Az elektromos autók elterjedése, és így az akkumulátoripar előtérbe kerülése alapvetően átrendezi a munkaerőpiacot. Egyre inkább úgy fest, Európa soha nem látott munkaerőéhségben szenvedhet, ha a kulcsfontosságú iparágát tartani akarja. Az ipari szektor jelentős problémákkal küzd a megfelelő munkaerő megtalálásában, és ezek a trendek Magyarországon is megfigyelhetőek. A szakértők szerint a kontinensen ennél jóval többet kell tenni, ha a problémát ténylegesen orvosolni akarjuk.
A Bruegel Intézet kiváló tanulmányt tett közzé arról, hogy a belső égésű motorral hajtott autókról az elektromos, akkumulátorral hajtott járművekre való átállás alapvető változást jelent az autóipar számára. Az ipari szektor Európa-szerte jelentős problémákkal küzd a megfelelő munkaerő megtalálásában. A felmérések is alátámasztják, hogy a szakképzett munkaerő hiánya legalább akkora kihívás a vállalatok számára, mint az energiaköltségek. Egyértelműen kijelenthető:
AZ UNIÓBAN A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐ HIÁNYA JELENTŐS AKADÁLYa AZ AKKUMULÁTORIPAR FEJLŐDÉSÉNEK.
Ami így már nem csak a zöldek problémája, hanem egyenesen Európa versenyképességének kérdése. A tanulmány szerint Brüsszel korlátozott hatásköre akadályozza a munkaerőpiaci kérdések uniós szintű megoldását. Bár az unió korlátozott hatáskörrel rendelkezik az ipari döntésekkel kapcsolatban, az elmúlt években történt elmozdulás az iparágaknak nyújtott célzott támogatásokban.
A nemzetállami támogatásokon keresztül ugyan történt változás, de nem elegendő. Ugyanakkor ez nagyrészt figyelmen kívül hagyta az egyik elsődleges termelési tényezőt, a munkaerő kérdését. Míg az Egyesült Államok az inflációcsökkentő törvényét (IRA) kifejezetten munkavállaló-központú iparpolitikaként fogalmazta meg, és az EU is kiemelte a szakképzett munkaerő fontosságát iparpolitikai kommunikációjában, az utóbbi szakpolitikai csomagok vitathatóan alulteljesítettek.
Különösen problémás az akkumulátoripar, pedig az autóipar az EU egyik legnagyobb ágazata, amely a feldolgozóipari foglalkoztatás 10 százalékáért felelős. A gépjárművek belső égésű motorokról villamosításra való átállása hatalmas beruházásokat és alapvető változást tesz szükségessé a gyártási technológiában. Az EU az akkumulátoripar előmozdítására tett szélesebb körű kísérletek részeként a szükséges készségek fejlesztésére irányuló politikákat terjesztett elő.
Azonban – ahogy azt a dokumentumban is kifejtik – a készségek iparpolitikai szempontból széles körben elismert jelentőséggel bírnak, továbbá a szakképzett munkaerő rendelkezésre állása jelentős szerepet játszik a beruházási döntésekben,
MÉG NEM TALÁLTAK MEGGYŐZŐ STRATÉGIÁT A TERÜLETEN.
A Bruegel jegyzete felhívja a figyelmet, hogy a szakképzéseknek az unió iparpolitikájának egyik fő pillérévé kell válniuk. A problémákra ugyanis megoldásokat kell találni. Több forrást és gondot kell fordítani az olyan munkavállalókra, akik nem találnak képzést vagy átképzést maguknak. „Közvetlenebb kapcsolatot kell teremteni a zöldpolitika és a munkaerőpiaci lehetőségek között” – áll az elemzésében. Egyes esetekben a célzott iparágakban a foglalkoztatás növelését az iparpolitika egyik elsődleges céljaként fogalmazzák meg.
Az akkumulátorágazat esetében a becslések eltérőek, de általános vélekedés, hogy a belső égésű motorokról az elektromos autókra való áttérés 2040-ig nettó negatív hatással lesz a foglalkoztatásra az autóipari értékláncban. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint 2050-re – a nettó nulla kibocsátás elérését célzó forgatókönyv szerint – az elektromos autók és akkumulátorgyártó munkahelyek a globális autóipari foglalkoztatottak több mint kétharmadát teszik majd ki, szemben a 2022-es 8 százalékkal. Az IEA szerint biztosan rendkívüli folyamatok játszódhatnak le, úgy az autóiparban, mint a munkaerőpiacon.
A magyar kormány is érzékeli, hogy a megváltozó autóipar komoly kihívásokat jelenthet. „Az a helyzet, hogy az iparpolitikai számok szerintem stimmelnek, Magyarországnak a következő egy-két évben szüksége lesz 500 ezer új munkavállalóra. Ez rengeteg kérdést vet fel, nagyon határozottnak kell lenni. A gazdasági észszerűség csak az egyik szempont. Ha önök láttak már vendégmunkásokkal megterhelt nyugati országokat, láthatják, milyen dilemmákkal kell szembenézni” – így fogalmazott tavaly márciusban a miniszterelnök a kérdésről.
