olyan mértékben hitelezett, hogy az államilag támogatott hitelprogramok, a kamatstop, valamint az energiaköltség támogatása 2023-ban összesen 1,6 százalékponttal járulhatnak hozzá a gazdasági növekedéshez a Makronóm Intézet számításai alapján.
Több kormányzati intézkedés és program is született a recesszió elkerülésére:
Az intézkedések tehát összesen több mint 3000 milliárd forint forrást juttatnak a gazdaságba, amelynek több mint 80 százaléka a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásoknál landol, ráadásul érdemben javítják a növekedési kilátásokat.
(Borítókép: Orbán Viktor 2018. április 6-án. Fotó: Balogh László / Getty Images Hungary)