A vergődő építőipar közepette is keresni kell a lehetőséget, amik akadnak is – mondta az Indexnek az egyik legnagyobb építőanyag-gyártó vállalat vezetője. Az építőanyagok árai 2022 végén futottak csúcsra, az akkori magas bázishoz képest stagnáltak, sőt adott esetben estek is az árak. Az építőipar azonban továbbra is küzd a kóklerek ellen, ebből kifolyólag pedig a szakemberek iránti bizalom helyreállítása érdekében.
Ahogy arról az Index több ízben beszámolt, nem a legszebb időszakát éli az építőipar, ezen belül pedig – ahogy arra a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) rámutatott – az építőanyag-piac helyzete sem túl rózsás.
Az általános visszaesés főként az állami beruházások drasztikus visszafogásának tudható be – mondta az Index kérdésére Markovich Béla, az építőanyagok gyártásával és forgalmazásával foglalkozó Mapei Kft. ügyvezetője, akinek ezen szavai egybecsengnek a korábban szintén lapunknak nyilatkozó ÉVOSZ-elnök, Koji László által elmondottakkal. Az ügyvezető szerint emellett
a magánépítkezések, felújítások is befékeztek, amihez nagyban hozzájárultak a kedvezőtlen gazdasági környezet által szűkebbre szabott lakossági pénztárcák.
„A visszaesés megkérdőjelezhetetlen, a piac ugyanakkor nem állt le. A megváltozott környezetben azok az építőipari szereplők tudnak leginkább felszínen maradni, akik hajlandók profilt váltani, és lehetőségeket keresve azokhoz igazodni” – mondta Markovich Béla, aki ezt követően az építőanyagok helyzetére is kitért. Szavai nagy átfedést mutatnak a fentebb idézett MÉASZ által publikált felméréssel. „Brutális, akár 70 százalékos visszaesést látunk az égetettkerámia tégla- és cseréptermékek körében. Éppen ezért megnéztük, melyek azok a termékszegmensek, ahol nem a legerősebbek vagyunk, és felmértük cégen belül, hogy mi a hiányosság oka. Ezen próbálunk javítani” – mutatott rá ezáltal az adott helyzethez való alkalmazkodás fontosságára.
A cégvezető felidézte, hogy a 2015-től tapasztalható keresleti piacot az előző év második felében kínálati váltotta fel, vagyis jelenleg több a kivitelező, valamint építőanyag-kereskedő, mint amekkora kereslet mutatkozik irántuk, illetve termékeik iránt. A szakma várakozásai alapján ezen a helyzeten csiszolhat némiképp a januártól induló csok plusz, a már meglévő falusi csok, valamint a várhatóan induló otthonfelújítási támogatási program, amiről az Index írt elsőként.
Adódik a kérdés, hogy az építőanyagárak miként reagálnak a piaci változásokra. Markovich Béla szerint a nagy bumm az előző év második felében következett be, és bár az árak idén is emelkedtek, de nem érték el – a magas bázist jelentő – 2022-es szinteket. Sőt, a MÉASZ idei első tíz hónapra vetített felmérése azt mutatja, hogy éves viszonylatban stagnáltak, sőt egyes építőanyagok esetében csökkentek az árak. A Mapei-vezér szerint ez egyértelműen a jelentősen visszaeső eladási volumeneknek tudható be, hiszen az építőanyag-gyártók és -kereskedők nem akarták áremeléssel elriasztani a megmaradó keresletet.
Az ügyvezető szerint az árak alakulásában nagy szerepe lesz a forint–euró árfolyam mozgásának. Tekintve, hogy a hazai építőanyag-piac viszonylag nagy importkitettség mellett operál, egy gyenge forint nem tesz jót az áraknak. Jelenleg stabil formát mutat a hazai fizetőeszköz, ami az építőanyagárak tekintetében is visszaköszön.
Emellett az alapanyag-, illetve az energiaárak is konszolidálódtak, ezért a jelenlegi állás szerint 2024-ben nem várható drasztikus áremelkedés az építőanyagok területén, tekintve, hogy az említett kormányzati támogatások mellett sem érhető el a 2021-es keresleti szint. Sőt, inkább némi mérséklődést várok 2023-hoz képest, mivel a keresletben nem várható nagy változás a mostani szinthez képest, hiszen az állami beruházások újraindulása jó esetben is 2024. szeptembertől várható. Mi biztosan nem tervezünk áremelést, és szerintem a többi gyártó sem adja erre a fejét
– fejtette ki az ügyvezető.
Az építőipar egyik legnagyobb rákfenéje továbbra is a kóklerek elleni harc. A kontárokkal való leszámolás régóta Markovich Béla radarján van. A 2023-as év nagyvállalati vezetője címet elnyerő cégvezető víziója egy olyan építőipar megteremtése, ahol a kontárok nem tudnak érvényesülni, és csak azok a szakemberek kapnak munkát, akik számára a megrendelői igények kielégítése a cél.
A Mapei legfrissebb, augusztusi felmérése szerint egy év alatt 82 235 forinttal, 820 236 forintra nőtt a kontármunkák által okozott átlagos kár, ami több mint 10 százalékos emelkedés múlt év augusztusához képest. A kontármunka-károsultak aránya kismértékben emelkedett, 23 százalék volt idén augusztusban, a tavalyi azonos időszaki 21 százalékkal szemben. „Zéró toleranciát kell mutatni a kóklerekkel szemben, ideális esetben mindkét mutatónál 0 az egyetlen elfogadható szám” – szögezte le a vállalatvezető.
Ráadásul az építőipari szakemberek iránti bizalom is csökkent. A Mapei kétezer fős, reprezentatív kutatásából kiderül, hogy az Építőipari Bizalmi Index (ÉBI) országos átlaga augusztusban 3,35 pont volt az adható 5-ből, az egy évvel ezelőtti 3,6 ponthoz képest.
A vállalat az építőipari szakma népszerűsítésével, valamint szakemberek képzésével igyekszik a kontármunkák elejét venni.
Szeretnénk teret adni azoknak a szakembereknek, akik jól, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Bemutatkozó videóval, ajánlások felmutatásával igyekszünk őket előnybe hozni. Talán nem ők lesznek a legolcsóbbak a piacon, de garanciát jelentenek a jó minőségű munkára, szükség esetén pedig utólag is korrigálják a hibákat
– mondta Markovich Béla, aki arra is rámutatott, hogy a munkák visszaesésével hamarabb elérhetők a jó szakemberek, a munkadíjak azonban nem csökkentek.
Az ügyvezető szerint ugyanakkor a megrendelők felelőssége sem megkérdőjelezhető, jó szakember ugyanis csak megfelelő utánajárással érhető el. Ezért arra hívja fel a figyelmet, hogy kellő körültekintés, referenciakérés mellett igényeljen valaki szakember-szolgáltatást.
(Borítókép: John Moore / Getty Images)