Az Európai Bizottság levélben jelezte a Lázár János által vezetett Építési és Közlekedési Minisztériumnak, hogy az egyik magyar törvény több ponton is sértheti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló uniós szabályozásokat. Közölték azt is, hogy emiatt újabb uniós forrásokat függeszthetnek fel: ennek értéke elérheti a több milliárd eurót is.
Tavaly év végén az Európai Bizottság feloldotta ugyan a Magyarországnak járó, de különféle problémák miatt zárolt uniós források kisebbik részét (és ezek azóta lépésről lépésre érkeznek is), de nagy részük továbbra is zár alatt maradt (ráadásul a bizottságot az Európai Parlament is betámadta azóta a lépés miatt).
Most úgy fest, újabb front nyílhat ebben a konfliktusban, ugyanis a Portfolio szerint
az Európai Bizottság Lázár János minisztériumának levelet írt arról, hogy az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény sérti az uniós előírásokat.
A lap birtokába jutott levelet az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága (DG Regio) március utolsó napjaiban küldte meg az Építési és Közlekedési Minisztériumnak. A levélben azt kifogásolták, hogy a tavaly novemberben hatályba lépett törvény sérti a közbeszerzésekre vonatkozó, összeférhetetlenségi, valamint az EU-források felhasználásáról szóló szabályozásokat.
Az uniós végrehajtó szerv a jogszabályt jegyző Építési és Közlekedési Minisztériumtól több választ vár, és azt is jelezte, hogy
ha nem sikerül megnyugtatóan rendezni az ügyeket, akkor felfüggeszthetik az infrastrukturális és építési projekteket érintő operatív programok finanszírozását.
A válaszadásra egy hónapot adtak a minisztériumnak. A Portfoliónak uniós tisztviselők is megerősítették, ha a kormány április végéig nem lép, akkor nemcsak kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben, hanem felfüggeszthetik a kifizetéseket is. Leegyszerűsítve ez azt jelentené, hogy nem fogadhat be és fizethet ki számlákat az Európai Bizottság azoknál az operatív programoknál, amelyekre megítélésük szerint kiterjed az építési törvény – írták.
Bár azt nem írták le az uniós levélben, hogy mely programoknál állíthatják le a számlák befogadását, az érintett magyar jogszabály úgy szól, hogy annak hatálya „a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben a Magyar Falu Program és a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program céljára biztosított forrás felhasználásával megvalósuló építési beruházásokra” terjed ki. Valamint érintett minden nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő állami építési és védelmi ipari beruházás is.
A lap szerint Brüsszel értelmezésétől is függhet az, hogy a jövőben milyen korlátozó intézkedéseket alkalmaznak,
azonban nagyságrendileg 2 és 6,5 milliárd eurónyi állami infrastrukturális beruházás finanszírozása foroghat kockán.
Sőt ha a törvényt a horizontális feljogosító feltételek megsértésének veszik, akkor minden uniós kifizetést érinthet az ügy. Bár a lap ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ez nagyon szélsőséges eljárás lenne és a valószínűtlenebb forgatókönyvnek mondható egyelőre.
Az Európai Bizottság aggályainak középpontjában a törvény kiterjesztett alkalmazási köre áll, különösen az egyes kedvezményezettekre és projektekre vonatkozó mentességekről szóló rendelkezések. Erről a törvény szövegében ugyanis az szerepel, hogy a kormány egyedi határozatában mentesítheti az adott állami építési beruházást a jogszabály alkalmazása alól az építési beruházás gyors lefolytatása érdekében, „ha ahhoz kiemelt nemzeti vagy befektetésösztönzési érdek fűződik, vagy ha az építési beruházás – a legkisebb költség elvére figyelemmel – ezáltal alacsonyabb mértékű központi költségvetési forrás felhasználásával megvalósítható”.
A bizottság hangsúlyozta, hogy e mentességek mögött kimerítő indoklásra van szükség, kiemelve az uniós forrásokból támogatott valamennyi kedvezményezett méltányos bánásmódjának alapelvét. Ezen túlmenően kérdéseket vetettek fel az egyes mentességek megadására vonatkozó kormányzati döntések alapjául szolgáló kritériumok objektivitásával és átláthatóságával kapcsolatban, különösen a különleges nemzeti vagy beruházásösztönző érdekek tekintetében, mivel ezek külön nincsenek részletezve a paragrafusok között.
Ezen kívül az uniós támogatásra jogosult műveletek kiválasztási folyamatát is problémásnak tartják.
A bizottság kétségbe vonja, hogy a törvény szelekciós kritériumai összeegyeztethetők az uniós rendeletekkel, valamint vitatják az uniós finanszírozás programcélokra való optimalizálását célzó intézkedések hatékonyságát. Különösen az egyes beruházások esetében a mentesítésekre vonatkozó paramétereket hiányolják, továbbá Brüsszelben a mérlegelési jogkörrel kapcsolatos döntéshozatal lehetősége miatt vetődtek fel aggályok.
Az Európai Bizottság emellett rámutatott a tulajdonjogok átruházásával, a közbeszerzési eljárásokkal és a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi biztosítékokkal kapcsolatos jelentős bizonytalanságokra is a levélben. A törvény ugyanis előírja, hogy a projektért felelős minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába kell átadni azokat az állami és önkormányzati tulajdonú ingatlanokat és ingó vagyonelemeket, amelyek szükségesek az érintett építési beruházások megvalósításához. Az Európai Bizottság e téren az összeférhetetlenséget látja problémának, vagyis azt, hogy egy minisztérium egyszerre lehet konzorciumi tag egy adott projektben és résztvevője az érintett építési projekt előkészítésének, valamint az azok végrehajtásának felügyeletéért felelős monitoring bizottságnak.
A kormány és a bizottság között több fordulóban is folytatódhat még a levelezés a kifogásolt jogszabályról, ha a március végi levélre válaszol a magyar kormány. A dokumentum fejlécén egyébként az is látszott a Portfolio szerint, hogy már tavaly áprilisban, májusban és júliusban, még jóval az építési törvény novemberi hatályossá válása előtt többször írásban egyeztetett az uniós végrehajtószerv a Lázár János által vezetett tárcával. Erre utal a szövegben az is, hogy a bizottság helyenként hivatkozik arra, hogy már korábban jelezték az aggályaikat, de „csak néhány változtatást tettek meg a korábbi fenntartásaikra válaszul”.
A portál megkérdezte az Építési és Közlekedési Minisztériumot a levéllel kapcsolatban, de ők egyelőre csak annyit közöltek: korábban tényleg egyeztettek a bizottsággal a kérdésben, most viszont még nem kaptak hivatalos tájékoztatást az ügyben. Az Európai Bizottság egyelőre szintén nem válaszolt a kérdésekre.
(Borítókép: Frank Rumpenhorst / picture alliance / Getty Images Hungary)