A BUX-index új történelmi csúcsára emelkedett a csütörtöki kereskedésben, miután az Európai Tanácsban sikerült megegyezni Ukrajna kérdésében – világítottak rá az Indexnek nyilatkozó szakértők. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy az Ukrajnának szánt segélykeret megszavazásával megszűnt egy bizonytalansági motívum, és a kereskedők új pozíciókat nyitottak. A szakértők szerint a forint erősödéséhez is hozzájárulhatott a megállapodás, habár itt a legnagyobb hatást a jegybank vártnál óvatosabb kamatdöntése okozta. Heti tőzsdei összefoglalónk.
Szélesebb sávban, 390,5 és 382,5 forint között mozgott egy euró ára a héten, miután jelentősen erősödött a hazai deviza a múlt heti gyengülést követően. A forint szempontjából legfontosabb hír még vasárnap érkezett, ekkor „szivárogtatott ki” a Financial Times egy állítólagos bizottsági stratégiát, amely a magyar gazdaság gyenge pontjait támadta volna, a befektetői bizalmat és a forintot, ha a magyar kormány nem áll el az ukrán támogatással kapcsolatos vétójától.
Ez a hazai gazdaság és a forint sérülékenységére hívta fel a figyelmet
– véli Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője rámutatott, hogy ennek hatására a forint árfolyama a péntek délutáni 386 körüli szintről hétfő délelőtt 390 közelébe – azaz több hónapos mélypontra – gyengült. Késlekedve, de érkezett a cáfolat a Bizottság részéről, hogy ilyen stratégia nincs, viszont az árfolyamon ez nem segített, a kurzus kedd délelőtt is 389 felett alakult az euróval szemben.
Kedden délután ugyanakkor meglepetést okozott a jegybank, a szélesebb körben várt 100 bázispont helyett csak az elmúlt hónapokban megszokott 75 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, így az 10 százalékra mérséklődött.
A jegybank döntése mögött az elmúlt hetekben tapasztalható kockázati megítélés romlása állhatott. Ezzel a lépéssel a központi bank nagymértékben erősítette a forintot, mely a szerdai kereskedésben is folytatódott
– világított rá Varga Zoltán. Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője rámutatott, hogy a kamatdöntés hatására a forint szerda estére már 384 alá erősödött, csütörtök délután pedig sikerült kissé tovább erősödnie azt követően, hogy kiderült: Magyarország nem vétózta meg az Ukrajnának is támogatást nyújtó EU-s költségvetési megállapodást.
Összességében a 390 feletti szintekről 383–384 közé ereszkedett vissza ez euró–forint árfolyama.
Varga ismertette, hogy a dollár–forint árfolyama is hasonló pályát járt be, a 360 feletti szintekről 352-ig esett vissza a jegyzés, de péntek délután egy rendkívül erős amerikai munkaerőpiaci adat érkezett, amelynek hatására 355 közelébe ugrott az árfolyam. Az adat jelentősen csökkentette az amerikai kamatcsökkentési spekulációkat. A forint péntek délután kismértékben visszakorrigált az euróval szemben – a 384-es szint fölé a tradingview.com kimutatása alapján.
A jövő héten főként a magyar makroadatok befolyásolhatják a forint alakulását:
Horváth András szerint a felsoroltak közül főként az utóbbi lehet fajsúlyos a forint árfolyamának alakulásában, hogy mekkora lesz pontosan a további dezinfláció mértéke. Varga Zoltán szerint is a péntek reggel érkező januári inflációs adat lesz a legfontosabb. Az Equilor előzetes várakozása alapján éves bázison 4,3 százalékra csökkenhetett a hazai infláció.
Kedvező esetben a forint az euróval szemben ismét a 380-as szint alá kerülhet
– véli Molnár Dániel, aki szerint ennek feltétele, hogy kedvező adatok érkezzenek a magyar gazdaságból, erősödjenek a Fed kamatvágással kapcsolatos várakozásai, valamint az uniós forrásokkal kapcsolatban is kedvező hírek érkezzenek, de legalábbis nyugalom legyen. Ahogy a héten láthattuk, az árfolyam rendkívül érzékeny a hírekre. Varga szerint az euró–forint árfolyamában a 380–390-es, míg a dollár–forint esetében a 350–360-as tartomány látszik bejárhatónak.
