A 2022-es év rendkívül pocsék volt a magyar gazdaság számára, így súlyos örökséggel érkeztünk meg 2023-ba, rögtön januárban uniós rekorder inflációval kezdtük az évet – világítottak rá az Indexnek nyilatkozó elemzők, akikkel leltárt készítettünk a 2023-as évről.
A 2022-es tragikus év hagyatékát próbáltuk letenni 2023-ban, egyfajta normalizálódás történt. Erre szükség is volt, mivel számos csapás érte a hazai gazdaságot:
Ennek eredményeként 25 százaléknál magasabb pénzromlási ütemmel léptünk az idei évbe. Az első és legfőbb feladat így az volt, hogy ezzel az örökséggel megküzdjünk.
Talán a legfontosabb, hogy az Európában messze legmagasabb év eleji magyar infláció év végére visszakúszott a „csak” legmagasabb szintre
– mondta az Indexnek Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő szakértője. Habár az Eurostat novemberi adatai szerint a csehek már megelőztek minket inflációban, a KSH adatai alapján még a magyar pénzromlás a legmagasabb az unióban, de már közelíti a régió szintjét, folyamatosan olvad.
A szakértő szerint az inflációcsökkenés globális trendje mellett ebben sokat segített az energiaárak normalizálódása, és mivel Európában a legmagasabb kamatot kell fizetnünk részben a forint védelmében, ezért a forint idén erősödni tudott.
Sajnos a kiemelkedő infláció egyik oka, az ország kormányával és gazdaságával szembeni belföldi és külföldi bizalom, 2023-ban sem sokat javult
– fogalmazott a szakértő, megjegyezve, hogy ez az Európában legrosszabbak közé tartozó, egész éves GDP- és reáljövedelem-visszaeséssel, az EU-val való viszonyban, az extrém megnövekedett kamatterhekben vagy a zloty felülteljesítésével számszerűsíthető.
„Az egyetlen pozitívum, hogy az infláció csökkenésével a reáljövedelmek most már növekedésnek indulhatnak, ami motorja lehet annak, hogy 2024-ben jobb évet zárjon a magyar gazdaság” – mondta a szakértő.
Idén véget ért a technikai recesszió. Az első becsléssel összhangban csökkent az euróövezet GDP-je a harmadik negyedévben negyedéves összevetésben, míg az Európai Unióé az előzetesen közölt növekedés helyett stagnált az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden ismertetett második becslése szerint.
Ezzel szemben Magyarország bruttó hazai terméke idén a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest – a naptárhatással kiigazított adatok alapján – 0,9 százalékkal nőtt.
Ugyanakkor a harmadik negyedévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A KSH szerint a teljesítmény csökkenésében az ipar és a piaci szolgáltatások, utóbbin belül főként a kereskedelem, illetve a tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.
Fontos azt is kiemelni, hogy a 2023-as költségvetés számos változtatáson esett át. Gyakorlatilag az eredetileg tervezett számok közül egyik se teljesült. Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek adott év végi interjújában ezt így értékelte:
voltak rendkívüli kiadásaink, a fogyasztás alacsonyabb szintje miatt a várttól elmaradtak az adóbevételek. Ebben az évben azért emeltük meg a hiánycélt 3,9-ről 5,2 százalékra, mert úgy látjuk, ezek a bevételek már nem folynak be. Amit a lakosság nem fogyasztott el szeptemberig, azt decemberben nem tudja egyszerre elfogyasztani. Az inflációs szint ugyanakkor emelte a kiadásainkat.
Varga Mihály szerint az alacsonyabb fogyasztás és vagyonvásárlás mellett kisebb lett a növekedés. A pénzügyminiszter azt is kiemelte:
a negyedéves adatokból az év egészére mínusz 0,4 százalékos éves GDP-t vár a kormány.
„Ezzel sajnos nem lógunk ki az uniós sorból, az őszi, Európai Bizottság által készített országjelentésben 13 tagállammal együtt szereplünk azok között, akiknél 3 százalék felett alakulhat a hiány” – mondta.
Az infláció csökkenése mellett pozitív tényező volt a folyó fizetési mérleg javulása – mutatott rá Kiss Péter. Az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint fontos volt az év elején még rekordmagas kamatszint normalizációja abban, hogy az életünk rendes kerékvágásba kerüljön.
Az egyik legfontosabb folyamat a földgáz világpiaci árának jelentős csökkenése volt, mely nagyban javított a külső egyensúlyi mutatókon, és erősítette a forintot
– erre már Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője világított rá. A TTF földgáz ára januárban még a 90–100 eurós tartományban mozgott, majd májusban 30 euró alá esett. Az év második felében a 30–60 eurós tartományban mozgott. 2023 második negyedévében a folyó fizetési mérleg közel 700 millió eurós többletet ért el.
A pozitív folyamathoz nagyban hozzájárult, hogy Európa legtöbb országa sikeresen vált le az orosz földgázról, a tározókat az őszi hónapokban sikerült megfelelő szintre feltölteni, illetve a kínai kereslet sem futott fel. A földgáz árának jelentős csökkenése mellett lényeges volt, hogy
a Magyar Nemzeti Bank május végén megkezdte az effektív kamatszintvágását.
Az idei évet végigkísérték az uniós forrásokkal kapcsolatos viták. Kedvező fejlemény, hogy december 13-án az Európai Bizottság közleményében megerősítette, hogy mintegy 10 milliárd eurónak megfelelő összeg felszabadul a kohéziós forrásokból, vagyis hozzávetőleg 3800 milliárd forint uniós forrás érkezik, amely a beruházásái aktivitást fokozhatja.
Az elemzők a jövő évre a reálbér-emelkedés folytatását várják, illetve a fogyasztás helyreállását, bár ennek gyorsasága kérdőjeles. Ha nem történnek újabb váratlan tragikus események, például a háború eszkalálódása vagy egy újabb világjárvány, akkor jó eséllyel 2024-et nem a pocsék jelzővel írják majd le a szakértők.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – januártól nemzetgazdasági miniszter – szerint a jövőben az alábbi kulcskérdésekre kell figyelni:
A kormány várakozása szerint, ahogy azt Nagy Márton megfogalmazta, „2024-ben már a gazdasági növekedés helyreállítása lesz az első, mert ha van gazdasági növekedés, előrébb léphetnek a családok, a vállalkozások, és tovább emelkedhetnek a bérek is.”
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)