Lassul a globális gazdaság növekedése idén – jósolta a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) megkérdezett vállalatok harminc vezető közgazdászának több mint fele (56 százaléka). A választ adók fennmaradó része szerint a globális GDP növekedése az idén stagnál vagy gyorsul. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi, októberi előrejelzése szerint idén 2,9 százalékkal nő a világgazdaság a tavalyi 3 százalék után.
A közgazdászok Európával kapcsolatban a legborúlátóbbak, a válaszadók háromnegyede, 77 százaléka szerint a térség növekedése gyenge vagy nagyon gyenge lesz.
Az Egyesült Államok esetében a megkérdezett vezető közgazdászok 56 százaléka vár a mérsékelttől az erősig terjedő gazdasági növekedést. Szeptemberben ez az arány jóval magasabb, 78 százalék volt. Ugyanakkor a szakértőknek csupán 13 százaléka számít magas inflációra az Egyesült Államokban és Európában.
Az MTI ábrán gyűjtötte össze a Világgazdasági Fórumon azonosított fő veszélyeket rövid és hosszú távon:
Ukrajna megerősítette csatlakozási szándékát
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismételten megerősítette országa NATO-csatlakozási szándékát a szervezet főtitkárával, Jens Stoltenberggel folytatott megbeszélésén Davosban – ismertette az ukrán elnöki hivatal.
Zelenszkij a reményét fejezte ki, hogy a NATO még az idén olyan döntéseket hoz, amelyek közelebb viszik országát a csatlakozáshoz
– írta az MTI. Az ukrán elnök tájékoztatta Stoltenberget a fronton kialakult helyzetről is, és megköszönte a NATO folyamatos támogatását. Zelenszkij hangsúlyozta az ukrán légvédelmi rendszer megerősítésének fontosságát is.
Ursula von der Leyen „erőteljesebb ellenállásra” buzdította Ukrajnát
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen a Davosban tartott beszédében több fegyveres és pénzügyi támogatást sürgetett Ukrajna számára, és arra kérte az ország támogatóit, hogy „tartsanak ki”. Von der Leyen szerint Ukrajnának „kiszámítható finanszírozásra van szüksége 2024-ben és azt követően is”.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Ukrajna győzedelmeskedhet a háborúban, miután több területet is felszabadított orosz megszállás alól.
Bill Gates az egészségügy jövőjéről beszélt
„A századfordulótól kezdve óriási előrelépés történt a gyermekhalálozás csökkentésében, ami az évi tízmillióról évi ötmillióra mérséklődött” – mondta Bill Gates a davosi Világgazdasági Fórumon kedd reggel. Hozzátette, hogy a halálozások száma viszont 2019 óta stagnál.
GATES SZERINT A NEMZETKÖZI KÖZÖSSÉG MESSZE VAN ATTÓL, HOGY ELÉRJE A 2030-IG KITŰZÖTT CÉLT, VAGYIS A GYERMEKHALÁLOZÁS ÉVI 2,5 MILLIÓRA VALÓ CSÖKKENTÉSÉT.
A Forbes gazdaglistáján hatodik helyen szereplő üzletember szerint ez azért lehet, mert a fejlődő országok nem tudtak eleget befektetni az egészségügybe. Megállapította, hogy az afrikai gyermekhalálozás csökkentésében elért haladás 2019 óta megtorpant.
Anélkül, hogy név szerint megemlítette volna Donald Trumpot (aki elsöprő győzelmet aratott a 2024-es első amerikai választási megméretésen, Iowában), Gates elmondta, hogy aggódik amiatt, hogy az idei elnökválasztás az amerikai segélyezési költségvetés csökkentéséhez vezethet.
A kínai miniszterelnök szerint nincs gond országa gazdaságával
A kínai gazdaság nyitva áll a befektetők előtt – jelentette ki Li Csiang kínai miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon (WEF) mondott keddi vitaindító beszédében, kiemelve az országában rejlő befektetési lehetőségeket a lakosság gyors urbanizációja és a középosztály növekedésével kapcsolatban.
A tengerentúli cégvezetők az elmúlt negyven év óta először adtak hangot aggodalmuknak a kínai gazdaság hosszú távú növekedési kilátásaival kapcsolatban Kína pandémia utáni lassú gazdasági felépülése és az ingatlanpiaci visszaesés kapcsán.
A kínai miniszterelnök a világ üzleti vezetői előtt tartott beszédében a kínai gazdaság fellendüléséről számolt be, jelezve, hogy a becslések szerint 2023-ban 5,2 százalékos gazdasági növekedést értek el, ami meghaladja a hivatalos 5 százalékos célt.
