„A magyar gazdaság fokozatosan kilábalni látszik a válságból, a 2024-es növekedési kilátások ugyanakkor még visszafogottnak tűnnek, nem lesz V alakú felpattanás” – mondta Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője egy sajtóbeszélgetésen kedden. Elmondta, hogy a forint átlagosan sokkal erősebb nem lesz a következő években, kismértékben viszont gyengül, a 383-as szint közelébe. Idén pedig 2023-ban a nemzetgazdaság egészében 10 százalék körüli mértékben nőhetnek az átlagkeresetek, ami 4-5 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg.
„A harmadik negyedéves GDP első becslésének publikálását követően kijelenthetjük, hogy a magyar gazdaság a második negyedévben elérte a mélypontot, majd megindult egy lassú, fokozatos kilábalás” – világított rá Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. A szakértő szerint 2023 egészében 0,5 százalék körüli csökkenés várható.
2024-ben erőre kaphat a gazdaság, a teljes éves növekedés azonban visszafogott, 3 százalék körüli lehet
– állapította meg a CIB vezető közgazdásza.
„A háztartások fogyasztása a reálbérek újbóli emelkedésének, a feszes munkaerőpiacnak és a várhatóan mérséklődő finanszírozási költségeknek köszönhetően jövőre már újra nőhet” – fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy a fogyasztás azonban a szektort az elmúlt években érő sokkok után várhatóan csak lassan, fokozatosan állhat helyre.
A CIB elemzői szerint az uniós megállapodás kimenetele kulcsfontosságú a beruházási trendek szempontjából. Egy pozitív fordulat, akár egy részleges megállapodás, ami lehetővé teszi az uniós források 2023-as beáramlását, lökést adhat az állami és a magánberuházásoknak is.
Ennek ellenére a korlátozott költségvetési lehetőségek miatt a következő évben az állami beruházások továbbra is csökkenhetnek.
A gazdasági visszaesés a munkaerőpiacon csak mérsékelten éreztette hatását, a magyar gazdaságot gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság jellemzi
– világított rá Trippon Mariann, aki szerint a képzett munkaerő hiánya a következő években is érezteti hatását.
A munkanélküliségi ráta az elmúlt negyedévekben fokozatosan feljebb kúszott, de érdemben nem emelkedett 4 százalék fölé. A következő negyedévekben a gazdasági aktivitás erősödésével párhuzamosan a munkanélküliségi ráta újra csökkenő pályára állhat, 2024 átlagában 3,6 százalékos ráta várható.
A feszes munkaerőpiac és a minimálbér, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos, illetve 10 százalékos emelése jövőre egyértelműen infláció feletti bérdinamikát hoz magával, segítve a háztartások vásárlóerejének helyreállítását.
„2023-ban a nemzetgazdaság egészében 10 százalék körüli mértékben nőhetnek az átlagkeresetek, ami 4-5 százalékos reálbér-emelkedésnek felel meg” – emelte ki Trippon Mariann.
A januári csúcsról először lassabban, majd az őszi hónapokban – a magas bázis által is segítve – intenzívebb ütemben mérséklődött az infláció – ismertették a CIB elemzői.
A legfrissebb adatok már erőteljes és egyre szélesebb alapokon nyugvó dezinflációt mutatnak.
Az éves fogyasztóiár-index októberben árnyalatnyival 10 százalék alá került, az évet pedig 7 százalék alatti szinten zárhatja. Az éves átlagos infláció azonban így is 17,8 százalék körül alakulhat.
A pénzromlás ütemének mérséklődésében az importált inflációs nyomás enyhülése és a stabilabb forintárfolyam mellett jelentős szerepe volt a belső kereslet gyengülésének is.
A dezinfláció 2024-ben is folytatódhat, de már jóval lassabb ütemben.
A kilátások szempontjából a forintárfolyam, a globális energiahordozó-árak alakulása, a feszes munkaerőpiac, az erőteljes bérkiáramlás és az év eleji átárazások mértéke felfelé mutató kockázatot jelent.
Minden valószínűség szerint 2024 átlagában 5 százalék körül, kissé e szint alatt alakul a pénzromlási ütem, a 2–4 százalékos jegybanki célsávba azonban csak 2025-ben csúszik vissza az éves árindex. Az inflációs cél fenntartható módon való elérésére 2025 második felében számíthatunk.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ország kockázati megítélésének pozitív változásával és a csökkenő pályára álló inflációval párhuzamosan májusban megkezdte a kamatszint lassú, fokozatos normalizálását.
Ennek eredményeképpen szeptemberben az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti rés 13 százalékon bezárult. Októberben 12,25 százalékra, novemberben pedig 11,5 százalékra csökkent az irányadó kamat.
Decemberben egy újabb, 75 bázispontos kamatvágás várható.
A 2024-es év kamatpályáját az infláció lefutása mellett a globális kockázati hangulat, az ország kockázati megítélése és ezzel párhuzamosan a forintárfolyam alakulása határozhatja meg.
Az előretekintő iránymutatás szerint a következő hónapokban a Monetáris Tanács adatvezérelt üzemmódban marad, lépésről lépésre, a bejövő adatok alapján és a pénzpiaci stabilitásra kiemelt figyelmet fordítva határozza meg az aktuális lépéseket.
Feltételezve, hogy a piaci stabilitás fennmarad, a jövő év első hónapjaiban még nagyobb ütemben, majd az év további részében lassabb tempóra váltva folytatódhat a lazítás. 2024 végén 6–6,5 százalékon állhat az alapkamat – a jövő évet így a nominális kamat csökkenése ellenére végig pozitív reálkamatszint jellemzi majd.
Az idei év első részében az alapvetően támogató külső hangulatban az ország sérülékenységeinek mérséklődése és a magas kamatkülönbözet érdemben támogatta a forint árfolyamát. Az euró árfolyama nyár elejére átmenetileg 365 forint közelébe süllyedt, itt azonban megtorpant a felértékelődés.
Július elejétől a keresztárfolyam a CIB Bank szakértői által korábban előre jelzett 370–395 közötti sávban mozgott; november közepén az alsó határhoz közelebb.
Az őszi erősödési hullám mögött a szakértők szerint a külső hangulat és a hazai fundamentumok javulása állt. Rövid távon nem kizárt a hazai deviza további mérsékelt erősödése. 2024-re előre tekintve számottevő és tartós forintgyengülésre nem kell számítani. Ugyanakkor megítélésünk szerint az euró-forint esetében 3–6 hónapos időtávon a felfele mutató kockázatok dominálnak. Az elmúlt hetekben a piac csak a jó hírekre koncentrált, miközben globálisan továbbra is rengeteg kockázat azonosítható
– mondták a CIB szakértői.
Hangsúlyozták: az egyértelműen pozitív folyamatok mellett – mint az infláció csökkenése, a külső egyensúlyi pozíció javulása – a magyar gazdaság továbbra is sérülékeny, például a költségvetés helyzete és az uniós források körüli bizonytalanságok miatt.
Ezért ha bármilyen ok miatt csökken a kockázati kedv a globális piacokon, a hazai gyengeségek és a hónapról hónapra egyre kevésbé vonzó kamatdifferencia hatása gyengébb irányba lökheti az árfolyamot.