Napjainkban a kormány egyre többet beszél erről a kérdésről: „Magyarországon több mint 4,75 millióan dolgoznak, 2010 óta 1 millióval nőtt a foglalkoztatottak létszáma, miközben a regisztrált álláskeresők száma történelmi mélypontra csökkent. Amíg 2010-ben a magyar 10,8 százalékos munkanélküliségi ráta a 11. legrosszabb volt az unióban, 2023 harmadik negyedévében ez 4 százalékra csökkent, amely a 7. legjobb értéknek számít a nemzetközi rangsorban. Szinte az ország minden szegletében megvalósul a teljes foglalkoztatottság” – írta az Index hasábjain a nemzetgazdasági miniszter.
Nagy Márton szerint Magyarországnak továbbra is rendelkezésére áll egy belső munkaerő-tartalék, meghaladva a 300 ezer főt is, ezért a cél az aktivizálás, azaz hogy még többen akarjanak dolgozni, és lépjenek át a munkaerőpiacra a passzív tartományból. A kormány három területet jelölt meg a gazdasági növekedés helyreállításához:
Utóbbival kapcsolatban az Indexen korábban egy nagy elemzésben foglalkoztunk azzal, hogy a kulcspont a magyar fiatalok foglalkoztatásának mutatója lehet, az ugyanis historikusan elmarad a nyugat-európaiakétól, így a 15–24 éves korcsoport foglalkoztatásában mindenképpen van potenciál. A fiatalok foglalkoztatási mutatója az uniós átlag alatt van, nagyjából 10 százalékkal. Tehát itt bőven van tennivalója a kormánynak, ez ugyanakkor nem magyar sajátosság, hanem általános uniós probléma is. A statisztikákat tetézte napokban az a kérdés, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium azonnal elkezdte kivizsgálni a Bumchun esetében kialakult helyzetet,
AHOL AZ ELSŐ HÍREK SZERINT MAGYAR DOLGOZÓKAT IS ELBOCSÁTOTTAK, HOGY VIETNÁMIAKAT ALKALMAZZANAK.
A magyar járműipar súlya a GDP közel 20 százalékát teszi ki, ez már most is jelentős, de a növekvő jelentőségű akkumulátorgyártással és az ehhez kapcsolódó beruházásokkal együtt 2030-ra a bruttó hazai termék 30 százalékára emelkedhet. Jól látható, Magyarországon szintén azok a problémák kezdenek kialakulni a munkaerőpiacon – az átalakuló autóipar miatt –, mint az unió egészében.
A problémákra úgy tűnik, hogy még nincs meg a recept. Pedig ahogy az Európai Unió, úgy Magyarország is kénytelen lesz ezekre a kérdésekre választ adni, hiszen azon túl, hogy a kontinens versenyképessége a tét, az itt élő polgárok munkahelyeiről van szó. A munkaerőhiány az egész EU-ban még nyilvánvalóbbá teszi, hogy az európai iparpolitika részeként szükség van készségalapú szakpolitikákra – kongatja a vészharangot a Bruegel.
Az Európai Bizottság (EB) elnöke az infláció és a vállalatokra nehezedő túlzott terhek mellett a munkaerőhiányt jelölte meg az európai vállalkozások három legnagyobb gazdasági kihívásának egyikeként. Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke és volt olasz miniszterelnök szintén a szakképzett munkaerő hiányát jelölte meg az egyik fő gyenge pontnak.
AZ UNIÓS CÉGEK TÖBB MINT 80 SZÁZALÉKA SZÁMOLT BE ARRÓL, HOGY A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐ HIÁNYA KISEBB VAGY NAGYOBB BERUHÁZÁSI AKADÁLYT JELENT.
Az akkumulátorszektorban – és általában a tiszta technológiákkal kapcsolatos ágazatokban – a munkaerőhiány problémája még erősebb. A rendelkezésre álló mutatók arra utalnak, hogy a zöldátmenet szempontjából kritikus ágazatokban egyre nagyobb a munkaerőhiány. Az Európai Bizottság által közzétett, az akkumulátorokról szóló stratégiai cselekvési terv már 2018-ban megállapította, az akkumulátorágazatban a munkaerőpiacon készséghiány van.
Az EB gyakran hivatkozik arra, hogy 2025-ig 800 ezer munkavállalót kell ki- vagy átképezni az akkumulátorpiacon. Az Eurobarométer felmérése szerint tavaly a cégek különösen a technikusokat, illetve szerelőket jelölték meg olyan munkaköröknek, ahol hiány jelentkezik. Végezetül a Bruegel leszögezi: annak ellenére, hogy a szakképzett munkaerő hiánya szűk keresztmetszetet jelent az európai akkumulátorellátási lánc fejlődésében,
UNIÓS SZINTEN NEM SZÜLETETT NAGYSZABÁSÚ POLITIKAI VÁLASZ.
A szakértők szerint a rendelkezésre álló képzéseket folyamatosan fejleszteni kellene, a forrásokat pedig célzottan kellene felhasználni. Ám arra is kitérnek, a politikai válaszok nem kielégítők. Pedig a zöldátmenet képzési politikával való összekapcsolása politikai előnyökkel jár. Zárásként hozzáteszik – ami számos kormányt, köztük a magyart is zavarhat –, hogy a tagállamoknak nagyobb beleszólást kellene engedni a probléma kezelésébe. Mindenesetre leszögezhető, a kontinens trendje Magyarországon is látszik, egyre több kihívással szembesülhetünk a munkaerőpiacon. És jelenleg érdemi megoldás nem született.
(Borítókép: Orbán Viktor fogadja Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökét a Karmelita kolostorban 2022. május 9-én. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)