Holtversenyben az ötödik helyen áll Magyarország a 2014–2020-as uniós források lehívása terén, a támogatások 93 százalékát ugyanis már folyósította az Európai Bizottság. Fontos tudni, hogy az n+3-as szabály értelmében papíron idén decemberben zárul az elszámolás, egyes eseteknél ugyanakkor átlóg az adminisztráció a jövő évre.
Pikáns fejlesztéspolitikai hírt osztottunk meg vasárnap az Index hasábjain: meglepő fordulat állt be a 2021–2027-es uniós ciklusban a Magyarországnak járó európai uniós támogatások ügyében. Bár a hazánknak járó pénzek változatlanul blokkolva vannak a vitás kérdések miatt, az előlegfizetések mégis olyan dinamikus rajtot vettek, hogy azzal pillanatnyilag az EU-s rangsor élén állunk. A hazai fejlesztéspolitikai rendszeren ráadásul kettős teher van: a 2021–2027-es programozási időszak érdemi beindítása mellett fontos feladat a 2014–2020-as éra eredményes, forrásveszteség nélküli lezárása. Mivel ezekre a hétéves időszakokra az n+3-as szabály vonatkozik, elvileg 2023. december 31-e az elszámolás határideje, gyakorlatilag viszont egyes számlák kiegyenlítése átnyúlhat 2024-re.
Legutóbb az idei első fél év végén pillantottunk rá a lehívási mutatónkra: akkor azt láttuk, hogy a 2014–2020-as uniós források 88 százalékát már hazahoztuk. Az elmúlt három hónap látványos előrelépést eredményezett, a mutató immár 93 százalékán áll. Ebben a ciklusban a magyar kormány és az Európai Bizottság megállapodása szerint 32,11 milliárd euró állt Magyarország rendelkezésére: ebből 27,15 milliárdot állt az uniós intézményrendszer, amely 4,96 milliárd nemzeti önrésszel egészült ki. A 93 százalékos részeredmény értelemszerűen csak a brüsszeli kasszára vonatkozik, a hazai kiegészítésre nem.
S hogy uniós összevetésben hová tehető ez a teljesítmény?
holtversenyben az előkelő ötödik helyen áll hazánk, megosztva Portugáliával és Szlovéniával (93-93). Az uniós átlag 84 százalék, míg a múlt év végén 78 volt. Magyarország előnye jelenleg tehát 9 százalékpontos, tavaly decemberben még csak 7 százalékpontnyi volt a fór.
Ehhez az kellett, hogy a 27,15 milliárd euróból mostanra 24,86 a zsákban legyen.
A fejlesztéspolitika azonban nem egy pénzváltó módjára működik: 375 forint/eurós árfolyamon zajlik az átváltás. Az EU hivatalos fizetőeszközében érkezik a pénz, amit aztán magyar devizában használnak fel a kedvezményezett beruházások, fejlesztések projektgazdái.
Ennek megfelelően a 24,86 milliárd euró 9322 milliárd forintnak felel meg. A következő hónapokban csaknem 2,3 milliárd euró a tét, vagyis több mint 860 milliárd forint, amit még vétek volna a brüsszeli perselyben hagyni.
Az uniós tárgyalásokon Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter kezében van a staféta, a szakpolitikus munkaszervezete pedig tiszta vizet öntött a pohárba abban a tekintetben, hogy idén vagy jövőre érkezik el az elszámolások végső határideje. Az Index érdeklődésére közölték: akadálymentes a 2014–2020-as időszak forrásainak biztosítása. A nyertes pályázóknak idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.
Navracsics stábjánál kiemelték: az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely
finanszírozott programok esetében 2023. december 31-e.
Ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé. Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek.
Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra, a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.
(Borítókép: Navracsics Tibor 2023. május 17-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)