Lezárta gyorsított ágazati vizsgálatát a hazai online szállásközvetítési- és szálláspiacon a Gazdasági Versenyhivatal. A Booking-botránnyal összefüggésben készült jelentéstervezetében több javaslatot fogalmazott meg a hatóság, amely megtiltaná az árversenyt akadályozó szerződési gyakorlatokat, illetve javítana a szállásadók helyzetén a nyárihoz hasonló, tömeges problémák hatékony kezelésében. Az érintett piaci szereplőknek 30 napjuk van a tervezet véleményezésére.
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) augusztus végén indított gyorsított ágazati vizsgálatot az online szálláshelyfoglalás és a szálláshely-szolgáltatás hazai piacán. Annak megindítását számtalan piaci panasz előzte meg a legmeghatározóbb nemzetközi szálláshely-közvetítő, a Booking.com hazai szállásadó partnereitől. A vizsgálat a szállásadók által jelzett probléma alapos – mások mellett rajtaütésekkel történő – feltérképezésén túl kitért többek között az érintett piacok koronavírus-járványt követő versenyfolyamatainak, illetve a szállásközvetítők azon szerződési feltételeinek és gyakorlatának részletes elemzésére is, amelyek hatással lehetnek a szálláshelyek közötti versenyre.
A Booking-botrány valódi súlyát magyar szemüvegen át az adja, hogy a turisztikai szektor a magyar nemzetgazdaság egyik húzóágazata: a hazai GDP több mint egytizedét produkálja, és mintegy 400 ezer embernek ad munkát. A kiemelt gazdasági jelentőségű ágazat versenyének, illetve a hazai szereplők versenyképességének fenntartása és élénkítése érdekében a hatóság több jogalkotási javaslatot fogalmazott meg jelentéstervezetében.
Nemzetközi példákat követve a GVH azt javasolja a jogalkotónak, hogy az online szálláshely-közvetítés szereplői számára tiltsa meg az úgynevezett árparitás-rendelkezések alkalmazását. Ezen kikötések lényege, hogy a szállásadóknak – ha szeretnének megjelenni egy szállásközvetítő platformon – vállalniuk kell az oldal üzemeltetője felé, hogy az online felületen megadott áraiknál olcsóbban a saját honlapjukon vagy más szállásközvetítő felületeken sem értékesítik a szobáikat.
Ez ugyanakkor a versenyhivatal elemzése alapján gátolja a különböző értékesítési csatornák hatékonysági versenyét, illetve a szállásközvetítők közötti jutalékversenyt, vagyis végső soron magasabb szállásárakat eredményezhet a fogyasztók számára. A versenyhatóság ezért – hasonlóan több uniós tagállamhoz, így
ezen (eddigi joggyakorlat szerint bizonyos részben megengedett) megállapodások teljes jogszabályi tiltását javasolja.
A hatóság emellett azt javasolja a szállásközvetítőknek, hogy tegyék átláthatóvá a platformjaikon a keresési találatok rangsorolásának szempontjait. A szolgáltatók ugyanis gyakran előbbre sorolják azokat a szállásadókat, amelyek magasabb jutalékot fizetnek részükre – ezt azonban nem mindig adják érthető, észlelhető módon a fogyasztók tudomására. Emiatt éppen azok a szálláshelyek kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe (a találati lista végére), amelyek az alacsonyabb jutalékszint miatt alacsonyabb árakat ajánlanának a fogyasztóknak.
A rangsorolással kapcsolatos információk érthető, egyértelmű, átlátható megjelenítése tudatosabb fogyasztói döntéseket eredményezhet, amely serkenti a szálláshelyek közötti versenyt.
Végezetül a GVH javaslattal élt a nyári, nagyszámú hazai szálláshelyet érintő fizetési probléma ügyében is annak érdekében, hogy a szállásadók a jövőben hatékony panaszrendezési és panaszkezelési megoldásokat találhassanak hasonló helyzetekben. A vizsgálat alapján ugyanis a felek közötti tárgyalási és szerződéses viszonyok egyenlőtlenek, így a köztük létrejövő megállapodások rendszerint ugyan részletes szabályokat tartalmaznak a szállásadók szerződésszegéseinek kompenzációra, jogkövetkezményeire – azonban nélkülözik mindezeket a platform oldalán történő esetleges mulasztásokkal kapcsolatban. A versenyhatóság ezért megfontolásra javasolja a nagyobb szálláshely-közvetítők általános szerződési feltételei (és az azokhoz kapcsolódó üzleti gyakorlatok) kereteinek szabályozását a szállásadók számára nyitva álló panaszkezelési mechanizmus, valamint a hibás teljesítések kölcsönös jogkövetkezményeinek tekintetében.
A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta. A piaci szereplők 30 napig tehetnek észrevételeket a jelentéstervezet tartalmára, illetve javaslataira. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelmében is közzéteszi a honlapján.
A Nemzetközi Versenyhálózat (ICN) idei éves, barcelonai konferenciáján bejelentették, hogy a szervezet irányító testületének (Steering Group) tagjává választották Rigó Csaba Balázst, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét. Ez az első alkalom, hogy a kelet-közép-európai régióból választott tagja lett a magas szintű versenyjogi testületnek.
(Borítókép: Patrick Fallon / Bloomberg / Getty Images)