Megerősítette a befektetési ajánlású magyar államadós-osztályzatot a Fitch Ratings péntek este, a Londonban bejelentett döntésében. A cég helybenhagyta a szuverén besorolás kilátását is, amely tavaly január óta negatív. Magyarországot a másik két globális hitelminősítő, a Moody's Ratings és az SP Global Ratings is a befektetési ajánlású kategóriában tartja nyilván. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reagált a jelentésre, kijelentette, hogy újabb megerősítést nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom.
Megerősítette Magyarország hosszú futamidejű devizaadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású besorolását a Fitch Ratings. A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentett döntése alapján érvényben maradt a magyar szuverén devizakötelezettségek BBB szintű osztályzata.
A cég helybenhagyta a szuverén besorolás kilátását is, amely tavaly január óta negatív, de a BBB minősítés továbbra is azt jelzi, hogy a Fitch Ratings a
befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot.
A Fitch öt éve javította a jelenlegi BBB-re a magyar államadósság besorolását az addigi BBB mínuszról.
A pénteki megerősítéshez fűzött elemzésben a hitelminősítő kiemeli, hogy a magyar szuverén besorolást alátámasztják a magyar gazdaság szerkezeti mérőszámai, amelyek erőteljesek a BBB sávban nyilvántartott többi gazdaság mutatóival összehasonlítva, emellett a növekedés hajtóerejét a beruházások adják, és stabil a működőtőke-beáramlás. Ezeket ellensúlyozza a hasonló besorolású országokéhoz viszonyítva magas államadósság, az unortodox politikai lépések és a kormányzási mutatók romlása az elmúlt években, amelyek a BBB mediánhoz közelebb kerültek.
Az elemzés szerint a negatív kilátás a politikai környezet és az államháztartás teljesítménye körüli kockázatokat tükrözi, amelyek alááshatják a gazdasági stabilitást, és nyomást gyakorolhatnak a finanszírozási költségekre.
A torzító költségvetési intézkedések, a kamatplafonok és az uniós forrásokhoz való nem optimális hozzáférés mögött politikai megfontolások állnak, amelyek alááshatják a tervezett költségvetési konszolidációt, ha a gazdasági növekedés alulteljesít.
A Fitch Ratings várakozása szerint a hazai össztermékhez (GDP) mért államháztartási hiány az idén 4,9 százalékra csökken a tavalyi 6,7 százalékról.
A költségvetési bevételeknek jót tesz a magánfogyasztás fokozatos élénkülése és az erőteljes munkaerőpiaci helyzet, amelyekhez a kiugró eredményekre kivetett különadókból és az állami tulajdonú gazdasági entitások osztalékából származó egyszeri bevételnövekedések is hozzájárulnak. Az energiatámogatásokra fordított alacsonyabb kiadások ellensúlyozni fogják a magasabb nyugdíjköltségeket, míg a közszféra béremelése részben uniós forrásokból fedezhető – írja a nemzetközi hitelminősítő. A kormány a GDP 0,8 százalékát kitevő állami beruházásokat elhalasztotta, és a júniusi önkormányzati és európai parlamenti választások után további intézkedések is lehetségesnek tűnnek.
A Fitch Ratings előrejelzése szerint a GDP-arányos államháztartási deficit jövőre 3,9 százalékra csökken.
A hitelminősítő szerint ezt a folyamatot az adósságállomány kamatfizetési kötelezettségeinek csökkenése, valamint a kormány által tervezett – az Európai Unió költségvetési szabályai megkövetelte mértéknél ambiciózusabb – költségvetési intézkedések is elősegítik. A Fitch azonban óvatos a középtávú költségvetési pályával kapcsolatban, tekintettel a konszolidáció, a szociális támogatás iránti elkötelezettség és a gazdasági teljesítménycélok közötti egyensúly megteremtésének nehéz politikai kompromisszumaira. A Fitch kiadási kockázatokat lát a 2026 tavaszán esedékes parlamenti választások előtt.
A Fitch várakozása szerint a GDP-arányos államadósság-ráta az idei évre jósolt 74,1 százalékról enyhe ívben 73,3 százalékra csökken 2025-ben, mindenekelőtt a várható kisebb mértékű elsődleges többletek, valamint a szilárd nominális GDP-növekedés hatására.
Az elemzésben kitérnek a részlegesen felfüggesztett uniós forrásokra is. Kiemelik, hogy az Európai Bizottság 12,5 milliárd euró értékű forrást szabadított fel az igazságügyi reform terén elért eredményeket és két tematikus engedélyezési feltétel jóváhagyását követően, azonban a kohéziós alapokból mintegy 9,7 milliárd euró összegű támogatás továbbra is felfüggesztésre került. A fellendülési és alkalmazkodóképességi eszköz (RRF) forrásainak folyósításához a fennmaradó RRF-feladatok teljesítése szükséges, amiben a Fitch szerint idén nem várható jelentős előrelépés, ami növeli a kockázatát annak, hogy az RRF-források egy része elmarad.
A várakozások szerint a reál-GDP növekedése a 2023-as mínusz 0,7 százalékról 2024-ben 2,3 százalékra gyorsul, mivel a magánfogyasztás, a pozitív reálbér-növekedés, a javuló hangulat és a magas megtakarítások részleges leépülése által támogatva helyreáll.
Arra számítanak, hogy a növekedés 2025-ben 3,8 százalékra gyorsul, mivel az új termelési kapacitások az autóiparban és az akkumulátoriparban működésbe lépnek, ami fellendíti az exportteljesítményt.
A magánszektorban a beruházási tevékenység fokozatosan helyreáll, ellensúlyozva az alacsonyabb közszférakiadásokat, az uniós források beáramlása közepette.
