A gazdaságpolitika fókuszában a beruházások növelése áll, amiről a jelek szerint nemcsak beszél a kormány, hanem meg is hallja a piac hangját. A cél a beruházási ráta 25 százalék felett tartása. Az Index birtokába jutott dokumentum szerint a nemzetgazdasági tárca ennek érdekében átfogó felmérést készít a magyar vállalkozások beruházási hajlandóságáról, 2024-ben tervezett fejlesztéseikről.
Minden korábbinál erőteljesebben gazdasági fókuszú kormányzati ciklust írunk a 2022. április 3-án tartott országgyűlési választások eredményeképp 2022. május 24-én színre lépő ötödik Orbán-kormány megalakulása óta. A miniszterek jelentős része valamilyen szinten foglalkozik a maga portfóliójában gazdasági kérdésekkel, a kulcsfeladatok többsége ugyanakkor egyértelműen Nagy Márton asztalán tornyosul. Ennek lenyomataként – túl azon, hogy Nagy Márton december 7-től a több mint 60 területet lefedő Gazdasági Kabinet élére ügydöntő jogkörrel felruházva került – december 23-án eldőlt az is, hogy a Gazdaságfejlesztési (GFM) helyébe 2024. január 1-jén a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lép, amely a külgazdasági és az agrártárcától is vett át feladatokat, akárcsak a Miniszterelnöki Kabinetirodától.
Ám mindez csak a keret, aminél ezúttal is lényegesen fontosabb a tartalom. Az Orbán-kormány a növekedés éveként fordult rá 2024-re, a GFM-ből lett NGM élén Nagy Márton olvasatában pedig a hazai GDP újra dinamikus, 4 százalékos mértékű növekedéséhez az óvatossági motívum fokozatos oldása és a bizalom erősítése vezet, ezáltal növelni kell a fogyasztást, tovább emelni a munkaerőpiaci aktivitást, valamint helyreállítani a belgazdasági termelést és a beruházásokat. Az utóbbinál konkrét cél a beruházási ráta 25 százalék felett tartása. A szaktárca értékelése szerint az elmúlt időszak adatai azt mutatták, hogy az exportra termelő ágazatok továbbra is ellenállók, ugyanakkor az elsődlegesen a belgazdaságra fókuszálók teljesítménye akadozik. Ezért a belgazdaság megerősítését magasabb fokozatba kell kapcsolni. Ezt a kormány 2024-ben négy, egyenként is jelentős eszközzel támogatja:
Ahány szakpolitikus, annyi program, mondhatnánk, hogy rövid és hosszú távú tervekkel, stratégiákkal tele a padlás. A reálgazdaságban, különösen a kis- és középvállalkozások részéről mégis gyakran az a kritika, vagy ha úgy tetszik, panasz, hogy valójában senki sem kíváncsi rájuk, senki sem hallgatja meg őket, az íróasztal mögül pedig nem könnyű megérteni a mindennapok kihívásait.
Már csak ezért is előremutató, hogy az Index értesülései szerint minden részletre kiterjedő, 32 kérdésből álló felmérést készít a magyar vállalkozások beruházási hajlandóságáról, 2024-ben tervezett fejlesztéseikről a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Márpedig ha a döntéshozók valóban lenéznek egészen a piramis aljára, az mindenképpen kedvező fejlemény, főleg, ha a szavakat annak megfelelő tettek is követik. Lapunk úgy tudja, kérdőíves formában a szaktárca mindenekelőtt arra kíváncsi, hogy az adott cég hány főt foglalkoztat, hogyan alakult a múlt évi árbevétel, s abból mekkora súllyal bírt az exporttevékenység.
