Mára már jól látható: a német gazdaság komolyan megtorpant, ez pedig a magyar gazdaságra is jelentős következményeket gyakorolhat. „A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató” – összegezte az Indexnek a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. Így sajnos el kell keseríteni a nemzetgazdasági minisztert, hiszen elképzelhető, hogy bajba kerülhetett a növekedés. Ennek pedig egyértelmű oka maga Németország és a környező nemzetek gazdasága.
Bár a januári infláció kifejezetten biztató, hiszen a maga 3,8 százalékával már 2021-es szinteket idézi, számos negatív adat is érkezett a napokban. Ezek összességében azt vetítik előre, hogy a tavalyi év utolsó, illetve az idei év első negyedévében visszaesés következett be a gazdaságban.
A kontextushoz szorosan kapcsolódik, hogy az eurózóna gazdasága a tavalyi negyedik negyedévben stagnált negyedéves alapon, miközben éves bázison minimálisan, 0,1 százalékkal bővült. Vagyis épphogy elkerülte a technikai recessziót. „A német gazdaság gyenge teljesítménye folytatódott, változatlanul kiérdemelve az Európa beteg embere címet” – összegezte korábban az Indexnek az Oeconomus vezető elemzője, aki arra is rávilágított:
a német ipari termelés zsinórban hatodik hónapja csökkent novemberben (havi szinten 0,7 százalékkal).
Ez leginkább azért keltett meglepetést, mert az elemzők többsége a tavalyi év végére már korrekciót, bővülést várt. Ez a korrekció feltehetően megérkezik majd (már csak statisztikai okokból, a bázishatás miatt is). Ennek a fényében korábban a Világgazdaság is arra jutott: egyre nagyobb a valószínűsége, hogy a német gazdaság problémái utolérték a magyart, legalábbis erre lehet következtetni az elmúlt hónapok termelési adataiból.
Szinte napra pontosan egy éve írtuk meg, hogy van egy ország, amely azonnal eldöntené a magyar recesszió kérdését – akkor még technikai recesszióban volt Magyarország. Ez az ország pedig Németország. Akkor Prőhle Gergely volt berlini nagykövet, és az NKE Stratégiai Tanulmányok Intézet igazgatója úgy fogalmazott, hogy szerinte kétségtelen: Magyarország német gazdasági kitettsége igen nagy. A jelentős gazdasági visszaesés rontaná a hazánkban is gyártó német cégek versenyképességét, egyúttal a magyar termékek németországi piaci esélyeit is. Ezenkívül Németország az Európai Unió gazdasági motorja.
Magyarország esetén 2021-ben az export 26, az import 24 százaléka kötődött Németországhoz.
Az importon belül a legnagyobb részarányt a gépjárműalkatrészek, repülőgépek és helikopterek, integrált áramkörök és gépkocsik képviselték, míg az export nyolcadát tették ki a gépkocsik, tizenkettedét az autóalkatrészek, közel huszadát pedig az akkumulátorok. Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője lapunknak úgy értékelte a helyzetet, hogy
ezen kapcsolatok miatt erőteljes dinamika van a két ország között, elsősorban természetesen a germán gazdaság van nagyobb hatással a miénkre. Ha a német ipar termékei iránt globális szinten erős a kereslet, az a mi outputjaink irány is növeli az igényt, ami felfelé húzza a magyar GDP-t, a foglalkoztatást és a béreket is. Ugyanígy a német termékek iránti nemzetközi kereslet lanyhulása rossz hír számunkra is.
A német foglalkoztatási ráta a koronavírus-válság alatti komoly visszaesés után 2022 elejére új, korábban nem látott csúcsokat hódított meg. Azóta a mutató a 77-78 százalékos sávban mozog, stagnál. Ezzel együtt a 46 millió körüli foglalkoztatotti létszám ugyancsak historikus maximumon áll, az évezred elején ez az érték még 40 millió alatt volt.
Sebestyén Géza szerint a kedvező foglalkoztatási mutatókat árnyalja, hogy 2022 eleje óta a munkanélküliségi ráta lényegében folyamatosan emelkedik, az akkori 5 százalékos értékhez képest napjainkban már a 6 százalékot közelíti a mutató értéke. Ezzel összhangban a 2021 júliusában még 2,2 százalékon tetőző negyedéves GDP-növekedési mutató egyértelmű csökkenő trendre váltott.
Az utolsó négy negyedévben ez az érték rendre 0,1, 0, 0 és -0,3 százalékon állt. Tehát minimális növekedés után stagnálásra, majd zsugorodásra váltott.
„Ezzel párhuzamosan az Ifo (Németország egyik legnagyobb gazdasági agytrösztje) üzletiklíma-indexe lényegében három év zuhanás után olyan értéket mutat, amilyet az elmúlt harminc évben csak a 2009-es gazdasági világválság és a Covid-lezárások alatt láttunk. A GfK piackutató fogyasztóiklíma-indexe pedig az elmúlt két évben folyamatosan brutálisan alacsony szinteken mozgott, olyan értékek mellet, amilyenek 2008–09-ben és 2020-ban is elképzelhetetlenek voltak” – összegezte. Ez pedig komoly probléma Magyarország számára, hiszen a fent leírtak alapján a magyar gazdaság komoly német kitettsége miatt Berlin problémáit Budapest is nyögi.
