A jegybankelnök kifejtette, hogy Összességében egy egészséges bankrendszerünk van, amelynek hitelezési képessége erős.

A hitelbetét mutató tekintetében azonban elmaradunk az régiós átlagtól, úgyhogy van mozgástér még a fejlődésre

– tette hozzá.

Varga Mihály megjegyezte, hogy A háztartási hiteldinamika tavaly is erős volt, viszont a vállalkozási hiteldinamika továbbra is mérsékelt, de abban bíznak, hogy a konjunktúra megerősödésével itt is élénkülést tapasztalnak majd.

Varga a GDP-adatokra hivatkozva elmondta, hogy az jó alapot adhat arra, hogy a magyar gazdaság visszatérjen az élénkülő pályára.

A magyar gazdaság növekedése egyre szélesebb alapokon nyugszik

– fogalmazott az MNB elnöke, aki hozzátette, hogy a vállalatok leginkább három dologtól tartanak, ami a kereslet visszaesése, az infláció emelkedése, valamint a gazdasági környezetet érő adminisztrációs terhek, amikkel foglalkozni kell a döntéshozóknak.

A jegybank elnök szerint a GDP alakulása, a bejövő negyedéves GDP alakulása egyértelműen azt mutatja, hogy jó irányba halad Magyarország, ugyanis a negyedéves bővülés többszörösen meghaladta az uniós átlagot.

Azt Varga Mihály megjegyezte, hogy a beruházási ráta 2019-es képest csökkent, de még így is a 8. legmagasabb az unióban.

Azt kell mondanom, hogy egy kifejezetten magas szintről lépett vissza ez a mutató

– tette hozzá a jegybankelnök.

Varga Mihály megemlítette, hogy példátlan, hogy 2010-hez kéepst a szárazföldi infrastruktúrával kapcsolatos kiadások 14 százalékkal csökkentek EU-ban, az Egyesült Államokban pedig nőtt 45 százalékkal

Amikor a versenyképesség hiányát keressük az Európai Unióban, akkor elég világosan látszik, hogy infrastrukturális beruházások nélkül nem lehet előre lépni

– fejtette ki a jegybankelnök, aki megjegyezte, hogy az uniós központi bank egyelőre nem készül ilyen beruházások finanszírozására.

Ezután Nagy arra tért rá, hogy az év elején készítettek egy kutatást, ahol felmérték, hogy a kkv-szektor miben látja a növekedési potenciálját, és ehhez milyen segítségre lenne szüksége.

A nemzetgazdasági miniszter szerint a két legtöbb pont a digitalizáció és a meglévő munkaerő fejlesztése volt. Szerinte a kormánynak ebben kell segíteni a vállalatokat, és szerinte a Demján Sándor Tőkeprogram erre megfelelő.

A kutatásban azt is felmérték, hogy a vállalatok szerint mi az, ami rontja az ő kilátásaikat, itt pedig az inflációt, a kereslet visszaesését és az adminisztrációs terheket nevezték meg, ezért szerinte a kormánynak ez a legfőbb feladata.

Nagy Márton hangsúlyozta, hogy van egy hároméves bérmegállapodás, amelynek segítségével Magyarország eddig le tudta küzdeni az infláció hatását és reálbér emelkedés volt tapasztalható. Szerinte amíg megfelelő a gazdasági növekedés, addig a lakosság le tudja nyelni az inflációt.

Nagyon félrevezető, ha csak a minimálbért nézzük, mert nálunk kétlépcsős minimálbér van. Az ezer eurós minimálbérrel az EU-s középmezőnybe fogunk kerülni, amire 2028-ra van is esély

– jegyezte meg Nagy Márton.

A kkv-k termelékenysége a fele a nagyvállalatoknak, ebben pedig nem áll túl jól uniós szinten a magyar gazdaság Nagy Márton szerint, amin javítani kell.

Ugyanakkor szerinte ebben növekedési potenciál van, ezért ha a tartalékokat kell valahol keresni, akkor azt itt lehet – véli.

Nagy szerint nyolc olyan pont van, ami mutatja a gazdasági repülőrajtot:

• foglalkoztatás;
• reálbérek alakulása;
• fogyasztás;
• rekordév a turizmusban tavaly;
• hitelezési fordulat;
• a lakáspiacon a tranzakciók emelkedése;
• ahogy az autóipari tranzakciók;
• valamint az építőipar is bővül.

Azonban elmondta, a legnagyobb kihívás továbbra is az infláció.

E kapcsán elmondta, hogy ugyan volt reálbéremelkedés, de a legnagyobb kérdés, hogy a bérek alacsonyabban vannak-e mint a három éves infláció.

A reálbéremelkedés három év alatt 8,7 százalék

– jelentette ki.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter követte Nagy Eleket. A gazdasági csúcsminiszter azzal indított, hogy a 2025-ös évet a fordulat évének hívjuk, de az év úgy kezdődött, hogy az amerikai elnökválasztást követően elkezdhettük kapkodni a fejünket, mert olyan döntések jöttek, amelyek a gazdaság újrasúlyozását és a teljes világrend átalakítást hozta magával.

Az államok fejlesztőállamokká váltak. Kína ezt már hamarabb elkezdte, az Egyesül Államok felzárkózik és Németország is hozott egy ilyen döntést. Ez új dolog, mert ez korábban nem volt megszokott

– mondta Nagy Márton.