A kínai gazdaság továbbra is lendületben marad, képes kezelni teljesítményének hullámvölgyeit, amelyek nem változtatnak a hosszú távú növekedési tendencián.
Beszédében az „egészséges verseny” fontosságára hívta fel a figyelmet az együttműködés és az innováció fokozása érdekében, a versenyt korlátozó akadályok eltávolítására sürgetett, és az együttműködés fontosságát hangsúlyozta a környezetvédelmi stratégiák és a tudományos eszmecserék mentén. Li a legmagasabb rangú kínai tisztségviselő, aki Svájcba utazott Hszi Csin-ping elnök 2017-es látogatása óta.
A vállalkozások régóta aggodalmukat fejezik ki a geopolitikai helyzet, az egyre szigorodó szabályozások és az állami vállalkozásokat érintő kedvező feltételek miatt.
Kínában a júliustól szeptemberig tartó negyedévi ciklusban 1998 óta először jegyeztek fel hiányt a külföldi befektetések volumenében. A kínai miniszterelnök hangsúlyozta, az üzleti közösség ésszerű aggályainak kezelésére aktív lépéseket tesznek. A The Guardian tudósítása szerint Li Csiang öt lépésben állítaná helyre az országa iránt érzett bizalmat:
1. A makrogazdasági politika koordinációjának erősítése a jobb szinergia és ezáltal a gyorsabb növekedés megteremtése érdekében.
Figyelmeztet arra, hogy mivel a gazdaságok ma jobban összekapcsolódnak, több tovagyűrűző hatás jelentkezik. Ha tehát a válságokra „széttöredezett válaszok” születnek, a világgazdaság törékenyebbé válik.
2. A nemzetközi ipari szakosodás és együttműködés erősítése, hogy az ellátási láncok „stabilak és zökkenőmentesek” maradjanak.
Számadatokat idéz, melyek szerint 2020 és 2023 között 5400 új diszkriminatív kereskedelmi intézkedés született, ami majdnem kétszerese a világjárvány előtti számnak.
3. Az innovációs együttműködés fokozása.
Li szerint az országoknak együtt kell működniük egy nyitott, igazságos és megkülönböztetésmentes tudományos és technológiai környezetért, hogy az innováció egy nyitott környezetben virágozhasson.
4. Az országok erősítsék meg a zöldfejlesztéssel kapcsolatos együttműködést, hogy jobban kezelhessék az éghajlatváltozást.
Kritizálja azt a gyakorlatot, amikor akadályokat állítanak a zöldkereskedelem elé, így egyes zöldtechnológiák nem áramolhatnak szabadon. Li itt talán arra gondolhat, hogy az Európai Unió korlátozásokat szorgalmaz a zöldtechnológiák Kínából történő behozatalára.
5. Az észak–déli és dél–déli együttműködés erősítése, egy befogadóbb világgazdaság kiépítése érdekében.
Figyelmeztet arra, hogy az olyan problémák, mint a technológiai szakadék, az elmúlt években egyre égetőbbé váltak. Li szerint az igazi fejlődés a mindenki számára elérhető fejlődés, és hozzáteszi, hogy a világnak teljes mértékben végre kell hajtania az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési menetrendjét, és át kell hidalnia a fejlődési szakadékokat. A kínai miniszterelnök hozzátette, hogy a bizalom elnyerésének legjobb módja, ha önmagunk jobb változatává válunk.
Kína keblére öleli a mesterséges intelligenciát
Li beszélt az egyre szélesebb körben használt mesterséges intelligencia, például az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT hatásairól. Szerinte ez a technológia mindenhatónak tűnik, de az embereknek idő kell ahhoz, hogy megszokják.
„A mesterséges intelligencia kétélű kard”
– fogalmazott a kínai miniszterelnök. Kifejtette, hogy ha jól alkalmazzák, akkor jót tehet, javíthatja az emberi civilizációt, és nagy lendületet adhat a tudományos forradalomnak. Ugyanakkor kockázatot is jelent a biztonságra és az etikánkra nézve.
Kína hisz abban, hogy a technológiának az emberiség közös javát kell szolgálnia
– mondta a küldötteknek. Li ezután leszögezte, hogy a mesterséges intelligenciának emberközpontúnak kell lennie. Az embereknek kell irányítaniuk a gépeket, nem pedig a gépeknek minket. Ezért a politikai döntéshozóknak megfelelő irányítással kell elősegíteniük a jó mesterséges intelligenciát.
