A héten újabb idei éves mélypontjára került a forint a főbb devizákkal szemben. A visszaesés mögött egyrészt az egész régió gyengélkedése játszott szerepet, másrészt a Monetáris Tanács jövő keddi, kamatdöntő ülése áll, mivel a piacok elkezdték beárazni a 100 bázispontos kamatvágás lehetőségét is – jelezte lapunknak Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.
A forint 382-es szintről kezdte a hetet az euróval szemben. Az árfolyam kedd reggelig kismértékben gyengült 383-ra, majd még aznap tovább vesztett értékéből, estig 386 fölé került a jegyzés.
A forint árfolyamában nagy szerepet játszhatott a nemzetközi hangulat romlása, tekintve hogy kedd délelőttől a cseh korona és a lengyel zloty is gyengült az euróval szemben
– világított rá Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szakértője. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője hozzátette, hogy a forintgyengülésben szerepe lehetett a Nemzetgazdasági Minisztérium hétfői felvetésének is, melyben a hitelkamatok referenciájának átállításáról volt szó. „Mivel ez a piaci kamatok csökkenését okozná, egyfajta monetáris lazításnak felelne meg a lépés” – fogalmazott Varga.
A Nemzetgazdasági Minisztérium leszögezte, hogy mindössze egy szakmai vitairatról van szó, amely semmiképp sem tekinthető hivatalos állásfoglalásnak.
Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, illetve Balás Tamás főosztályvezető egy vitaindítónak szánt tanulmányt publikált.
A forint szerdán tovább folytatta gyengülést, a jegyzés 387 felett is járt, majd csütörtök estig a 385-ös szintre erősödött vissza. Az Equilor elemzője szerint a visszaerősödést segíthette a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön publikált elemzése, melyben helytelenítik az NGM felvetését.
Szintén csütörtök délután az EKB döntéshozói az irányadó kamatszintek tartásáról döntöttek, majd az ülést követően Christine Lagarde, az EKB elnökének beszéde nem tartalmazott különösen szigorú üzeneteket, amelynek hatására az euró gyengült a fő devizákkal szemben, ez pedig pozitívan hatott a forintra is
– erre már Horváth András, az MBH Bank elemzője világított rá. A péntek reggelt a forint ismét gyengüléssel kezdte a 386-os szint körül, majd a nap folyamán egy ideig 388 fölé is kapaszkodtak a jegyzések.
A 388-as szint bő háromhavi csúcsot jelent, ezzel pedig a forint az idei új mélypontjára süllyedt.
Molnár Dániel, a Makronóm elemzője szerint ebben szerepe lehetett, hogy csütörtök este módosult a gyógyszergyártók extraprofitadója, amelyet elsőre a befektetők a Richter terheinek emelkedéseként értelmeztek, így eladták a vállalat papírjait. Később ugyan a Pénzügyminisztérium és a Richter részéről is megerősítés jött, hogy a módosítás nem növeli a vállalat terheit, azonban a forint árfolyamában ez nem okozott korrekciót.
Péntek délelőtt a dollár erősödése szintén negatív hatással volt a feltörekvő gazdaságok devizáira, így a forintra is
– mutatott rá Horváth András. Varga Zoltán pedig úgy véli, hogy a forintgyengüléshez hozzájárulhatott a Politico értesülése, miszerint amennyiben Magyarország továbbra is blokkolja az Ukrajnának szánt segélycsomagot, úgy a 7-es cikkely alapján felfüggeszthetik a szavazati jogát. Némi visszaerősödés után szombat délben 387,19 forintot ért egy euró a tradingview.com kimutatása alapján.
A Makronóm Intézet elemzője szerint amennyiben a forint az euróval szemben vissza tud erősödni 385 alá, akkor ismét célba veheti a 380-as szintet. Ennek feltétele ugyanakkor, hogy kedvező gazdasági adatok érkezzenek, illetve a monetáris lépéseket (Fed, MNB) a piacok a forint szempontjából kedvezően értékeljék. Ellenkező esetben tartósan a 385 és 390 közötti szinten ragadhat az árfolyam. Az elemző két kiemelkedő fontosságú jövő heti eseményre hívta fel a figyelmet:
„A hazai jegybank Virág Barnabás korábbi nyilatkozata alapján 100 bázispontos kamatcsökkentést hajthat végre, de ezt nagyjából be is árazta a piac az árfolyamba a múlt héten és ezen a héten” – jelezte lapunknak Varga Zoltán.
Fontos lesz a további kamatpályával kapcsolatos üzenet, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium és a jegybank között kialakuló, hitelkamatokkal kapcsolatos szakmai vita esetleges kommentálása
– tette hozzá az Equilor közgazdásza, aki szerint az amerikai jegybank kamattartásról határozhat, Jerome Powell értékelése viszont piacmozgató lehet, és ez közvetett módon a forintra is hathat. Az MBH Bank pedig fontosnak tartja a jövő kedden megjelenő, az eurózóna negyedik negyedéves GDP-jét bemutató adatokat. „Az euró gyengülésével – ezáltal a forint felértékelődésével – járhat amennyiben az előző negyedévhez viszonyított mértéke ismételten csökken, hiszen ezzel technikai recesszióba kerülne az eurózóna gazdasága, ami akár az irányadó kamatok vártnál korábbi csökkentését vetítheti előre” – fejtette ki az Indexnek Horváth András.
„A hétfői kereskedésben új történelmi csúcsot állított be a BUX-index 65 ezer pont felett, majd a hitelkamatokkal kapcsolatos felvetés miatt megütötték az OTP-t, és a többi vezető részvényben is profitrealizálás alakult ki” – világított rá Varga Zoltán. Ezt követően némi pozitív korrekciót láthattunk, de már újabb csúcsot nem tudott elérni a hazai részvényindex. A BUX-index 0,76 százalékos mínuszban végezte a heti kereskedést a baha.com kimutatása alapján.
A magyar blue chipek vegyesen teljesítettek:
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, februári határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 28,945 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 27,650 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 55,15 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 66,99 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 78,97 dollárról e hét péntek délutánra 81,60 dollárra emelkedett.
A Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára, Grád Ottó szerint azért drágul tovább az üzemanyag Magyarországon, mert a háborúk miatti kedvezőtlenebbé váltak a világpiaci árak, illetve a forint–euró és a forint–dollár árfolyam alakulása is kedvezőtlenül hat a benzin és gázolaj jövedéki adójának alakulására.
A kőolaj dollárban árazódik, tehát a dollár–euró árfolyam hatással tud lenn az euróelszámolású országok árszintjére. Egy biztos, ahol nemzeti valutát használnak, ott ez egy sokkal jelentősebb kockázat
– mondta Grád Ottó az ATV Híradónak. A szakember kifejtette, hogy az üzemanyag árának meghatározásában a kitermelési és finomítási, továbbá a szállítási költségek, a kereskedő nyeresége és a különböző adók is közrejátszanak. Hozzátette, hogy az ár változására „sok spekulatív ügylet” is hatással van, „hiszen a fizikai mennyiségek többszöröse megfordult a tőzsdei kötésekben”.
Jó hír, hogy Grád Ottó a következő hetekben nem számít jelentősebb árváltozásra – kivéve, ha a fegyveres konfliktusok tovább eszkalálódnak.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Index)