Az NGM azt is tudni akarja, az adott vállalkozás jövedelmi helyzetéhez hogyan járultak hozzá, azt rontották vagy épp javították az alábbi tényezők:
A minisztérium arra irányuló kérdést is feltett a megkeresett piaci szereplőknek, hogy ha rendelkeznek szabad likviditással, azt jellemzően mire fordítják:
A Nagy Márton által vezetett NGM arról ugyancsak pontos képet kíván kapni, hogy a kutatásban részt vevő vállalatok 2023-ban valósítottak-e meg beruházást, ha igen, mekkora összegben, s ez az érték hogyan viszonyult a tervekhez, illetve a 2022-es bázishoz. A beruházások, fejlesztések iránya is fontos szempont, míg egyesek kapacitást növeltek gépvásárlással és műszaki fejlesztéssel, mások az energiahatékonyságot növelték, a logisztikát fejlesztették, ingatlanba ruháztak vagy informatikai háttérbe, de akadnak olyanok is, akik a felújítást, a karbantartást, a gépjárműpark fejlesztését helyezték előtérbe.
A szaktárcát nemcsak a beruházás célja érdekli, hanem annak forrása is, hogy az adott cégnek rendelkezésre állt-e a hozzá szükséges saját tőke, esetleg piaci alapon vagy kedvezményes, kamattámogatott hitelt vettek-e fel, vagy sikerrel pályáztak állami vagy európai uniós támogatásra.
A minisztérium arról is információkat gyűjt, hogy a gazdálkodási forma, főtevékenység, illetve székhely szerint profilozható reálgazdasági szereplőket a beruházásaikban milyen mértékben hátráltatta a hitelkamatok szintje, a termelői árszínvonal, a megrendelések visszaesése, a munkaerőhiány, az energiaköltségek, a gazdasági kilátások, esetleg más cégspecifikus tényező vagy önmagában az a tény, hogy nem jutott európai uniós forráshoz. Ugyanolyan alapossággal tekint előre a vállalati beruházásokra kérdőívében 2024-re az NGM, ahogyan górcső alá vette a 2023-ban megvalósult projekteket a 2022-es bázison vizsgálva, hogy mi a tervezett fejlesztések célja, várható értéke, s melyek a potenciális akadályként jelentkező befolyásoló tényezők.
A kérdőív záró szakasza már kifejezetten a 2024-es munkaerő-gazdálkodás sarokpontjait firtatja, így azt, hogy az adott cég növelni vagy épp csökkenteni tervezi a munkavállalók, illetve a műszakok számát. Ugyanígy feleletválasztós módon puhatolja ki az NGM a bérfejlesztési terveket, afelől érdeklődve, hogy aki lép, az 0-4 százalékkal, 4-6, 6-8, 8-10, 10-12 százalékkal vagy épp 12 százalék feletti mértékben emel. Végezetül a minisztérium megbízásából készített kérdőívben kitértek arra is, hogy a felsorolt tényezők milyen mértékben javítanák az adott vállalkozás helyzetét, ezek pedig a következők voltak:
Így, ebben a sorrendben kérné talán a legtöbb cég mindezt 2024-re. Mindenesetre az kézzelfogható, hogy a régóta ígért egy számjegyű infláció már októberre (9,9 százalék) megérkezett, ráadásul novemberre (7,9) és decemberre (5,5) tovább szelídült. Nagy Márton szerint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint most az látható, hogy decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1 százalék) és a románokhoz (6,6 százalék) képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk.
A nemzetgazdasági miniszter úgy véli, amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnt az infláció. A KSH adatait látva azzal érvelt, hogy az inflációt elsődlegesen és döntő mértékben kínálati oldali faktorok és költségtényezők befolyásolták. Véleménye szerint ilyen körülmények mellett az infláció visszaszorításában a kormánynak jelentősebb eszköztára volt arra, mint a Magyar Nemzeti Banknak. Tegyük hozzá, ezzel együtt éves alapon átlagosan 17,6 százalékkal nőttek tavaly a fogyasztói árak, nagyobb mértékben, mint egy évvel korábban (14,5).
(Borítókép: Hernádi Zsolt, Orbán Viktor, Nagy Márton és Orbán Balázs (b–j) megtekintik az új Mol Campus székházat 2022. december 8-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)