Magyarország szempontjából messze Németország a legfontosabb külkereskedelmi partner. Ám tény, hogy a többi ország tekintetében is van egyfajta sorrend. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint az import tekintetében
A szakértők rendre felhívják a figyelmet, hogy a német gazdaság egyik legnagyobb kihívása ugyanaz, mint a legtöbb európai országé: az elöregedő népesség. Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője arra is emlékeztetett, hogy Németországban 1,6 a termékenységi ráta (1993-ban még 1,3 volt), ami azt jelenti, hogy a lakosság gyorsan öregszik. Ez az ország társadalombiztosítási és egészségügyi rendszerét egyaránt megterheli.
A német bevándorláspárti politika az egyik kormányzati reakció erre a problémára. Németországnak számos gazdasági kihívással is szembe kell néznie. Az ország exportorientált gazdasága érzékeny a globális gazdasági ciklusokra. Ám nemcsak a nemzetközi gazdasági fluktuációk érintik őket negatív módon, hanem a verseny erősödése is. Az elmúlt években Kína egyre több területen támasztott komoly konkurenciát a német gazdaságnak.
Bár Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter rendre hangsúlyozza, hogy az idei év már biztosan a növekedésről szól, sajnos ez jóval nehezebb feladat lesz: a magyar gazdaság egy pici, kitett ország. És minden elemzés azt mutatja, hogy a német gazdasági nehézségek rontják majd az idei évi növekedési kilátásokat. (A tavalyi év negyedik negyedévében és az idei év első negyedévében megtorpant a gazdasági klíma. Ennek pedig Magyarországon is komoly hatása lesz.)
Egyébként erre már a tárcavezető is utalt: „Tavaly visszaesést láttunk a gazdaságban. Nincsenek még meg a negyedik negyedéves adatok, de vannak előzetesek. Sajnos ezekben 2023 utolsó negyedévére vonatkozóan azt látjuk, hogy kisebb megtorpanás van a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez képest. Ám a szolgáltatási szektor folyamatosan javul, ahogy a bizalmi indikátorok is. A problémát az exportban és a német gazdaságban látom, utóbbi szenved, és recesszióba csúszott. A magyar növekedés pedig függ a némettől, a visszaesésük hatással van ránk. A német gazdaság megtorpanása kezd megjelenni a magyar gazdaságban” – fogalmazott korábban az Indexnek.
A nemzetközi környezet a következő időszakban inkább visszatartó erő lesz, mint támogató.
Sebestyén Géza ugyanakkor azt is kiemelte: számunkra leginkább az európai piacok fontosak, amelyek azonban a háború, a szankciók, az energiaárak drámai emelkedése és az inflációs sokk miatti magas kamatok okán jelenleg is komoly szembeszéllel küzdenek.
Ugyanakkor a másik oldalról Magyarország egyértelműen maga mögött hagyta az inflációs sokkot. Ez a gyors és célzott gazdaságpolitikai reakcióknak köszönhető, melyekben egyaránt részt vett a Magyar Nemzeti Bank, a kormány és a Gazdasági Versenyhivatal is. Az alacsony inflációs mutatónk miatt nálunk már több mint egy éve a kamatcsökkenés dominál. Ez pedig segíti, stimulálja a gazdaságot.
A szakértő szerint további optimizmusra adhat okot, hogy a pozitív folyamatokat erősítik a meginduló uniós pénzek is. „Mindezek következtében kifejezetten optimista vagyok a hazai gazdasági dinamika tekintetében. És ebben nem vagyok egyedül, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is magas növekedési rátákat becsült hazánk tekintetében a következő évekre. Ám abban igaza lehet a nemzetgazdasági miniszternek, hogy a magyar infláció összeomlott. Ez napjainkban már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5 százalék), a horvátoknál (4,8 százalék), az osztrákoknál (4,3 százalék) vagy a szlovákoknál (4,3 százalék).”
Így nincs más hátra, csak a további gazdasági élénkítés.
Erről pedig a napokban az MFB vezérigazgatója publikált az Indexen egy véleménycikket. Amiben leszögezte: „a gazdaságpolitikának nemcsak arról kell gondoskodnia, hogy a piaci szereplők fejlesztési igényeihez makroszinten rendelkezésre álljanak a szükséges pénzügyi források, de a beruházások szerkezetére, minőségére is célszerű odafigyelnie. A fejlesztéseknek olyan területekre kell áramolniuk, amelyek a jövőbeni versenyképességet nemcsak szinten tartják, de a multiplikatív hatásokon keresztül növelik is.”
(Borítókép: Orbán Viktor és Olaf Scholz 2022-ben. Fotó: Emmanuele Contini / NurPhoto / Getty Images)