Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezérigazgatója a Macronomx konferencián a tőzsde fontosságával kapcsolatban kiemelte, hogy a magyar BUX és BUMIX indexek a világ legjobb teljesítményét nyújtotta, több mint 80 százalék feletti növekedéssel. 

Az economx.hu beszámolója szerint felidézte, hogy az elmúlt időszakban több terv is születetett az Európai Unió versenyképességének erősítésére, ennek ellenére az Egyesült Államokban háromszoros mértékben nő a lakosság megtakarítása az európai szinthez képest, miközben Európában többet tesznek félre az emberek. Ez pedig a tőzsdézés miatt alakult ki. 

Végh Richárd szerint az a kérdés, hogyan lehet rávenni az európai embereket, hogy fektessenek be a tőkepiacokra. Kiemelte, ez az oka annak, hogy innováció, a technológiai szektor az Egyesült Államok felé veszi az irányt. 

A BÉT elnöke szerint ez a tőkeigény a magyar vállalkozásokra is igaz, így érdemes kereskedniük a tőzsdén, így még több hitelt tudnak akár felvenni, még nagyobb lesz a tűzerejük. Elmondta a Macronomx Gazdaság Napja című konferenciáján azt is, hogy tavaly 38 új társaság lépett fel a magyar tőzsdére. 

Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos az Indexnek korábban arról beszélt, hogy célszerű lenne, hogy a hozzáadott érték, és a tudás domináljon a magyar gazdaságon belül is. Pogátsa Zoltán a Soproni Egyetem docense szerint ez célként ugyan elhangzik, de „a céltételezés nem egyenlő a konkrét lépésekkel”.

Egy magas hozzáadott értékű gazdasághoz minél több befektetésre van szükség a humántőkébe – oktatási, egészségügyi minisztériumokra van szükség elsősorban, majd ezek költségvetésének a növelésére. „Ez beruházást igénylő műfaj” – tette hozzá az economx.hu beszámolója szerint. A közgazdász néhány országot és régiót példaként is megemlített – távol-keleti országok, Izrael vagy épp Írország –, ahol rengeteg pénzt fektettek ezekbe az ágazatokba.

Az egyetemi docens szerint olyan konkrét lépésekre van szükség, melyek legalább azt megfogalmazzák, „hogyan tudjuk ezeket a beruházásokat a tudásba eszközölni”.

Pogátsa Zoltán, a Soproni Egyetem docense is elmondta véleményét a Gazdasági Évnyitón elhangzottakról az economx.hu-nak. A délelőtti konferencián Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország adózási szempontból a hetedik legversenyképesebb a fejlett országok között, „az adócsökkentések kormánya vagyunk”.

A közgazdász némiképp árnyalta a képet, ugyanis szerinte „intenzív gazdasági paradigmára lenne szükség”: tehát azok az emberek, akik ma dolgoznak, azoknak magasabb hozzáadott értéken kellene dolgozniuk. „Ehhez azonban több befektetésre lenne szükség például az oktatásba, az egészségügybe, infrastruktúrába vagy épp a szociálpolitikába. Ehhez viszont szükségesek az ezek adóbevételek.”

Ha mi abban akarunk versenyezni, hogy minél alacsonyabb adókat működtetünk, akkor nem lesz elég pénz ezek megfinanszírozására

– fogalmazott az egyetemi docens.

A Macronomx konferencián értékelte a Gazdasági Évértékelőn elhangzottakat kollégánk, Szabó Gyula moderálásában György László, gazdasági stratégiáért felelős kormánymegbízott; Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője; valamint Balog Ádám, a KAVOSZ elnöke.

A kerekasztal-beszélgetésen az economx.hu tudósítása szerint György László négy pontban foglalta össze a délelőtti beszédek fő mondanivalóit, miszerint az ország gazdasági semlegességét meg kell őrizni; 2010 óta hatalmon lévő Fidesz–KDNP-kormány az adócsökkentésben hisz; a kormány a sikeres vállalkozásokra fókuszál; valamint a 2025-ös év az árstabilizálásról szól majd.

