Bár a piaci folyamatokba való beavatkozásért ritkán rajong bármelyik szektor, a kereskedelemre most alaposan ráférne a fogyasztás élénkítése. Még a félig üres pohár is messze van, hiszen éves bázison tovább tart a lejtmenet, ugyanakkor a tavalyi novemberi eladásokról bizonyítványt adó statisztikák végre azt mutatják, hogy közeleg a trendforduló.
Sok vagy kevés 1602 milliárd forint? Soknak tűnik, de igazán attól függ, hogy mire, és persze mihez képest. És 16 592 milliárd? Előbbi a tavaly novemberi országos kiskereskedelmi forgalom folyó áron, utóbbi pedig a múlt év első tizenegy hónapjának mérlege, vagyis ennyi pénzt hagytunk összesen a boltokban.
Néhány költségvetési tétel, ami segíthet számegyenesre helyezni ezeket az összegeket:
A kiskereskedelem éves alapon mért további csökkenése nem újdonság, a trendfordulót sejtető havi bázis viszont figyelemre méltó: a novemberi forgalom 0,8 százalékos pluszt hozott októberhez képest, miközben az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban 0,2, az euróövezetben pedig 0,3 százalékos csökkenést mértek. Ez annak ellenére biztató, hogy heti monitorában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelezte: tavaly novemberben mind a három főcsoport (élelmiszer, nem élelmiszer, üzemanyag) tekintetében alacsonyabb volt a forgalom az egy évvel korábbinál. Sőt: a vizsgált hónapban a koronavírus-járvány előtti, 2019. novemberit sem érte el a volumen.
Tegyük hozzá, a 0,8 százalékos plusz nem feltétlenül annak szól, hogy a lakosság kedvezőbbnek ítélte meg az anyagi lehetőségEIt, s ezért nagyobbra nyíltak a pénztárcák, hiszen ekkorra tehetők a fékezett habzással is megkerülhetetlen Black Friday időszak leárazásai és a karácsonyi bevásárlási szezon rajtja.
Általában az élelmiszer-kiskereskedelmen van a fókusz, elvégre durván minden második forint mögött ez a főcsoport áll (46 százalékos a súlya, míg a non-food szegmens részaránya 38, a töltőállomásoké a fennmaradó 16). Nem véletlenül hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) sem: az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát jelentő élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene novemberben már elérte az egy évvel korábbi szintet.
Bár a szaktárca arra is felhívta a figyelmet, hogy novemberben 50 milliárd forinttal többet költöttünk, 2023 első 11 hónapjában a kiskereskedelmi forgalom értéke pedig már csaknem 1300 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit – ennek a már ismertetett inflációs folyamatok miatt különösebb jelentősége nincs. Az már inkább fontos kapaszkodó, hogy havi alapon érdemben nőtt a ruházati és a bútor-, műszaki boltok forgalma,
a vásárlási kedv lanyhulásának ugyanis gyakori kísérőeleme a tartós fogyasztási cikkek beszerzésének elhalasztása.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben ennek a lefelé vásárlás a megfelelője: a gyártó helyett a saját márkás élelmiszerek előnyben részesítése.
Azt az Index már a saját kutatására támaszkodva is bizonyította, hogy a válságon nem a kereskedők szakítottak nagyot, hiszen abszolút ki voltak szolgáltatva a beszállítóknak, amelyek viszont gyakran a megnövekedett költségeken felül is emelték a beszállítói árakat. A 2022-es beszámolókat elemezve arra is tekintettel kellett lenni, hogy akkor az esztendő egészében 14,5 százalékos volt a pénzromlás, azon belül az élelmiszer drágulása 26 százalékos. Vagyis egy élelmiszer-kereskedelmi cég akkor beszélhetett egyáltalán stagnálásról, ha ilyen inflációs környezetben valójában negyedével nőtt az árbevétele.
Márpedig a 2023-as részeredményeket tekintve a halvány novemberi reménysugár nem mentheti meg a kereskedők évét. Októberre újra egy számjegyű lett az infláció (9,9 százalék), amelyet 2022 májusa (10,7) óta a legalacsonyabb értékként rögzítettek. Bár novemberre 7,9 százalékra mérséklődött a fogyasztói árak növekedési üteme, s decemberre – a sormintát folytatva – az 5,9 százalékos adatra is jó esély mutatkozik, az év egészének azonban 17,5 százalék feletti infláció lehet a lenyomata. Ezzel szemben a kiskereskedelmi forgalom az elmúlt év első 11 hónapjában mínusz 8,7 százalékot mutat; élelmiszerben 5,3, non-foodban 6,8, a töltőállomásokon pedig 21,1 százalékos az elmaradás. Sok jót mindez egyelőre nem ígér, főként úgy, hogy ezúttal nem hizlalták a háztartásokat bőkezű jövedelempótló intézkedések, mint például az szja-visszatérítés.
Túl a szűk esztendőkön, alaposan ráfér a szektorra a fogyasztás élénkítése, noha eddig a piacgazdasági folyamatokba belenyúló állammal meggyűlt a baja a szereplők többségének, gondoljunk csak
Egy biztos, a kormány célja, hogy újra dinamikusan, 4 százalékos mértékben növekedjen a GDP, aminek érdekében az NGM által megfogalmazott gazdaságpolitikai ars poetica szerint
az óvatossági motívum fokozatos oldásával és a bizalom erősítésével növelni kell a fogyasztást, tovább emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyreállítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat.
Márpedig ha ráfordul a gazdaság az újbóli konjunktúraciklusra, lesz fogyasztás, s a kiskereskedelem is talpra áll.
(Borítókép: Németh Kata / Index)