A magyar tőzsde esetében is meghatározó volt az e heti kereskedésben a Financial Times által „kiszivárogtatott” uniós dokumentum.
Ennek hatására a hétfői és keddi kereskedésben is nyomott volt a hangulat, ugyanis a kereskedők a bizonytalanságot kedvelik a legkevésbé. Ez a BUX-index alakulásán is meglátszott: a pénteki, 64 ezer pont feletti szintjéről 63 ezer közelébe esett a keddi nap végére
– magyarázta Molnár Dániel. Az elemző hozzátette, hogy a leglátványosabban a legnépszerűbb hazai blue chipet, az OTP árfolyamát érintette mindez, amely a 17 ezer forint körüli szintről 16 500 forint alá esett. A fordulatot a csütörtöki kereskedési nap hozta el, ekkor ugyanis kiderült, hogy Magyarország is megszavazta az Ukrajnának szánt segélykeretet, így a bizonytalansági motívum megszűnésével a kereskedők is újabb pozíciókat nyitottak. Ennek hatására az OTP árfolyama egyetlen óra leforgása alatt visszatért a „szivárogtatás” előtti szintjére, de a jó hangulat az egész magyar tőzsdére is átragadt a hétvége felé közeledve.
A BUX-index új történelmi csúcsra emelkedett a csütörtöki kereskedésben, miután az Európai Tanácsban sikerült megegyezni Ukrajna kérdésében
– erre már Varga Zoltán mutatott rá lapunknak. Molnár szerint ebben szerepük volt egyedi hatásoknak is, mint például a Richter esetében, amelynél a hétfői napon még a múlt hét pénteken bejelentett különadó-módosítást emésztgették a befektetők – amit a vállalat hamar lereagált, eloszlatva a negatív hatásokról szóló kételyeket.
Kedden aztán érkezett a hír, hogy a Richter stratégiai részesedést szerez egy bioszimiláris fejlesztésekkel foglalkozó német vállalatban. Ez aznap még kevésbé hozta lázba a befektetőket, azonban szerdán ennek is köszönhetően már új csúcsokat döntött az árfolyam
– jelezte lapunknak Molnár. A szakértő hozzátette, hogy a Magyar Telekom hosszú hetek-hónapok óta húzóerő a magyar piacon, nem volt ez másként ezen a héten sem, a célárak alapján pedig még mindig van tér az árfolyam növekedésére, amely idén eddig kb. 15 százalékkal került feljebb.
A BUX-index 1,87 százalékos pluszban végezte a heti kereskedést a baha.com kimutatása alapján. Erősen meneteltek a hazai blue chipek is:
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, márciusi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 27,650 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 29,29 euróra emelkedett.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 49,99 EURÓN, EGY ÉVE PEDIG MÉG 67,20 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri, Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 81,60 dollárról e hét péntek délutánra 77,64 dollárra csökkent.
A Makronóm Intézet lapunknak rávilágított, hogy az egyre jobban kiszélesedő közel-keleti konfliktus részeként az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásai szinte ellehetetlenítik a vörös-tengeri kereskedelmi hajózást, zavart okozva egy teljes kontinens ellátási láncaiban.
AZ IGAZI VESZÉLYT AZONBAN AZ JELENTI, HA A VÁLSÁG TOVÁBBTERJED A TENGERI OLAJKERESKEDELEM 30 SZÁZALÉKÁT ÁTENGEDŐ HORMUZI-SZOROSRA
– jelezte Santo Martin, a Makronóm Intézet vezető elemzője. Korábban az Indexnek adott interjúban Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy valószínűleg jelentős árcsökkenés nem várható az üzemanyagoknál, sőt az árak alakulására döntő hatással vannak külső tényezők: ilyenek a szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára érkezik Brüsszelben 2024. február 1-jén. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)