Balog Ádám a délelőtti beszédekből több gondolatot is kiemelt. Nagy Elek MKIK-elnöktől a tudásalapú gazdaság felvetését; Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől azt a 320 milliárd forintos támogatást, amit a KAVOSZ-on keresztül kap a kkv-szektor, ami szerinte „egy bődületes összeg”; míg Varga Mihály nemrég beiktatott jegybankelnök kapcsán azt jegyezte meg, hogy nem kapkod, ami nyugalmat sugároz a monetáris politikát illetően.

Lentner Csaba, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője szerint Orbán Viktor délelőtti beszéde összhangban állt azzal, amiről a miniszterelnök néhány hete az évértékelőjén elmondott.

A tanszékvezető szerint a kormányfő bízik a gazdaság lendületében és úgy véli, hogy

Szabó Levente azt is hangsúlyozta, hogy ma erős a bankok likviditási háttere, tudnak és képesek hitelezni, és a portfóliójuk minősége is kifejezetten egészséges. A bankszektor folyamatosan tanul, ahogy az ügyfelek is: beépítik a korábbi tapasztalataikat működésükbe, és megpróbálják kiszűrni az árfolyamkockázatokat és a kamatváltozásokat.

A másik leendő bajnok a vegyipar, a gyógyszeripar – a magyar fejlesztők piaci pozíciója tovább fog erősödni. A harmadik ilyen terület az idegenforgalom és a turizmus.

Az elkövetkező 5-10 évben a magyar idegenforgalom szintet fog lépni. Nemcsak a kevesebbet költő réteg látogat meg bennünket, hanem azok is, akik ugyanannyi idő alatt többet költenek hazánkban – mutatott rá Szabó Levente, az MBH vezérigazgató-helyettese.

2024-ben a lakossági hitelezés minden ága robusztus volt, és várhatóan idén is hasonló dinamizmussal nő majd. A vállalati oldalon azonban még nem indult el a hitelezési fordulat, de idén a második-harmadik negyedévben ez is megkezdődhet

– hangsúlyozta Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese Macronomx konferencián Szabó Gyulával, az Index gazdasági újságírójával folytatott panelbeszélgetésén.

Az economx.hu tudósítása szerint a pénzügyi szakember emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években több sokk kísérte a magyar gazdaságot és a vállalatokat, kezdve a Covid-járvánnyal, amire egyébként szerinte igen jól reagáltak a hazai cégek. Ezt követte a háború, ami miatt egekbe szöktek az energiaárak, amit csak tetézett az infláció.

Az MHB vezérigazgató-helyette szerint ez óvatosságra intette a lakosságot és a vállalkozásokat egyaránt. Ennek egyik jele, hogy a cégek likvid eszközökben tartják a megtakarításaikat, és igencsak megfontolják a beruházásaikat.

A belátható közelségbe került béke is a beruházások irányába fogja terelni a vállalatokat, a bankrendszer pedig készen áll ezek finanszírozására.

György László arra az Orbán-kormányt gyakran érő kritikára, miszerint Magyarországból összeszerelő üzemet csinált, valamint a munkanélküliségre elsősorban gyártósorokkal és fizikai munkásokkal reagált, úgy felelt,

Magyarországot nem akarta senki összeszerelő üzemmé tenni. 2010 után volt 1,3 millió ember, akinek munkát kellett adni, a közmunka legalább 300 ezer embernek segített bekerülni az elsődleges munkaerőpiacra

– fogalmazott, majd hozzátette, a kritikusok mindig elfelejtik elmondani, hogy mi volt a kiindulási alap, mivel sokkal nagyobb arányban bővült az innovatív területen dolgozók aránya, mint a fizikai munkásoké. 

Ahhoz, hogy a munkahelyeket meg tudjuk őrizni, a humanoid robotok világához, a mesterséges intelligenciához fűződő kapcsolatunkat új alapokra kell helyezni

– zárta gondolatait György László, gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztos.

