Az Index úgy tudja, még idén, a legkedvezőbb forgatókönyv szerint már a jövő héten létrejöhet az egyezség az igazságügyi reformcsomagról, ami a Magyarországnak járó 2021–2027-es uniós forrásokhoz való hozzáférés legfőbb záloga. Információink szerint időközben a 2014–2020-as ciklus zárása is még közelebb kerülhet, miután nagy összegű költségnyilatkozatot küldhetünk ki még az év végi ünnepek előtt Brüsszelbe.
Még az idén happy enddel zárulhatnak az uniós intézményrendszerben zajló, Magyarországot érintő zajos viták, amelyek tétje a hazánknak járó fejlesztési források folyósítása. Az Index értesülései szerint ugyanis
Ennek az alapja az igazságszolgáltatás függetlenségét erősítő törvényjavaslat, amit még május elején fogadott el az Országgyűlés. Azután nyújtották be, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten tárgyalt Johannes Hahn uniós biztossal, akinek a portfóliójába a költségvetés és az igazgatás is tartozik. A javaslat lényege az, hogy megerősíti a bíróságok felügyeletét ellátó bírói tanács hatáskörét, korlátozza a kormány jogát, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, és a beavatkozás elkerülése érdekében automatizálja az ügyek bírók közötti elosztását.
A legfrissebb hírek lényeges előrelépést feltételeznek ahhoz képest is, hogy a Brüsszel–Budapest-bokszmeccs legutóbbi menete november második felében még arról szólt, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország módosított, a megfizethetőbb, biztonságosabb és fenntarthatóbb energiaellátást célzó, 4,6 milliárd euró (mintegy 1800 milliárd forint) értékű, REPowerEU-fejezettel kiegészített helyreállítási tervét. A területfejlesztési miniszter akkor nem leplezett elégedettséggel nyugtázta, hogy megkezdődött az uniós források folyósítása Magyarországnak, a tárgyalások pedig folytatódnak. Navracsics Tibor hangsúlyozta: örömmel értesültek arról, hogy az addigi egyeztetések eredményeként a bizottság végre lehetővé tette, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz, és megkezdődött azok folyósítása.
Az Index mostani információi pedig arra engednek következtetni, hogy szépen, lassan minden puzzle-darabka a helyére kerül a brüsszeli vitákban. A következő hét évben a fejlesztéseknek keretet adó operatív programok révén a magyar társfinanszírozással együtt mintegy 14 ezer milliárd forint állhat rendelkezésre. Ebből több mint 4000 milliárd forintot már előzetesen jóváhagyott az Európai Bizottság az agrár- és vidékfejlesztési programokra, így az árfolyamtól függően 9-10 ezer milliárd forint jut a többi operatív programra. Csakhogy a 2021–2027-es ciklus érdemi beindítása mellett közben a 2014–2020-as időszakot is le kell tudni zárni, ezért összetett az aktuális fejlesztéspolitikai feladvány.
Ebben az ügyben is vannak fejlemények, legalábbis úgy értesült lapunk, hogy az előző ciklus záróakkordjai egyikeként 1113 millió eurónyi költségnyilatkozatot tervez még decemberben benyújtani a kormány brüsszeli ellentételezésre az Európai Bizottságnak.
Ahhoz, hogy megértsük, hogy EU-s mércével ez sok vagy kevés, segít számegyenesre helyezni az összeget, ha tudjuk: az Európai Unió kohéziós forrásait tekintve a 27 tagállam büdzséje együttesen 531,6 milliárd euróra rúg a 2014–2020-as ciklusban. Ebből azonban „csak” 404,8 milliárdot ad Brüsszel, a fennmaradó 126,8 a nemzeti önrész. Már csak az n+3-as szabály miatt sem beszélhetünk róla múlt időben, ráadásul az elszámolás egy része átlóg a jövő évre. A felfoghatatlanul nagy összegre úgyis tekinthetünk, hogy nagyjából ekkora vagyonnal bír együttesen a világ négy leggazdagabb embere: az amerikai techgurukat előző, francia Bernard Arnault (211 milliárd dollár, LVMH), Elon Musk (180, Tesla, SpaceX), Jeff Bezos (114, Amazon) és Larry Ellison (107, Oracle), ha hihetünk a Forbes idei globális milliárdoslistájának, s elfogadjuk, hogy 1 dollár 0,92 eurónak felel meg.
A vizsgált hétéves időszakban Magyarországnak 32,11 milliárd euró jár, de itt nem mérvadó a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, aktuálisan az eurót nézve a 380-at nyaldosó hivatalos devizaárfolyama, az uniós források felhasználása ugyanis rögzített jegyzés mellett, jelen esetben 375-ös kurzuson történik. Ezzel számolva a hazánkat illető hétéves kohéziós költségvetés meghaladja a 12 ezer milliárd forintot. Jó hír, hogy az Európai Bizottság adatbázisa szerint ennek a hatalmas zsák pénznek a 95 százalékát már hazahoztuk, miközben az uniós átlag 87 százalékon áll. Viszonyításképp a múlt év végén még 86 százalék volt a hazai részeredmény, az EU-s középérték pedig 78,
vagyis az eddigiek alapján kiegyensúlyozott esztendőt zárhat a magyarországi fejlesztéspolitika, a 8 százalékpontos előny ugyanis megmaradhat az átlaghoz képest.
S hogy ezzel hol van most a helyünk Európában? A 95 százalékos lehívási mutatóval jelenleg az ötödik helyen áll Magyarország, holtversenyben a görögökkel. Ha előre nézünk, azt látjuk, hogy Észtország és Litvánia már feltörte a perselyt (100–100 százalék), de Lengyelország ugyancsak ráfordult a célegyenesre (98), a csehek és a szlovénok pedig jelenleg egy testhosszal előzik meg a magyarokat (96–96). Így paradox módon előállt az a helyzet a fejlesztéspolitikában, már ami a 2014–2020-as források lehívását illeti, hogy Magyarország a teljes európai mezőnyben 27-ből ötödik, a visegrádi térségre szűkítve a kört viszont csak harmadik a négyből, stabilan maga mögött tudva Szlovákiát (88 százalék).
Hiába az előkelő hatodik hely, ha egyszer lejár az idő, a 95 százalék nem 100, gondolhatnánk, csak nem kellene minden huszadik eurót a brüsszeli páncélteremben hagyni. Egyelőre azonban semmiképp sem kell aggódnunk a 2014–2020-as uniós források fennmaradó 5 százalékáért, legalábbis az Index érdeklődésére ezzel kapcsolatban a Területfejlesztési Minisztérium (TFM) már korábban megnyugtató magyarázatot adott.
A nyertes pályázóknak valóban idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad.
Az intézményrendszernek az uniós szabályozásban meghatározott, tagállamokra vonatkozó határidőket kell betartani. Navracsics Tibor munkaszervezeténél kiemelték: ezek közül az egyik leglényegesebb az elszámolhatósági időszak vége, amely
Ahogy a korábbi ciklusok esetében is, a 2023. december 31-i határidő a kedvezményezettek által elszámolni kívánt számlákra vonatkozik, azaz a 2023. december 31-ig kiállított és a szállító felé kifizetett számlákat nyújthatják be az intézményrendszer felé. Magyarország azokat a költségeket számolhatja el az Európai Unió felé, amelyeket a kedvezményezettek 2023. december 31-ig kifizettek. Magyarországnak az Európai Bizottság felé történő elszámolásra a hatályos uniós jogszabálynak megfelelően 2024-ben is lesz lehetősége.
(Borítókép: Németh Emília / Index)