Otthonfelújítási program képében kap kísérőt a január elsejétől rajtoló csok plusz – értesült az Index. A konstrukció nem új keletű, otthonfelújítási program korábban is volt – ráadásul sikeresnek is bizonyult –, most pedig finomhangolva térhet vissza a piacra. Megkeresésünkre a kormány elismerte, hogy készülőben van egy támogatási program, ám kidolgozása még gyerekcipőben jár.
Energiakrízis ide vagy oda, a lakosság inkább az olcsóbb, mint az energiahatékonyabb ingatlanokat kereste a mögöttünk hagyott nagyjából egy évben. Ebben döntő szerepet játszott az előző tél enyhe mivolta, ám egyben jól mutatja, hogy a magyarok tudatossága hagy némi kívánnivalót maga után.
Szakemberek arra számítottak, hogy a nagyvárosi csok helyére belépő támogatási forma követelményeibe beépítik az energiahatékonysági előírásokat. Szerintük ugyanis a 2022. december 31-én kivezetett otthonteremtési támogatási program – számos pozitív oldal mellett – mérlegének negatív oldalára az írható fel a legvastagabb tollal, hogy bármire felhasználható volt, ami akár csak „szőr mentén” érintette a felújítást.
Az energiakrízis közepette így elsiklottak azok a beruházások, amelyek valóban a fontossági sorrend élmezőnyében foglalnak helyet. Ilyen a megfelelő szigetelés, illetve az energiahatékonyságot javító fejlesztések. Jól jellemzi eme szempont prioritásként való kezelésének pontosságát, hogy több tanulmány is bemutatta: a magyar ingatlanok többsége botrányos állapotban van, a rossz minőség miatt a lakóépületek felelnek a hazai energiafelhasználás több mint egyharmadáért.
A szakma bízott benne, hogy az otthonteremtési támogatási – némi finomhangolással – életben marad, ám végül nem így lett.
könnyen lehet, hogy már nem sokat kell várni. Jövő év első negyedévében rajtolhat az új otthonfelújítási program, ami – a csok plusz kísérőjeként – gyakorlatilag ráerősít a lakhatási körülmények javítását célzó törekvésekre
– erősítette meg az Indexnek az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ), amely a témában végzett szakmai egyeztetések során arra a következtetésre jutott, hogy tízből nyolc magyar energiahatékonysági felújítást végezne el ingatlanán, amennyiben erre lehetősége adódna. Ez azért is nagy előrelépés, mert – ahogy az Index több ízben is beszámolt róla, és ahogy fentebb is említettük – honfitársaink jelentős része ez idáig nem mérte fel kellőképp az energetikai korszerűsítés fontosságát, ami az energiaválság árnyékában a szakembereket is meglepte.
A szövetség első embere azonban rámutatott: a helyzet felismerését nem követik tettek, ami a lakossági források hiányához vezethető vissza, magyarán az emberek hiába újítanának fel vagy építkeznének energiahatékonyan, nem rendelkeznek az ahhoz szükséges pénzösszeggel.
Javaslatában az ÉVOSZ a vissza nem térítendő támogatások helyett a kamattámogatott hitelkonstrukció mellett tette le voksát, szerintük ez szükséges ahhoz, hogy a legszélesebb kört „hozzák helyzetbe”.
Meg kell lovagolni a lakosság gondolkodásában tapasztalt áttörést, és ehhez hozzárendelni a forrásokat
– mondta Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A szövetség rámutatott annak fontosságára, hogy az új építések eleve energiahatékony kivitelezése, valamint a már meglévő ingatlanok hatékonyságát célzó korszerűsítés egyenlő bánásmódot kapjon a támogatási programban.
A lehetséges programmal kapcsolatban több minisztériumnál is kopogtattunk. Nem is hiába, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) elismerte az Indexnek, hogy egyeztetések zajlanak.
Az otthonfelújítási program lehetséges folytatása kapcsán jelenleg tárcaközi, szakmai egyeztetések zajlanak. Amennyiben a kérdésben döntés születik, arról időben tájékoztatjuk a nyilvánosságot.
Azt tehát egyelőre nem tudni, hogy milyen forrásból, mekkora keretösszeggel, vissza nem térítendő támogatás vagy kamattámogatott hitelkonstrukció útján indul a projekt, valamint azt is homály fedi, hogy egy háztartás számára mekkora támogatási vagy hitelösszeg állhat rendelkezésre, a program kidolgozása ugyanakkor elkezdődött.
A támogatási forma fontossága nehezen kérdőjelezhető meg. Az egymás mellett gödröket ásó, és onnan ki nem látó építőipar, valamint ingatlanpiac számára is mentőövet jelenthet a program (ahogy a csok plusz is).
Célszerű lehet azonban elejét venni az elszálló áraknak, mivel a támogatás hatására felfutó kereslet újabb ingatlan- valamint építőanyagár-emelkedést vonhat maga után, ahogy ezt korábban is láttuk.
Szintén az Index számolt be arról még nyár közepén, hogy több minisztérium közreműködésével készül terv egy, a tomboló lakhatási válságot ellensúlyozandó bérlakásprogram megvalósítására. Szükségességét jól jelzi, hogy egyre nehezebb ingatlanhoz jutni, akár az eladói, akár a bérlői piacon.
És bár a bankok önkéntes kamatplafont vezettek be, ami azt jelenti, hogy a lakáshitelek THM-értéke nem haladhatja meg a 8,5 százalékot. Ez azonban messze van a korábbi kamatszintektől, de a szakértők által „lakossági ingerküszöb áttörőjeként” aposztrofált 6 százalékos szinttől is jelentősen elmarad.
(Borítókép: Adrian Sherratt / Construction Photography / Avalon / Getty Images)