Felbolydult Alsózsolca az akkumulátor-újrahasznosító üzem létesítésének hírére, a lakossági fórum is kis híján bokszmeccsbe torkollott. A beruházó Andrada azóta saját maga döntött úgy, hogy a szükségesnél is szigorúbb eljárást, környezeti hatásvizsgálatot kezdeményez. Most pedig a szlovén cégcsoport társalapítója az Index kérdéseire számos egyéb tévhitet eloszlatott, kitérve a beruházás fő motivációira, az egészségügyi kockázatokra, illetve arra, hogy közép- és hosszú távon mit hozhat a városnak ez a projekt.
A nyár végén, egészen pontosan augusztus 29-én újabb akkumulátorgyáras beruházást jelentett be Szijjártó Péter: a szlovén Andrada-csoport a külgazdasági és külügyminiszter tájékoztatása szerint 10 milliárd forintos projekt keretében akkumulátor-újrahasznosító üzemet épít a borsodi Alsózsolcán. A cég tízezer tonnás kapacitást tervez, a magyar állam pedig 4,7 milliárdos támogatást nyújt mindehhez. Két napra rá már lakossági fórumot tartott a beruházócég a Miskolc melletti kisvárosban, azzal a szándékkal, hogy ismertesse a részleteket. Csakhogy a tájékoztatón pattanásig feszült a húr, kis híján tettlegességig fajult a fórum.
Értékelve a fejleményeket, a szlovén vállalat ezután annak adott hangot, hogy az önkormányzat, az országos hatóságok, a lakosság, a civil és a szakmai szervezetek számára is megnyugtató, transzparens választ akar adni. Ennek szellemében az Andradánál úgy döntöttek, az előzetes vizsgálati eljárás helyett – megelőzve a hatóság esetleges ilyen irányú kérését – környezeti hatásvizsgálati eljárást indítanak. Túlzás lenne állítani, hogy azóta lecsillapodtak a kedélyek Alsózsolcán, mindenesetre a cégcsoport társalapítója, vezérigazgatója, Peter Tibaut a témában az Index összes kérdésére válaszolt.
Mindenekelőtt arra voltunk kíváncsiak, mennyiben hatottak a meglepetés erejével a lakossági fórumon kapott heves reakciók, illetve mennyiben megalapozottak az aggályok, tekintettel például arra, hogy a település felszín alatti vízbázison, fokozottan érzékeny vízminőség-védelmi területen fekszik.
A legkevésbé sem számítottunk ilyen reakcióra, hiszen mi az akkumulátorok újrahasznosítására kínálunk biztonságos megoldást. Magyarországon nagy szükség van magas technológiai színvonalú akkumulátor-újrahasznosításra. Mi ezt biztosítjuk a Szlovéniából érkező, csúcsszintű zöldtechnológiával. Ez a környezet megóvásához járul hozzá. Számunkra ez magától értetődő. Ugyanakkor ma már jobban értjük és megértjük a lakosok aggodalmait. Akkor is, ha tudjuk, hogy ettől a beruházástól nem kell tartaniuk
– kezdte lapunknak Peter Tibaut. Elmondta, hogy tanultak a tapasztalatokból, és érdemben foglalkoznak minden felmerülő aggállyal.
Az sem éppen magától értetődő, hogy miért választották Magyarországot, azon belül is a Borsod vármegyei Alsózsolcát. A beruházásösztönző hazai gazdaságpolitikát az ideérkező tőke oldaláról vizsgálva alighanem fontos szempont a kedvező üzleti környezet, beleértve a közvetlen állami támogatást, valamint az adókedvezményeket, és arról sem feledkezhetünk meg, hogy bár alaposan átalakultak a foglalkoztatási feltételek, még ma is relatíve olcsó a magyar munkaerő.
„A választásunk egyáltalán nem az olcsó munkaerőről szól. Magyarország az elektromobilitás egyik európai epicentrumává válik, ami hatalmas eredmény a klímavédelemben, a környezet megóvásában és természetesen a csúcstechnológiában is – reagált felvetésünkre az Andrada vezetője. – Ahhoz, hogy ez az iparág zavartalanul és biztonságosan működjön, helyi, biztonságos és tiszta újrahasznosítási technológiára és kapacitásokra van szükség. Mi a jelenleg elérhető legmodernebb, biztonságos és tiszta újrahasznosítási technológiát fejlesztettük ki és hozzuk Magyarországra, ami mindenben megfelel az uniós előírásoknak, és nem jelent veszélyt az emberek, illetve a környezet számára.”
Alsózsolcára pedig azért esett a választás, mert közel van a Miskolci Egyetem, amellyel közösen fejlesztenek, miközben a környéknek komoly ipari hagyományai vannak.
A városnak ez a beruházás magasan kvalifikált munkahelyeket, javuló életszínvonalat és további beruházásokat is jelenthet, hiszen az általuk újrahasznosított értékes fémek új high-tech szereplőket is vonzhatnak a térségbe.
A felső vezetőt azzal is szembesítettük, hogy Áder János volt köztársasági elnök, aki egyben a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány alapítója, az Indexnek adott interjújában azt mondta: „ha az akkumulátorgyárak megsértik a környezetvédelmi előírásokat, akkor be kell zárni őket”. A kijelentést értékelve az Andrada társalapítója egy másodpercig sem szabadkozott.
Ha bármilyen gyár – függetlenül attól, hogy mit állít elő – nem tartja be a környezetvédelmi előírásokat, akkor azt azonnal be kell zárni
– válaszolt határozottan.