György László, gazdasági stratégiákért felelős kormánybiztost Gáll Csongor kérdezte a Macronomx gazdasági konferencián a magyar gazdaság helyzetéről.

Az economx.hu tudósítása szerint a valóságban nem beszélhetünk a középosztály csökkenéséről, szót, annak ellenkezőjéről:

A 2023-as reálbércsökkenést követően tavaly már jelentősen emelkedett a reálbér, a minimálbérnél ez 10 százalék fölötti volt, de a középosztálynál már a 12 százalékot is meghaladta.

Nem lehet azt mondani, hogy szűkült a középosztály az elmúlt három évben. Bár a reálbérek valamelyest növekedtek, az emberek érzékenyebbek a veszteségre, mint a kisebb, de érezhető nyereségre

– fogalmazott György László. 

Az MNB alelnöke kitért arra is, hogy milyen hatása lehet az európai gazdaságra, ha az ukrajnai háborút békével lezárják.

Hiába lesz béke, az európai gazdaságnak nincs visszaút 2019-be, mert meghatározó technológiában akkora előnyre tett szert Kína, amit már nem lehet behozni

– fogalmazott. Ugyanakkor, ha Németország növekedési pályára lép, Magyarország azt még nagyobb lendülettel követheti.

Virág azonban figyelmeztetett, hogy az inflációt tartósan alacsonyan kellene tartani. Hangsúlyozta,

A MNB belső elemzése szerint a globális élelmiszerárak esetében másfél-két évig tart egy ciklus, de a jelenlegi áremelkedés végét még nem látjuk. Az infláció központi kérdés, minden idei célunkat érinteni fogja – magyarázta az MNB alelnöke, majd hozzátette: ennek megfelelőn kell a monetáris politikát alakítani.

Rádi Balázzsal, az Index gazdasági újságíró kollégánkkal folytatott pódiumbeszélgetésén Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke megismételte Varga Mihály jegybankelnök pár órával elmondott gondolatait, miszerint az MNB 2025-ös gazdasági céljainál az infláció központi kérdés.

Az economx.hu tudósítása szerint Virág kifejtette, szerinte

Az MNB alelnöke szerint a 800 milliárd eurós védelmi ipari beruházások finanszírozása miatt emelkedhetnek az európai hozamok, így erősödtek a magyar piacok is, amivel együtt járt a térségünk devizáinak és tőzsdéinek az erősödése is.

Ennek oka Virág szerint, hogy a magyar gazdaság ezer szállal kötődik a némethez, és német gazdaság eddigi gyengülése visszafogta a magyar növekedést is, hiába erősödött a belső fogyasztás hazánkban.

Végül szót ejtett a minimálbéremelések termelékenységnövelő hatásáról is. Utalt ara, hogy az új minimálbér-kutatások kapcsán végzett felméréseik szerint a minimálbér emelése a termelékenység és a hatékonyság növekedésébe csap át, és csak kisebb részben inflációba.

Elismerte, hogy a hatékonyságnövekedésnek az a következménye, hogy a gyengébb vállalkozások elhullanak, de, mint fogalmazott, csak a leggyengébbek.

Sajnos egyfajta konszolidáció be fog bekövetkezni, de a többség jól jár, főleg a fogyasztók, mert alacsonyabbak lesznek az árak. Másrészt sokkal versenyképesebben lesznek a vállalkozások. Ez szerintem elfogadható kompromisszum

– hangsúlyozta a miniszter.

A szakértők szerint a kkv-k tőkésítése azt mutatja, hogy nagy a forrásfüggőség, és leginkább ez uniós forrásokat hiányát jelenti. Nagy János szerint ez a magyar gazdaságban egy kulturális tényező, amin változtatni kell. 

A külső konjunktúrával a vállalati hitelezés nem éri meg – tette hozzá, és utalt arra is, hogy a konferencián elhangzott hatékonyságnövelés nem kapacitásbővítést jelent.