A mesterséges intelligenciában (AI) rejlő veszélyekről és lehetőségekről Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója – aki egyébként a Davosban is tart majd előadást – írt vasárnap elemzést az IMF hivatalos oldalán. Írásában arra figyelmeztetett, hogy megszüntetheti a munkahelyek jelentős részét az AI, másrészről a megmaradó pozíciókban javíthatja a hatékonyságunkat, így növelve jövedelmi szintünket. Korábban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter pedig arra figyelmeztetett, hogy a mesterséges intelligencia bőven rejt veszélyeket, de már több tervet is kidolgoztak ezek kezelésére.
Miért fontos ez a találkozó?
Még egy hete is azt várták a hagyományos davosi Világgazdasági Fórumtól, hogy az üzleti találkozón pontot tehetnek az évekig tartó világjárvány, és az általa kiváltott korlátozások, majd az ukrajnai háború által okozott energiasokk időszakára. A válságok azonban nem zárultak le, sőt a sor újabbakkal bővült.
A legbeszédesebb friss fejlemény, hogy a jemeni húszik viszonylag olcsó drónokkal voltak képesek léket vágni a globális kereskedelemben. Következésképpen az olajárak azonnal megugrottak, mert az Izrael elleni támadás, majd a Gáza elleni válaszcsapás után megnőtt egy újabb, szélesebb körű konfrontáció kockázata a térségben.
Újabb diplomáciai kihívások előtt áll tehát az alpesi síparadicsomban 83 delegáció részvételével kezdődött davosi Világgazdasági Fórum, amelyen 1971 óta vezető üzletemberek, politikusok, jótékonykodók és a tudományos élet kulcsszereplői találkoznak. Tavaly például 116 dollármilliárdost számoltak össze a svájci találkozón.
A közel-keleti helyzetet valószínűleg nem itt orvosolják, viszont kiváló az alkalom az építő jellegű és váratlan beszélgetések diszkrét lebonyolítására.
OROSZORSZÁG TAVALYHOZ HASONLÓAN MOST SEM KÉPVISELTETI MAGÁT, AZ AMERIKAI DELEGÁCIÓ PEDIG AZ ELNÖKVÁLASZTÁS ÉVÉBEN KÜLÖNÖSEN SZŰKÖS.
A republikánusok régóta gyanakodva tekintenek Davosra. Kína által a „szabadságra irányuló veszélynek” tartja például a találkozót Ron DeSantis, a Republikánus Párt egyik elnökjelöltje.
A mesterséges intelligencia megjelenése is rányomja bélyegét az idei találkozóra. A Microsoft képviseletében megjelenik a ChatGPT-t létrehozó Sam Altman, miközben a szoftveróriás az Apple-lel verseng a világ legnagyobb vállalatának címéért.
Davos egyébként az egyedüli helyszín, ahol az idén egyidejűleg jelenik meg az izraeli államfő, a szaúdi külügyminiszter, a katari kormányfő, Emmanuel Macron francia elnök, David Cameron brit külügyminiszter, Antony Blinken amerikai külügyminiszter, Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és Li Csiang kínai miniszterelnök.
Novák Katalin a világ legfontosabb vezetőivel találkozik a jövő héten
A köztársasági elnök többek között Ursula von der Leyennel is tárgyal.
A magyar köztársasági elnök is felszólal a rendezvényen, illetve Novák Katalin kétoldalú tárgyalásokat is folytat, már egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével.
A találkozóról a köztársasági elnök közösségi oldalán számolt be. Mint írta: sok nehéz kérdést kellett megvitatnunk Ursula von der Leyennel. Hozzátette, hogy a megbeszélés középpontjában a magyar fiatalok és az Erasmus+ program állt.
Novák Katalin úgy fogalmazott: „bízom benne, hogy a magyar hallgatókat a továbbiakban sem fosztják meg a külföldi tanulás adta lehetőségektől.”
Az államfő szerdán részt vesz a Defending Europe’s United Front című panelbeszélgetésen, amelynek témája az európai védelmi együttműködés és a NATO-bővítés. A magyar államfő mellett Andrzej Duda lengyel elnök, Szvjatlana Cihanouszkaja belorusz ellenzéki politikai aktivista, a 2020-as elnökválasztás jelöltje és Andrej Plenkovic horvát kormányfő is részt vesz a panelbeszélgetésen.
(Borítókép: Borge Brende, a WEF elnöke, Annalena Baerbock német külügyminiszter Szaúd-Arábia külügyminisztere, Faisal bin Farhan Al-Saud herceg, Delaware szenátor, Christopher Coons nigériai külügyminiszter, Yusuf Tuggar finn külügyminiszter, Elina Valtonen finn külügyminiszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár részt vesznek a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójának ülésén Davosban 2024. január 16-án. Fotó: Fabrice Coffrini / AFP)