A 2023. januári 25,6 százalékos csúcsról 2024 májusában 4,0 százalékra csökkent a teljes infláció, ami a bázishatásoknak, valamint az élelmiszer- és szállítási árak csökkenésének köszönhető. A maginfláció is jelentősen csökkent a pozitív reálbérnövekedés és a szolgáltatások iránti erős kereslet ellenére. Az infláció a következő hónapokban a kedvezőtlen bázishatások miatt átmenetileg felgyorsul.
Az infláció gyors csökkenése és a javuló piaci megítélés lehetővé tette a központi bank számára, hogy folytassa a monetáris politika lazítását.
A központi bank 2023 októbere óta összesen 5,75 százalékponttal, 7,25 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. A csökkentések üteme 2024 hátralévő részében lassulni fog, a központi bank a pozitív reálkamatlábak és a pénzügyi piacok stabilitásának fontosságát hangsúlyozza. A jelentés szerint a magyar bankrendszer továbbra is stabil, amit a magas átlagos tőkemutató és a likviditási pufferek támasztanak alá. Magyarországot a másik két globális hitelminősítő, a Moody's Ratings és az SP Global Ratings is a befektetési ajánlású kategóriában tartja nyilván – írja az MTI.
Újabb megerősítését nyert a Magyarország iránti töretlen bizalom, a Fitch Ratings is változatlanul befektetésre ajánlja hazánkat – közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter péntek este a hitelminősítő aznapi döntését kommentálva. „A három legjelentősebb hitelminősítő jelentései egyaránt a hazánk iránti nagyfokú bizalmat tükrözik vissza, köszönhetően annak, hogy a fokozódó háborús helyzet ellenére megkezdődött a magyar gazdaság helyreállása” – áll a tárca közleményében.
A kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyulnak, az infláció sikeres visszaszorítását követően 2024 első negyedévében újraindult a gazdaság, a GDP éves alapon 1,7 százalékkal, míg az előző negyedévhez képest 0,8 százalékkal növekedett – írták, hozzátéve, hogy ezzel a magyar gazdaság az uniós gazdaságok éllovasai közé tartozott az első negyedévben.
A közlemény szerint a kormány az év hátralévő részében is folytatja a gazdasági növekedés újraindítását, jövőre pedig tovább emeli annak ütemét, azaz a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni.
A növekedés fokozatos újraindítását segíti, hogy fél éve folyamatosan nőnek a reálbérek, ennek hatására 4 hónapja egyre dinamikusabban nő a kiskereskedelmi forgalom, azaz megkezdődött a fogyasztás helyreállása – tették hozzá. Megjegyezték, hogy a növekedéshez járul hozzá a turizmus kiugró teljesítménye is, 2024. január és április között mintegy 10 millió vendégéjszakát regisztráltak a hazai szálláshelyek, ami közel 8 százalékkal több vendégéjszakát jelent az előző év első 4 hónapjához képest.
Kimagaslóan teljesít az építőipar is, 2024 áprilisában az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 15,6, az előző hónaphoz képest 11 százalékkal emelkedett. A növekedést fokozza, hogy a hitelezés élénkül, 2024 első négy hónapjában a háztartások új lakáscélú hitelszerződései 150,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, miközben a nem pénzügyi vállalatok új hitelszerződései 10,7 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. A növekedést segíti továbbá az is, hogy nő a munkaerőpiaci aktivitás, 2010-hez képest egymillióval dolgoznak többen, így a foglalkoztatottak száma ma már meghaladja a 4,7 millió főt. A munkaerőtartalék aktivizálódik, ez a 15–74 éves korosztályon belül egy év alatt több mint 60 ezer fős bővülést jelent.
Mindezeken túlmutatóan az ikerdeficit megszűnt, Magyarország külkereskedelmi mérlege folyamatosan javul. Az ország megítélése a nemzetközi pénzpiacokon kedvező, a magyar állampapírok népszerűsége töretlen. Az erős befektetői és piaci bizalmat pedig a sikeres kötvényaukciók mellett a külföldi működőtőke-befektetések (FDI) folyamatos beáramlása is bizonyítja – közölte a minisztérium.
A gazdasági növekedés ez évi újraindítását és a versenyképesség további növelését érdemben támogatják az olyan kormányzati programok, mint a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amely összesen mintegy 1200 milliárd forinttal támogatta a magyar vállalatok fejlődését és beruházásaik ösztönzését, ezáltal pedig Magyarország legsikeresebb hitelprogramjai közé tartozik. A január 15-én a korábbinál is kedvezőbb finanszírozási feltételekkel újranyitott programon belül négy hónap leforgása alatt összesen 928 szerződés jött létre, amivel a magyar vállalatok a 200 milliárd forintos többletforrást 100 százalékosan kimerítették.
A magasabb növekedési fokozat eléréséhez a magyar export magas dinamikájának fenntartására lenne szükség. Ezt azonban továbbra is késlelteti, hogy a háború és a szankciók nyomán Európa, azon belül is Németország gazdasága jelentős károkat szenvedett – jegyezték meg, kihangsúlyozva, hogy az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya. A közlemény szerint
az ország finanszírozási helyzete stabil és biztonságos, hiszen enélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a kormány tető alá hozza a rendszerváltás utáni Magyarország legösszetettebb és legnagyobb értékű gazdasági tranzakcióját: a Budapest Airport Zrt. visszavásárlását.
A reptér nemzeti tulajdonba való visszavétele szuverenitási kérdés, amely nem csak a személyszállítás és a turizmus, hanem az áruszállítás miatt is stratégiai jelentőséggel bír – írta közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)