Ismét egy mozgalmas héten vagyunk túl, és a következő is eseménydús lesz a forint szempontjából. Hétfőn a 393 alatti szintről kezdte a kereskedést a forint az euróval szemben, majd péntek délutánra a 397-es szint fölé gyengült. A jövő héten leginkább a magyar jegybank keddi kamatdöntése mozgatja majd jelentősen a fizetőeszközünk árfolyamát. A magyar tőzsde pozitívan teljesített, azonban nemzetközi szinten alulteljesítő volt. Heti összefoglalónk.
Gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben: a hétfő reggeli 393 alatti szintről 395-re gyengült az árfolyam. Ezt követően azonban nem volt jelentősebb mozgás az árfolyamban, szerda estig a jegyzés 395 körül ingadozott. „A leértékelődés egyrészről korrekciónak tudható be, azonban annak mértékében közrejátszott, hogy
az MNB közlése szerint 213 millió eurós deficitet mutatott januárban a folyó fizetési mérleg, ami elmaradt a várakozásoktól
– jelezte az Indexnek Cserép Máté, az MBH Elemzési Centrum munkatársa. Szerda este újból erőre kapott a forint a Fed kamatdöntő ülését követően, miután a Federal Reserve elnöke a vártnál lazább (galamb) hangvételű üzeneteket fogalmazott meg, ami a dollár gyengülésével és így a feltörekvő devizák – többek között a forint – erősödésével járt. Ennek köszönhetően a forint szerda este az euróval szemben a 394-es szint alá erősödött.
Az MBH Bank azzal számol, hogy 2024 júniusában jelentheti be a Fed az első lazító lépést, amit negyedévente egy-egy újabb, 25 bázispontos kamatvágás követ majd. Ezt annak ellenére is, hogy a dezinfláció elakadt, viszont a gazdaság teljesítménye javult.
Középtávon kedvező a devizánk árfolyamára nézve, hogy vélhetően 75 bp-tal fogja 2024-ben csökkenteni a kamatokat a Fed, mivel így az év második felében növekedhet a kamatkülönbözet az amerikai és a magyar gazdaság között, ami támogathatja a devizánk erejét
– világított rá Cserép Máté. A jegybanki üzeneteknek köszönhetően szerda este a forint a 394-es szint alá erősödött az euróval szemben. „Ez az erősödés viszont csak átmenetinek bizonyult, csütörtök délután ismét 395 körül mozgott a forint az euróval szemben” – erre már Molnár Dániel a Makronóm Intézet szenior elemzője mutatott rá. Hozzátette, hogy péntek délelőtt ismét gyengülni kezdett a forint az euróval szemben, egészen a 397-es szint fölé. A szakértő szerint ebben alapvetően a dollár euróval szembeni erősödése játszott szerepet, amely a régióban nemcsak a forintot, hanem a cseh koronát és a lengyel zlotyt is gyengítette. Estig csak minimálisan tudott korrigálni a forint a 397-es szint alá.
A jövő hét legfontosabb eseménye kétségkívül az MNB kedd délutáni kamatdöntő ülése lesz, mely komolyabb árfolyammozgást okozhat a forint piacán – jelezte lapunknak Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.
Várakozásunk szerint 75 bázispontos lesz a kamatvágás mértéke, sok múlik viszont a jegybanki kommunikáción is, elsősorban azokra az üzenetekre kell majd figyelni, melyekkel a várható további kamatpályára utalnak
– világított rá a szakértő. A Makronóm Intézet ezzel szemben egy még óvatosabb, 50 bázispontos kamatvágásra számít a keddi ülésen, figyelembe véve, hogy a jegybank kommunikációjában az utóbbi hetekben szigorúbb hangnemre váltott, és igyekezett hűteni a piaci várakozásokat.