Pásztor úgy látta, sok európai kkv függ a támogatásoktól, amit el kell kerülni, viszont fontos, hogy ne csak pályázati forrásokra kelljen figyelniük a vállalkozóknak. Szerinte a fiataloknak kell vonzóbbá tenni a vállalkozást, mert ők leginkább munkavállalóként tervezik a jövőt.

Nagy János szerint a konkrét bejelentés, hogy a kormány tőkével is támogatná a kkv-kat, ez régebben inkább támogatott hiteleken keresztül érvényesült.

A szakértő úgy véli, sok programban a cégek megtalálhatják a maguk számításait. Szerinte a tőkejuttatással a cégeknek könnyebb új ötletekkel előállni, valamint azokat megvalósítani, mint a banki hitellel.

Orbán Viktor beszédében hangsúlyozta, hogy a kritikák ellenére az uniós források most is megérkeznek és a következő időszakban is meg fognak érkezni Magyarországra.

Az uniós források minden fillérjéhez hozzá fogunk férni, ahogyan most is

– fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán elmondta, ez a kormány stratégiája és ez az év az áttörés éve a stratégiájuk szerint. Úgy látja, rengeteg pénz van a magyar gazdaságban, a magyar vállalatoknál, a háztartásoknál, és óriási a bankok hitelezési kapacitása is.

Annyi a feladat, hogy ebben az évben ezeket a pénzeket megmozdítsuk és a gazdasági növekedés céljára állítsuk

– jelentette ki, majd elmondta, hogy az állam jelenleg jelenleg összesen 4682 állami beruházás zajlik 12,5 ezer milliárd forint értékben, de ennél több beruházást is terveznek. A magyar miniszterelnök hozzátette, Budapest fejlesztése továbbra is kiemelt célja a kormánynak.

Zárószóként megköszönte a meghívást, majd közvetlenül Nagy Elek MKIK-elnökhöz szólva visszautalt beszédének egy korábbi pontjára, és reményeit fejezte ki, hogy meg tudnak majd állapodni az adóegyszerűsítésben, az adócsökkentésben és az adminisztrációs terhek csökkentésében, amit a vállalatok szeretnének.

A miniszterelnök megemlékezett a Demján Sándor Programról, azonban szerinte ez az akciójuk nem lehet sikeres a vállalkozások véleménye és segítsége nélkül.

A gazdaságot nagy sajnálatomra nem a miniszter, de még csak nem is a jegybank elnök, sőt még nagyobb sajnálatomra nem is a miniszterelnök irányítja, hanem a gazdasági szereplők, vagyis a vállalkozók

– fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar stratégia fontos pontja, hogy semmilyen elszigetelődést nem szabad vállalni, vagyis gazdasági semlegességre van szükség.

Mindegy merről fúj a szél, a magyar gazdaság érdeke, hogy mindenkivel a lehető legjobb kapcsolataink legyenek, és ebben semmilyen ideológiai elgondolást nem szabad belevinni. Nem szabad abba a helyzetbe kerülnünk, amibe az Európai Unióba kormányozta magát

– fogalmazott a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint az EU elszigetelődött, mert vámháborúban áll az Egyesült Államokkal, vámháborút kezdett Kínával, és elvágták magukat Oroszországtól a szankciókkal

Magyarországra ez nem igaz, mert nekünk a lehető legjobb kapcsolatunk van Oroszországgal, Kínával és az egyesült Államokkal is

– jelentette ki Orbán Viktor.

Ezután a magyar miniszterelnök az uniós tervekről beszélt, amik szerinte két pillérből állnak: felfegyverezni a tagállamok hadseregét közös hitelből, valamint Ukrajna további finanszírozása, átvállalva a kieső amerikai támogatásokat is.

Emellett Orbán úgy látja, az EU 27 tagállamából Magyarországon kívül 26 szeretné felgyorsítani Ukrajna EU-csatlakozását, ami szerinte rövid-, közép- és hosszútávon is nagy költségekkel jár az Európai Uniónak és a tagállamoknak.

