A dolgozók 75-80 százalékának esett vissza a reálbére az elmúlt egy év során – derült ki a Grafton Recruitment toborzócég felméréseiből. A keresetek vásárlóerejének csökkenése miatt egyre többen nyitottak a munkahelyváltásra. A cégek jövőre 5 és 12 százalék közötti béremelést hajthatnak végre, miközben úgy tűnik, sokan újra megkövetelik a rendszeres irodai jelenlétet.
A bizonytalan gazdasági helyzet ellenére nyitottak a dolgozók a munkahelyváltásra, miután idén csökkent a keresetek vásárlóereje. A Grafton Recruitment toborzócég Salary Guide felmérései szerint a legtöbb vállalat 8 és 13 százalék közötti béremelést adott, ami messze elmaradt a 18 százalékhoz közeli éves átlagos áremelkedéstől.
A reálbérek visszaesése miatt a munkavállalók többsége nyitott a váltásra, annak ellenére is, hogy a gazdasági helyzet bizonytalan, ilyenkor pedig általában óvatosabbak a dolgozók
– mondta Farkas Tamás, a toborzócég vezetője. A Grafton kutatása szerint a dolgozók 70-75 százaléka kész elhagyni jelenlegi munkahelyét, ami kiemelkedően magas szint. Ez mégsem meglepő, hiszen a felmérés szerint csökkent a reálbér
Hosszú évekig a munkaerőhiány miatt az IT-szakemberek bérének gyors növekedése volt jellemző, most azonban ezen a területen is romlott az életszínvonal. Miután egyre több a junior, a vállalatok mozgástere nőtt a munkaerőfelvételt tekintve, ráadásul elvétve még leépítéseket is láthatunk a szektorban. Ugyanakkor a magasan képzett, nyelveket beszélő IT-sok iránt továbbra is nagy a kereslet, ők az idén munkahelyváltással 20-40 százalék közötti béremelést is ki tudtak harcolni.
Habár a keresetek növekedése nem tartott lépést az inflációval, mégis egyre több pozícióban érhető el az 1 millió forintos bruttó átlagbér. Ez nem meglepő, hiszen a legtöbb területen így is 10 százalék körüli volt a béremelkedés. A főkönyvelők fizetése 1-1,8 millió között mozog, de kontrollingvezetőket sem találni már milliós bruttó bér alatt. Az üzleti szolgáltatóközpontokban 1-1,3 millió forint között mozog a szeniorok bére, ami azt jelzi, hogy egyre komplexebb feladatköröket hoznak Magyarországra az SSC-k.
A feldolgozóiparban még ritkák az 1 millió feletti bérek, itt még át kell törni ezt a lélektani határt, ugyanakkor az IT-szektorban egyre jellemzőbbek a 2 millióval kezdődő bérajánlatok.
Farkas Tamás úgy fogalmazott, hogy „az idei a költségoptimalizálások éve volt, és nagyon úgy tűnik, hogy 2024 is erről szól majd. Ez egyrészt azt jelenti, hogy nem várhatunk az ideinél nagyobb béremeléseket, másrészt jelzi, hogy a vállalatok a profitabilitásuk megtartásáért harcolnak majd. Miután azonban továbbra is magas a váltási hajlandóság, így a fluktuáció nőhet is azok körében, akik elégedetlenek lesznek a béremelésekkel.
A vállalatok jövőre legalább 5 százalékkal emelhetik a béreket, a többség 10 százalék körüli szintre merészkedik majd, a piac teteje pedig 12 százalék körül lehet. Ezzel jövőre a legtöbb dolgozó fizetésének a vásárlóereje, ha kismértékben is, de újra emelkedhet, miután az infláció a legfrissebb előrejelzések szerint várhatóan 5-7 százalék között lehet.
A toborzócég vezetője szerint felmérésük alapján
a dolgozóknak a béremelés mellett a legfontosabb a munka-magánélet egyensúlya, az általános irodai légkör, illetve a jó csapat. A karrierlehetőség lejjebb csúszott a preferencialistán.
Mindeközben a Covid egyik legnagyobb vívmányának is sok helyen leáldozóban van. A Grafton kutatása szerint a vállalatok elkezdték visszaintegrálni a dolgozókat az irodába. Amíg korábban csak havonta néhány alkalommal követelték meg az irodai munkavégzést a cégek, addig mostanra számos cég áttért a heti 2-3 irodai naphoz. Néhányan pedig már csak heti 1-2 nap lehetőséget biztosítanak az otthoni munkavégzésre.
(Borítókép: Thomas Barwick / Getty Images)