Magyarország azt javasolta, hogy az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós európai uniós finanszírozási csomagot csökkentsék 25 milliárd euróra – értesült a Bloomberg az ügyre rálátó forrásaitól.
A magyar kormány szerint a további pénzmozgásokról a 2024–2027-es folyósítási ciklus felénél kellene tanácskozniuk a tagállamoknak, amikor Ukrajna igényeitől függően további 25 milliárd eurót lehetne biztosítani, mondták a Bloombergnek az ügyhöz közel álló források.
A pénzeszközök felszabadításához az összes tagállam beleegyezése szükséges, így újabb konfliktus alakulhat ki a brüsszeli és magyar diplomaták között.
A Bloomberg kereste a magyar kormány képviselőjét, de egyelőre nem kapott választ a kérdéseire.
Az ügyben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt hét pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában az Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásokról is szót ejtett.
A kormányfő szerint az unióban is hiány van. Hogy pénzt adjunk Ukrajnának, többet kell befizetnünk, így kevesebbet kapunk – vélekedett. Mint fogalmazott, Brüsszel azt mondja, vegyünk fel hitelt. „Ezt én már megéltem a szocializmusban” – mondta, emlékeztetve, hogy akkoriban mindenki hitelt vett fel, és nagyon nehezen rendezték a pénzügyi helyzetet.
Tudjuk, hogy az ukránok az unokáinknak sem tudják visszafizetni a hitelt
– jegyezte meg a miniszterelnök, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy már Ukrajnában vannak a nekünk járó uniós források.
Időhúzás megy, Brüsszel 3 milliárd euróval tartozik Magyarországnak. Ez 1200 milliárd forint, ami jelentős summa
– fogalmazott Orbán Viktor. Mint magyarázta, „most kilenc kérdést kaptunk tőlük, ezekben vannak olyanok, amihez nincs közük. Minden vállalást teljesítettünk, kínban fogant kifogásokkal élnek.”
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig arra emlékeztetett nemrég, hogy a háború kitörése óta folyamatos Ukrajna, ezen belül megkülönböztetetten Kárpátalja anyagi támogatása.
Magyarország monetáris segítségnyújtásának értéke a háború kezdete óta meghaladta a 35 milliárd forintot.
A karitatív szervezetek mintegy 10 milliárd forint értékben több ezer tonna adományt juttattak célba Ukrajnában, és a magyar állammal együttműködve biztosították több tízezer Ukrajnából érkezett menekült befogadását, és több mint egymillió menekült áthaladását Magyarország területén – sorolta Gulyás Gergely.
A kétoldalú kapcsolatokról szólva kiemelte:
Magyarország számára fontos a jószomszédi viszony, Ukrajna barátja szeretne lenni, de ezt a gesztusok egyoldalúsága, szándékos félreértések és a magyar közösség jogait sértő lépések nem teszik lehetővé.
Miközben Ukrajna alappal sérelmezi a nemzetközi jogra hivatkozva a szuverenitása megsértését, aközben „figyelmen kívül hagyja a területén élő nemzeti kisebbségeket megillető alapvető jogokat és nemzetközi normákat” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.