Emellett a KSH is több fontos, a hazai gazdaság állapotáról árulkodó adatot közöl jövő héten:
Érdemes lesz emellett figyelni a megjelenő új előrejelzésre is, hogy mekkora növekedést, illetve inflációt vár idénre és jövőre az MNB – jelezte Molnár. A szakértők szerint az euró–forint árfolyamában a 390–400-as tartomány, míg a dollár–forint esetében a 360–370-es tartomány látszik bejárhatónak a következő időszakban.
Az előző héten látott esésből talpra állt ugyan a budapesti tőzsde, azonban a hét második felére elromló hangulat azt eredményezte, hogy a BUX-index mindössze 0,4 százalékkal került feljebb a múlt hét csütörtöki záróértékéhez képest – ezzel pedig nemzetközi összevetésben alulteljesítő volt.
A blue chipek közül a héten a kereken 17 ezer forinton záró OTP teljesített a legjobban, amelynek árfolyamát továbbra is megtámasztják a kiszámíthatóan zajló sajátrészvény-visszavásárlások – az egy hónapja megkezdett program nyomán az OTP tulajdonában álló részvényállomány több mint duplájára növekedett
– jelezte Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. Rámutatott, hogy emellett még kisebb pluszban zárta a hetet a MOL, míg az elemzők által egyre kedvezőbben megítélt Richter, illetve a héten is a 900 forintos szint tartós áttörésével kacérkodó Magyar Telekom is esést produkált. A baha.com kimutatása szerint vegyesen teljesítettek a magyar blue chipek:
A gyorsjelentési szezon zárultával a midcapeket illetően egyre kevesebb eseményről lehet beszámolni, de említést érdemel a csütörtökön rekordévről jelentő Waberer’s, amely részvényének jelentős, közel 50 százalékos felértékelődési potenciálját jelezte az MBH. „Mindenképpen ki kell emelni emellett a BIF árfolyamának alakulását, ugyanis az a múlt hét csütörtöki 515 forintos záróértékéhez képest 635 forintra száguldott, húzva ezzel a hazai tőzsdét. Erős hete volt továbbá a CIG Pannóniának is, a biztosító részvényeinek árfolyama több mint 5 százalékkal került feljebb” – világított rá Horváth.
Az európai gázár az irányadónak számító TTF holland gáztőzsdén a legközelebbi, áprilisi határidőre előző hét péntek délután megawattóránként 27,30 eurón állt, ezen a héten péntek délutánra pedig 27,20 euróra csökkent.
A GÁZÁR HÁROM HÓNAPJA 34,13 EURÓN, EGY ÉVE 49,83 EURÓN ZÁRT.
Az északi-tengeri Brent típusú olaj ára az előző hét péntek délutáni hordónkénti 85,41 dollárról e hét péntek délutánra 85,41 dollárra ért, azaz nem változott.
Az Egyesült Arab Emírségek esetében fontos fejlemény, hogy nemrégiben elindították saját energiastratégiájukat, amelynek célja a megújuló és a tiszta energiaforrások összetételének integrálása a gazdasági igények és az éghajlati célok közötti egyensúly elérése érdekében. Emellett csökkenteni akarják a függést az egyéb üzemanyagoktól.
Az ország vezetése elfogadta azokat a legújabb innovációkat, amelyek a fenntartható fejlődést hivatottak szolgálni, és az elsők között ratifikálták a Párizsi Megállapodást.
Szuhajl bin Mohammed al-Mazrúi energiaügyi és infrastrukturális miniszter kifejtette , hogy az energiaellátás globális zűrzavara kihívásokat támaszt az energiabiztonság felé, ezért az ország energiaigényének kielégítése érdekében a helyben elérhető legalacsonyabb árú erőforrások felhasználására kell összpontosítani, valamint a nem olajágazat exportjának növelésére.
A jövő hét főbb gazdasági eseményei:
(Borítókép: Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszédet mond az Egy övezet egy út kezdeményezés tizedik évfordulója alkalmából szervezett szakmai konferencián az MNB székházában Budapesten 2023. szeptember 25-én. Fotó: Hegedüs Róbert / MTI)