Szerda este jött az amerikai jegybank kamatdöntése, ennek hatására pedig csütörtök hajnalban gyengülni kezdett a forint. Már a lejtőn sétált a magyar deviza, amikor Varga Mihály lökött rajta egy nagyot: a banki különadó kiterjesztését lebegtette meg a Közgazdász-vándorgyűlésen, illetve a költségvetési hiánycél felülvizsgálatáról is beszélt a pénzügyminiszter. Pár óra leforgása alatt 385-ről a 389-es szint közelébe gyengült a forint az euróval szemben, ahol a hét végén is tartózkodott. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A héten a legfontosabb nemzetközi esemény az amerikai jegybank szerda esti kamatdöntő ülése volt, ahol nem történt kamatemelés, ugyanakkor a várható kamatpályát a korábban vártnál magasabban vázolta fel a Fed. „Ekkor még nem is reagált a forint árfolyama, azonban csütörtök hajnalban megindult a gyengülés, mely felgyorsult, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter a banki különadó kiterjesztését lebegtette meg a Közgazdász-vándorgyűlésen, illetve a költségvetési hiánycél felülvizsgálatáról is beszélt” – állapította meg az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
Az euró–forint jegyzése rövid idő alatt 385-ről 389 közelébe ugrott.
Az euró–forint árfolyamában 389-nél húzódik egy fontos ellenállási szint, míg támasz a 383-384-es tartományban az Equilor kimutatása alapján. Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője emlékeztetett, hogy a konferencia panelbeszélgetésén elhangzott, szükség esetén további adót vethet ki a kormány a bankokra, valamint felülvizsgálhatják a kamattámogatott hitelprogramokat, illetve leállíthatnak folyamatban lévő beruházásokat – ez utóbbi pedig negatívan hatna a hazai GDP alakulására.
Később ugyan a pénzügyminiszter pontosította szavait, és Kocsis Máté frakcióvezető is a bankszektort érintő változtatások ellen szólalt fel, ez csak arra volt elegendő, hogy péntek délig a 387-es szint alá erősödjön vissza a forint az euróval szemben
– erre már Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője világított rá. A magyar fizetőeszköz azonban ezt a visszaerősödést hamar feladta, szombat délben 389,65 forintba került egy euró.
A Közgazdász-vándorgyűlésen rövid interjút készítettünk Varga Mihállyal, ahol érintettük a bankok nyereségét is. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy ha az adóbevételeket mérlegeljük, akkor egy fiskális eszköz lehet a bankadó megemelése. Ugyanakkor nem erről van most szó, a monetáris politika jelentősen belenyúlt a banki eredményekbe, méghozzá pozitívan, hiszen a jegybanki magas kamatszint hozza össze a bankrendszer nyereségének nagy részét.
Két dolgot tehetünk: tétlenül nézzük a folyamatot, vagy közreműködünk abban, hogy ez megváltozzon
– fogalmazott a pénzügyminiszter, megjegyezve, hogy a korábbi panelbeszélgetésen lehetőséget nyitott a monetáris politika számára, amit majd mérlegelnek.
Jövő hét kedden tart kamatdöntő ülést a Magyar Nemzeti Bank, ahol várhatóan 100 bázisponttal csökkentik az effektív kamatszintet, így az 13 százalékon összeér majd az alapkamattal – jelezte lapunknak Varga Zoltán, megjegyezve, hogy az egyéb üzenetek is nagyban befolyásolhatják a forint mozgását. Megismerhetjük a friss inflációs jelentés keretszámait, illetve a további várható kamatpályával kapcsolatos jegybanki üzenetekre is érdemes figyelni.
A kamatdöntést a piacok már biztosan beárazták, így a kérdés a jegybanki kommunikáció lesz, hogy milyen jelzést ad az MNB a kamatkondíciók alakulására októbertől
– mutatott rá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet elemzője megjegyezte, hogy az uniós forrásokkal, valamint a Varga Mihály által a Közgazdász-vándorgyűlésen bejelentett költségvetésihiány-felülvizsgálattal kapcsolatos híreknek is lehet piacmozgató hatása.
Az európai tőzsdék negatívan teljesítettek a héten:
A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan jelentősebb, 4,56 százalékos gyengüléssel végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a Közgazdász-vándorgyűlésen ismertette, hogy egyre fontosabbá válik a piacon három betű, amely nélkül a cégeknek egyre nehezebb érvényesülni, ez az ESG.
A befektetők pedig egyre inkább ezeket az ESG-szempontokat keresik, tehát üzleti előnyt hordoz – világított rá Végh Richárd. A BÉT vezérigazgatója szerint főleg két szempontot tartanak szem előtt a befektetők:
Kiemelte, hogy az Európai Unió is komolyan foglalkozik azzal, hogy fenntarthatóvá váljanak a gazdaságok. „Kibocsátási limitek vannak, kvótarendszerek, hogy a károsanyag-kibocsátást csökkentsék, és a klímacélok teljesüljenek.”
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, októberi határidőre megawattóránként 34,860 eurón állt hétfő délután. A gáz ára 40,25 euróra emelkedett péntek délutánra.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 39,45 EURÓN, EGY ÉVE 172,96 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli, hordónkénti 94,27 dollárról péntek délutánra 93,64 dollárra csökkent.
Az egekben lévő üzemanyagárakról Orbán Viktor múlt pénteken, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában úgy fogalmazott: „Káromkodni nem akarok, mert az egy miniszterelnökhöz nem illik, de erőseket gondolok, amikor azt látom, hogy az ukránok megemelték a tranzitdíjat, így a nafta drágábban jön Oroszországból Ukrajnán keresztül, 3,5-szeres áron”. A magyar miniszterelnök szerint a tranzitdíjak növelésével az infláció is magasabb lett – mintegy fél százalékkal.
Ukrajna a Barátság kőolajvezetéket ért károk helyreállítási költségével indokolta a díjak emelkedését, amivel egyébként 21 euróra, nagyjából 8 ezer forintra nőtt a tonnánkénti tarifa másfél év alatt.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Varga Mihály a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen, Egerben. Fotó: Komka Péter / MTI)