A történet kronológiai sorrendjében már felidéztük, hogy a vállalat az előzetes vizsgálati eljárás helyett környezeti hatásvizsgálati eljárást kezdeményez a hatóság esetleges megkeresését megelőzve. S hogy miért jutottak erre az elhatározásra az Andradánál?
„A lakosság érthető módon óvatos minden új beruházás esetén. Senki nem szeretne egy olyan üzemet a szomszédságában, ami a saját és a családja egészségére veszélyt jelent. Komolyan kell vennünk a lakosság ezen aggodalmait. Felelős vállalatként nem tehetünk mást, mint hogy minden kérdésre válaszolunk, minden részletre kiterjedően igazoljuk, hogy ettől az üzemtől senkinek nem kell tartania. Ez egy veszélytelen és az ország számára környezetvédelmi szempontból is kulcsfontosságú, előremutató beruházás. Ha a nyilvánosság elvárja, hogy mindezt a hivatalos eljárásnál részletesebben igazoljuk, meg fogjuk tenni. Hosszú távra tervezünk. Szükségünk van a lakosság bizalmára, akkor is, ha tudjuk, hogy az idő minket igazol majd” – osztotta meg álláspontját Peter Tibaut.
Egy kicsit előretekintve, az üzem teljes feldolgozási kapacitása óránként egy tonna. Ez napi 20 tonnányi, azaz egy teherautónyi hulladékot jelent. Ami abszolút értékben sem sok, és különösen nem számít annak a teljes magyarországi termelési és újrahasznosítási igényekhez képest.
Az Andrada olvasatában az üzem létrehozása ugyanakkor egy szükséges első lépése a biztonságos és tiszta technológia bevezetésének – olyan lépés, amelyet mielőbb meg kellene tenni. „Egy nélkülözhetetlen kísérleti projekt, amely az eljárás biztonságos és környezetkímélő mivoltát demonstrálhatja, hogy a hasonló technológiák meghonosodhassanak, és Magyarország vezető szerepet tölthessen be ebben a szegmensben Európában. Megnyitjuk az üzemet a média és a nyilvánosság előtt, hogy megtekinthessék, megismerhessék és jobban megértsék” – előlegezte meg a cégvezető.
Tágabb kontextusban az Index érdeklődésére arról is beszélt Peter Tibaut, hogy az autóipar nagy változáson megy át, éppen a környezet védelme érdekében. A folyamat a nulla szén-dioxid-kibocsátású elektromos autók irányába mutat.
Az elektromos járművek legértékesebb eleme az akkumulátor. Magyarország vezető szerepet játszik majd az akkumulátorok előállításában, köszönhetően a hatalmas gyártókapacitásoknak. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az újrahasznosítás, hiszen a gyártás során nagy mennyiségű technológiai hulladék is keletkezik.
A képződő hulladékot újra kell hasznosítani, éppen azért, hogy ne terhelje a környezetet. Az újrafeldolgozás során ráadásul értékes fémeket nyernek, amelyeket az új akkumulátorok gyártása során újra fel lehet használni.
Olyan technológiát fejlesztettek tovább, amely Németországban és Svájcban eredményesen és biztonságosan működik, és ma a hasznosítás terén a legkorszerűbbnek számít.
Felvetettük azt is az Andrada-vezérnek, hogy Magyarország a globális GDP három ezrelékét állítja elő, ami világviszonylatban nagyjából a kerekítési hiba kategóriája. Egy ekkora ország számára csak az hozhat előrelépést, ha a beruházásösztönző gazdaságpolitikáját a jövő iparára irányítja, azaz olyan irányban szerez versenyelőnyt, amely 10-20 év múlva meghatározó lesz. Magyarország az elektromobilitás fokozott térnyerése miatt az akkumulátorgyártásban látja ezt az irányt. Meg akartuk tudni, egy bennfentes szerint meddig juthat a szegmens ilyen időtávon.
Tíz-húsz év távlatában már túl leszünk a gyermekbetegségeken. Magyarország számára nagy versenyelőnyt jelent, hogy az elektromobilitás egyik ipari központjává válik, mivel ez a koncentráció az akkumulátorgyártás mellett új high-tech iparágakat is idevonzhat. A mi újrahasznosító üzemünk olyan értékes fémeket termel ki, amelyek nem csak az akkumulátorgyártás számára kulcsfontosságúak
– fogalmazott a cégcsoport társalapítója.
Ez a mintegy 10 milliárd forintos projekt a valaha volt legnagyobb szlovén beruházás nálunk, miközben Magyarország régiós szinten sem túl nagy ország, Szlovénia pedig mindössze 2 milliós piac. Adja magát a kérdés, hogy a tudásmegosztásnak, a gazdasági kapcsolatok erősítésének milyen további területeken, iparágakban lehet leginkább hozadéka.
„A két ország gazdasági kapcsolata az elmúlt pár évben nagyon megerősödött. Magyar kézbe került nemrég a legnagyobb szlovén bank, és a szlovén benzinkúthálózat közel fele az OTP és a Mol révén. Tehát Magyarország tette meg az első nagy lépéseket. Számomra nem kérdés, hogy ahogyan a két ország kölcsönös befektetései nőnek, úgy terjed ki az együttműködés egyre újabb területekre. Megerősödik a kooperáció az egyetemek, kutatóintézetek között is, ahogyan mi is együttműködünk a Miskolci Egyetemmel. A környezetvédelem a kapcsolódó ipari megoldásokkal együtt egészen biztosan szerepet kap ebben az együttműködésben. Szlovénia az egyik olyan uniós tagállam, amely a leginkább támogatja az EU zöldpolitikáját, az európai zöldátállásban pedig az elektromobilitás garantáltan megkerülhetetlen lesz” – reagált lapunknak Peter Tibaut.
(Borítókép: Index)