A 2024. évi számvitelitörvény-módosítások egyik legnagyobb jelentőségű változása, hogy a globális minimumadó harmonizálása révén a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, vagyis a magyar beszámolókban is kimutatható. Ez bár új fogalom a szakmában, azonban mégsem ismeretlen a nemzetközi vagy más nemzeti számviteli keretelvekkel foglalkozó szakemberek számára.
A globális minimumadó harmonizálása révén asztalra kerülő halasztott adó új fogalom itthon. A fő célja azoknak a jövőbeli adópozícióknak a kimutatása, amelyek a beszámolóban kimutatott eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek. A halasztott adóval kapcsolatos legfontosabb kérdésekre Szadai András adószakértő, a WTS Klient partnere adott választ.
A halasztott adó a magyar számvitelben egy választási lehetőség, vagyis nem kötelező annak bemutatása. Már a 2023. évi beszámolóra is alkalmazható, és a későbbiekben is lehet mellette dönteni, de alkalmazása esetén ezt a döntést a számviteli politikában rögzíteni kell. Azon társaságoknak érdemes élni ezzel a lehetőséggel, akiknek a valós kép bemutatása szempontjából fontos, hogy az adott számviteli értékelések milyen jövőbeli adóhatásokkal bírnak.
Azoknak a gazdálkodóknak, amelyek egy multinacionális cégcsoport tagvállalatai, már csak amiatt is érdemes mérlegelni ezt az opciót, mert a nemzetközi gyakorlatban a halasztott adó bevett DOLOG.
Alkalmazásával csökkenhetnek az eltérések a hazai előírások szerint készült beszámoló számai és a konszolidációhoz szolgáltatott IFRS, vagy más számviteli keretelvek szerint készített adatok között. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a magyar számviteltől eltérő IFRS számviteli értékelési elvek miatt közel sem biztos, hogy egy adott társaság esetén ugyanaz a halasztottadó-követelés vagy -kötelezettség keletkezik a magyar számvitel és az IFRS-ek szerinti beszámolókban.
Leegyszerűsítve: a halasztottadó-követelés vagy halasztottadó-kötelezettség az adott évi beszámolóban bemutatott eszközök és források, vagy egyedi adóalap-csökkentési jogosultságoknek (elhatárolt veszteség, illetve adókedvezmények) a következő adóévek nyereségadó-alapjára gyakorolt összevont hatása, amelyet a következő évek átlagos nyereségadókulcsával számolunk ki. A halasztott adó esetében valójában az eszközök és források választott vagy alkalmazandó számviteli értékeléseinek jövőbeli adóhatásáról beszélünk. Halasztottadó-követelés a következő adóévekben visszatérülő adó esetén, halasztottadó-kötelezettség pedig a következő adóévekben fizetendő adó esetén keletkezik.
A halasztottadó-követelést vagy halasztottadó-kötelezettséget minden fordulónapon újra ki kell számolni, és az előző üzleti évben kimutatott halasztottadó-követeléshez vagy halasztottadó-kötelezettséghez képest történő összevont változást az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettségek között egy külön halasztottadó-különbözetek soron kell kimutatni
– mondta Szadai András adószakértő, a WTS Klient partnere.
Csak olyan, nyereségadó-alapot módosító tételeket lehet figyelembe venni, amelyeknek átmeneti hatása van az adóalapra, azaz a következő években visszafordulnak. Egyszeri, végleges nyereségadó-alapot módosító tételek, mint a „nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek” (pl. bírságok), nem vehetők figyelembe a halasztott adó számításakor.
Az olyan, számviteli értékelésben alkalmazott választási lehetőségeket – mint például az értékhelyesbítés –, amelyek sem a számviteli adózás előtti eredményre, sem a nyereségadó alapjára nincsenek hatással, nem lehet figyelembe venni.
Csak olyan halasztottadó-követelések vehetők figyelembe, amelyek átmeneti különbözetek, és a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnak. Azaz csak várhatóan megtérülő, jövőbeli pozitív adóalapokkal szemben felhasználható, elhatárolt veszteségekre vagy adókedvezményekre vehető figyelembe halasztottadó-követelés.
A gyakorlat több számítási módot is ismer. Egyenként is számba lehet venni azokat az eszközöket, céltartalékokat, kötelezettségeket, illetve még fel nem használt elhatárolt veszteségeket, adókedvezményeket, melyeknek hatása lesz a következő évek adóalapjára. A kumulált különbözetek várható nyereségadókulccsal számolt értéke lesz a halasztottadó-követelés, illetve halasztottadó-kötelezettség.
Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben jellemzően nem egy adott évi nyereségadó alapjának módosító tételeiről beszélünk. Ezt legjobban a számviteli mérleg–adómérleg egymás mellé állításának módszere szemlélteti, amelynek alkalmazása során a beszámoló minden tételét bemutatjuk egy számviteli és egy adómérlegoszlopban
– tette hozzá az adószakértő. Így minden eszköz és forrás számviteli könyv szerinti értékét és az adótörvény szerinti nyilvántartási értékét egymás mellé helyezzük, és ezekre a halmozott számviteli és adóértékek közötti különbözetekre számoljuk a várható nyereségadókulccsal a halasztottadó-követelést vagy halasztottadó-kötelezettséget.
Érdemes kiemelni, hogy hasonlóan egyéb adónemekhez, az azonos adóhatósággal szemben fennálló adóköveteléseket és adókötelezettségeket, azaz a halasztottadó-követelést és halasztottadó-kötelezettséget a mérlegben vagy az eszköz vagy a forrás oldalán, összevontan, nettó módon kell kimutatni.
Annak köszönhetően, hogy a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, mind a számvitelI törvény szerinti mérlegséma, mind az eredménykimutatásI séma bővül.
Az összevontan keletkező halasztottadó-követeléseket a „befektetett eszközök” között kell egy külön soron, míg az összevontan keletkező halasztottadó-kötelezettségeket a „hosszú lejáratú kötelezettségek” között egy új soron kell bemutatni.
A halasztott adó a magyar számvitelben a számviteli törvény módosításának 2023. december 31-i hatályba lépésével jelent meg, és a 2023. évi beszámolókra alkalmazható először. Úgy szükséges eljárni az első üzleti évben történő alkalmazása esetén, mintha a társaság mindig is alkalmazta volna a halasztott adó intézményét. Ilyenkor az eredménytartalékkal szemben kell felvenni azokat a nyitó halasztottadó-követeléseket, illetve halasztottadó-kötelezettségeket, amelyek már az előző év fordulónapján is fennálltak volna.