A hét elején sem állt meg a forint múlt héten indult izmosodása, kedd délelőtt rövid időre a 381-es szint alá is tudott erősödni az euróval szemben. A keddi jegybanki kamatdöntés ugyanakkor forintgyengülést váltott ki, a hét közepén 386 forint fölé is került egy euró, majd a nemzetközi hírekre a hét végére 383 közelébe erősödött vissza. Az izraeli tőzsde nincs jó formában, a háború előtti értékéből hozzávetőleg 12,3 százalékot vesztett. A gáz drágult, az olaj ára azonban csökkent. Heti tőzsdei összefoglalónk.
A forint a hét elején tovább folytatta szeptember vége óta tartó erősödését: kedd délelőtt 381 alatt is járt az árfolyam az euróval szemben. A jegybanki kamatdöntés ugyanakkor forintgyengülést váltott ki.
Az MNB meglepte a piacokat a várt 50 bázispontos helyett 75 bázispontos alapkamat-csökkentéssel.
„Ezzel az MNB elment a falig, tekintve, hogy korábban a pozitív reálkamatok szükségességét emelte ki kommunikációjában, a 12,2 százalékos szeptemberi inflációval együtt pedig így, ha minimálisan is, de a reálkamat pozitív maradt” – jelezte lapunknak Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Virág Barnabás az elemzői háttérbeszélgetés keretében többször hangsúlyozta a tartósan magas kamatszinteket, amely ugyanakkor csak átmeneti korrekcióra volt elég az árfolyamban, estére a kurzus ismét a 383-as szint fölé került.
A forint gyengülése még szerda reggel is tartott, a jegyzés így a 385-ös szint fölé emelkedett. Csütörtökön ellenben erősödött a forint árfolyama az euróval szemben, egészen a 383-as szintre. Ebben az EKB kamatdöntése játszott szerepet. Az eurózóna jegybankja a várakozásoknak megfelelően nem módosított irányadó rátáján, és ugyan a sajtótájékoztatón Christine Lagarde jegybankelnök azt mondta, hogy nincs kizárva egy újabb emelés, a piacok a gyenge gazdasági adatokra tekintettel inkább azt árazzák, hogy jövőre már megkezdődhetnek a kamatcsökkentések, még ha a jegybank igyekezett is eloszlatni ezeket a várakozásokat.
Péntek reggelre már 382,5 forintért is jegyezték az eurót
– jelezte lapunknak az MBH Bank, megjegyezve, hogy szerdán dönt az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) a kamatszintekről, ami megmozgathatja a forint árfolyamát. Szombat délben hozzávetőleg 383,7 forintot ért egy euró a tradingview.com kimutatása szerint.
A szakértőket arról is megkérdeztük, hogy a jövő héten milyen események mozgathatják meg a forint árfolyamát. Több nemzetközi történés is fújja majd a magyar deviza vitorláját:
A szakértő szerint az euróval szemben 382,50-nél húzódik fontos támasz, alatta a 200 napos mozgóátlag 380,33-nál jelenthet meghatározó szintet. Felül az 50 napos mozgóátlag 385,15-nél képez ellenállást.
Az euróval szemben továbbra is a 380-389-es tartomány látszik bejárhatónak
– jelezte lapunknak Varga Zoltán. Hozzátette: a dollárral szemben az 50 napos mozgóátlag 361,41-nél jelent támaszt, míg a 30 napos mozgóátlag ellenállást 365,20-nál.
Az izraeli sékel az elmúlt egy hét során kismértékben – 0,6 százalékkal – tovább gyengült a dollárral szemben. Ez ugyanakkor nem tekinthető jelentősnek a háború árnyékában, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a hétfői ülésén a jegybank a 4,75 százalékos irányadó ráta tartásáról döntött. Vagyis a háború kitörésekor bejelentett intézkedések, a 30 milliárd dolláros devizapiaci intervenció egyelőre elégnek bizonyult az árfolyam viszonylagos stabilitása biztosításában.
Az izraeli tőzsde ugyanakkor nincs ilyen jó formában. az elmúlt egy héten 3,8 százalékot esett a TA-35-tőzsdeindex, így a háború előtti értékéből már 12,3 százalékot vesztett
– világított rá az Indexnek Molnár Dániel. Korábban részletesen megvizsgáltuk, hogy milyen sebeket ejtett a háború az izraeli gazdaságon.
Az európai tőzsdék negatívan teljesítettek a héten:
A BUX-index a főbb európai tőzsdékkel párhuzamosan 0,04 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a teletrader.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, novemberi határidőre megawattóránként 49,80 eurón állt hétfő délután, míg péntek délutánra 50,70 euróra emelkedett.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 42,95 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 142,09 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára a hétfő reggeli hordónkénti 91,31 dollárról péntek délutánra 88,94 dollárra csökkent.
Az ukrán Naftohaz nem fogja meghosszabbítani a 2024 végén lejáró, az orosz gáz Ukrajnán keresztül az Európai Unióba történő tranzitjára vonatkozó szerződést – mondta Olekszij Csernyiszov, a vállalat vezérigazgatója.
„Most nem tudjuk meghosszabbítani ezt a szerződést, bár az Európai Unió (EU) a következő hónapban felvetheti ezt a kérdést” – mondta Olekszij Csernyiszov, a Naftohaz vezérigazgatója a Deutsche Welle Business Newsnak adott interjújában. A vállalat vezetője elmondta, eddig csak azok miatt az országok miatt tartották fenn a szállítást, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal.
Csernyiszov egyúttal felszólította az EU-t, hogy gyorsítsák fel a folyamatot, amely az orosz gázfüggőség megszűnését célozza, méghozzá a tervezettnél korábban, 2027-ig.
Az interjúban kitértek arra is, hogy az EU-ban több ország is cseppfolyósított földgázt vásárolt Oroszországtól, miközben a Kreml parancsára egész falvakat tettek a földdel egyenlővé.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Egy nő szörnyülködik az izraeli csapásokban megsérült épületek előtt állva 2023. október 28-án. Fotó: Mohammed Abed / AFP)