Orbán Viktor szerint ezeket egyszerre az EU nem tudja kigazdálkodni, ezért úgy látja,

Ez a brüsszeli döntés összedönti az európai gazdaságot.

Hogy stratégiailag és középtávon jó lesz-e Németországnak és Magyarországnak, Orbán Viktor elmondta, hogy ezt nem tudja megmondani, mert veszélyek és lehetőségek is vannak, ugyanakkor rövidtávon az mindenképpen pozitív.

Rövidtávon ennél jobb hír Magyarországon nem lehetne

– jelentette ki Orbán, mivel amennyiben a német gazdaságban pozitív változás történik, az magyar gazdaságban is áttételesen hamar megjelenik.

Ezután a magyar demokráciát és jogállamiságot féltőkhöz szóval megjegyezte, hogy Németországban az adósságfék eltörlést a kimenő Bundestag szavazza meg, nem pedig az, amit február 23-án választottak meg a németek, mivel a leendő kormánykoalíciónak megvan az előző Bundestagban kétharmados többsége.

Orbán Viktor megemlékezett arról, hogy amíg minden politikai és gazdasági vezető céljait lehet ismerni, addig az uniós gazdasági politika nem ismert, ez azonban szerinte érthető, mert az EU-nak egy olyan fordulatra kell rászánnia magát, ami ellentétes az eddigi működésükkel.

Az unió szabálya eddig az volt hogy a tagállamok költségvetési hiánya legyen 3 százalék alatt, a versenytársaink azonban évtizedek óta nem ezt csinálják és ennek következményeivel most kell szembesülnie az unónak

– magyarázta a miniszterelnök.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy amilyen gazdasági minták működnek Németországban olyan gazdasági minták működnek az unióban és mivel Németország átáll infrastrukturális fejlesztésre és a hadseregük fejlesztése.

Lesz német hadsereg, és nagyobb lesz minden más európainál. Ilyet a második világháború óta nem láttunk

– mondta Orbán Viktor, aki szerint egyelőre nem tudni, hogy az orosz vagy az amerikai fél ezt meg akarja-e akadályozni vagy sem.

Igaz, a miniszterelnök szerint az oroszoknak nincs eszköze arra, hogy a német tervet hátráltassák, de az amerikaiaknak lenne.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy azt nem adhatja fel a magyar kormány, hogy az adósságszolgálat leszámítása után a költségvetés egyensúlyba legyen, ezért Nagy Mártonnak ez jelöli ki az a mozgástérét és ez mutatja, hogy meddig nyújtózhat a kormány.

Ha az elsődleges hiányunk negatívba menne az egy olyan pénzügyi instabilitást okozna az országban, amit nem engedhetünk meg

– magyarázta Orbán Viktor.

Itt a miniszterelnök megjegyezte, hogy 15 éve ők, minden választási évben csökkentették az államadósságot, hiába állítanak más politikai ellenfelei-

Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy az elmúlt 15 évben olyan kormánya volt az országnak, ami minden választási évben csökkentette a költségvetési hiányt

– fogalmazott Orbán Viktor.

Orbán Viktor ezután a magyar kormány gazdaságpolitikájára tért rá, ami három pillérből áll.

Mi vagyunk az adócsökkentés kormánya

– jelentette ki Orbán, aki szerint egy lista szerint a 7. legversenyképesebb adórendszer van Magyarországon, és azon dolgozik, hogy ebben az első legyen.

Elmondta, hogy a kormány adópolitikája a családok segítését tervezi, a gyermekvállalásra ösztönöz, valamint az alacsony adóterhekre.

A második pillér a kiszámíthatóság, amiről elmondta, a kormány munkaalapú rendszerben gondolkodik, ezért a munkahelyteremtés a legfontosabb céljai között szerepel majd. Elmondta, nem ért egyet azzal, aki szerint elfogytak a magyar munkavállalók Magyarországon, számításaik szerint háromszázezer embert munkába tudnak állítani.

A harmadik pillér a vállalkozások támogatását említette a magyar miniszterelnök, amiről elmondta, hogy meggyőződése, hogyha a kormány nem segíti a vállalkozókat, akkor az ország hatékonysága és a gazdasága csökkenni kezd.

Azonban a magyar kormány értéknek tekinti a vállalkozások támogatását, ahogy a befektetéseket is és a külföldi beruházásokat is.

Orbán elmondta, a második korszak Parragh Lászlóhoz kötődik, akivel szintén kötött megállapodást a kormány. Felsorolta, hogy összesen hat kérdésben határoztak meg célokat, amit a kormány teljesített, így például a munkanélküliségi ráta 4 százalék körül tartását, a magyar vállalatok kifektetését, valamint a jelentős vállalati adócsökkentést is.

Azt hiszem, hogy azzal a korszakkal kötött megállapodásainkat mi betartottuk

– összegezte a magyar miniszterelnök, majd azt mondta, ez is bizonyítja, hogy együtt tud működni a mindenkkori MKIK-elnökkel, és szerinte ez Nagy Elekkel is így lesz majd.

Orbán Viktor megemlékezett arról, hogy 2010-ben 5 dolgot ígértek a vállalkozóknak, amelyekből a következő négyet teljesítettek:

• A vállalkozások adóterheit regionális szintre hozzák – jelenleg Magyarországon a legalacsonyabb társadalmi adó, és a harmadik legalacsonyabb az SZJA az régióban
• Állami tőke és hitelprogramokat indítottak
• 10 év alatt egymillió munkahelyet hoztak létre
• Azt ígérték, hogy az EU-s pénzek 50 százaléka megy majd kis- és középvállalkozásokhoz, az elmúlt 5 évben pedig 100 forint uniós támogatásból 51 forint ment a kkv-khoz.

Fontosak az arányok. Mi 5 dolgot ígértünk, amelyek közül négyet teljesítettünk. Önök azt ígérték támogatnak, de tartok tőle, hogy 5-ből 4 vállalkozó minket támogatna, úgyhogy majd ha ez lesz a helyzet, akkor visszatérünk az ötödik pontra

– viccelődött Orbán Viktor.

Nagy Elek azzal zárta a mondandóját, Puskás Öcsire hivatkozva, hogy támadó focit kell játszani a gazdaságban is.

Ebben nem lesz hiány, hiszen ez az áttörés éve

– fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint a „parlamenti válogatottban” csak csatárok vannak, úgyhogy az ellenfeleikre marad a védekezés.

Orbán Viktor miniszterelnök viccelődött egy kicsit Varga Mihály új pozícióján, majd elmondta, hogy még nem hallott olyan, hogy türelmes jegybanki politika de majd biztos megtudja, hogy ez mit jelent.

Jó helyen vagyunk. Ebben a létesítményben sokkal több kulturális és gazdasági esemény történik, mint sportesemény

– jegyezte meg a miniszterelnök, majd hozzátette, hogy ez is mutatja, hogy a sportlétesítmények építésének van értelme.

A hibákat nehezen ismeri be az ember, de egyet most be kell ismernem. A látogatottsági mutatók azt mutatják, hogy nagyobbat kellett volna építeni

– tette hozzá a miniszterelnök.

Varga Mihály elmondta, hogy a jegybank legfontosabb feladata az árstabilitás elérése és fenntartása. Ezekre kell koncentrálnia a pénzügyi rendszer stabilitásával.

Az MNB-elnök szerint az infláció mindenre hatással lesz, mivel szerinte nincs olyan terület, amit nem érint, ezért kulcskérdés, hogyha az amennyiben tartósan visszatérhetne – de leszögezte, hogy nem fog –, akkor az hogyan ronthatná a gazdaság helyzetét.

amihez következetes és fegyelmezett monetáris politikára van szükség, jegybankelnökként ilyen politikát ígér.