Nagy ezután arra tért rá, hogy a kamara még azzal is foglalkozik, hogy felmérje a magyar exportképes cégeket, majd ezután más országok közbeszerzéseire tért rá.

Olaszországban 83, Ausztriában szintén, Németországban 57, nálunk meg fele-fele arányban nyerik el a hazai és külföldi cégek.

Utolsó példaként a kormány és a kamara együttműködése kapcsán a Demján Sándor Tőkeprogramról beszélt, amivel szerinte új eszközzel juttatják a kkv-kat forrásokhoz, amit a kamara hálózatán keresztül juttatják el azokhoz, akiknek megvan a növekedési képességük, azonban tőkeinjekcióra van szükségük.

Hozzátette, hogy a programnak fontos pontja, hogy a kamara mentorálja a vállalkozókat. Beszédének ezt a pontját azzal zárta, hogy a jövőben a kormánnyal közösen tarthatnak a kormánnyal közösen egy kkv-k növekedési képességéről szóló konferenciát.

Ezután, mint fogalmazott, ha már a Puskás Arénában tartják a mai rendezvényt, egy Puskás Sándor idézettel zárja felszólalását.

Csak az az edző érhet el hosszú távon sikert, aki a támadó játékra helyezi a hangsúlyt, aki a támadásszövés szépségére tanítja a játékosait

– fogalmazott, amihez hozzátette, a kamarának is – csak úgy mint a labdarúgásban –, nem oda kell futni, ahol a labda van, hanem ahol a labda lesz. 

Nagy Elek hangsúlyozta, hogy a vállalkozók legégetőbb problémái, csak kutatásokkal lehet felderíteni, méghozzá úgy, hogy megkérdezzük a vállalkozókat.

Mi megkérdeztük őket

– tette hozzá az MKIK elnöke.

Nagy Elek kifejtette, hogy jelenleg 900 ezer vállalkozás van, amelyek közül 425 ezer egyéni vállalkozó, de a mikrovállalkozások egyharmada is csak egy fős, vagyis több mint félmillió vállalkozást egy ember vezet.

A kutatások egyértelművé tették, hogy számukra a legnagyobb problémát az adóterhek és az adminisztrációs terhek jelentik.

Ezután Nagy Elek arra tért rá, hogy a bürokrácia és az adózás egyszerűsítése fontos a vállalkozások számára, hiszen ez a kis vállalkozásoknál nagyjából félmillió vállalkozást érint.

Az MKIK erről szóló kutatásaiból egy példát hozott, hogy a KATA adózási formázásnak a megszüntetését több cég is kritizálta, hogy csak magánszemélyeknek állíthatnak ki számlát, cégeknek nem. Elmondta, hogy a korábbi formájában visszaéltek –például bújtatott munkavállalással –, de mivel a vállalkozásoknak van erre igénye, ezért a kamarának foglalkozni kell vele.

Nagy Elek úgy látja, hogy jó irányba haladnak és megfelelő a kijelölt hosszú távú cél, azonban ahhoz, hogy elérjék a célt „a rövidtávot is túl kell élni”.

Azt érezzük, hogy a gazdasági helyzet nagyon nehéz, rengeteg a külső bizonytalansági tényező, ami komoly inflációs kockázatot hordoz, de nekem és a csapatomnak meggyőződése, hogy az összes tényező komplex kezelésével lehet megoldani a kialakult helyzetet

– mondta az MKIK elnöke, aki a kormányzat, a magyar nemzeti bank és a kamarák szoros együttműködésével lehet megoldást találni, mert „a csapat mindig bölcsebb, mint az egyén”.

Nagy ezután elmondta, a jövőben fontos tényező lesz a mesterséges intelligencia és annak használatának a kompetenciája.

Hangsúlyozta, hogy a kkv-szektort segíteni, képezni és oktatni akarják, hogyan tudják használni a mesterséges intelligenciát, majd méltatta a kormányt, amiért a 21 pontos Gazdaságpolitikai Akcióterve is kitér arra, valamint Palkovics László személyében kinevezett egy mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztost.

Nagy Elek elmondta, hogy egy tanulmány rámutatott, hogy az elmúlt évek gazdasági versenyeit azok a cégek nyerték meg, amelyek a tudásba fektettek.

A nyertesek az átlagnál háromszor nagyobb mértékben fektettek az oktatásba és a tudásba. Ezen cégek kétharmada alkalmaz olyan munkaerőt, amelyek innovációra vannak specializálódva, szoros kapcsolatot ápolnak egyetemekkel, kutatókkal, és nagyjából 70 sázalékkal többet költenek a munkavállalókra. Ezek a vállalkozások optimisták, hisznek a jövőben. Ilyen vállalkozások kellenek nekünk

– jelentette ki az MKIK elnöke.

Az MKIK elnöke elmondta, gazdasági reneszánszt hirdettek meg, mert a reneszánsz az embereket helyezte a központba, ők pedig a vállalkozókat helyezik a középpontba.

A magyar vállalkozónak azt kell éreznie, hogy a kamara értük van

– mondta Nagy Elek.

Hangsúlyozta, hogy szerintük a vállalkozók fejlődésének kulcsa hosszútávon a tudáson keresztül vezet. Ezért hirdették meg a tudás alapú kamara elvét.

Elsőként Nagy Elek, az MKIK elnöke lépett az MKIK gazdasági évnyitó eseményének színpadára, aki előadását azzal indította, hogy elárulta, sokat gondolkoztak azon, hogy mi legyen a gazdasági évnyitó helyszíne és végül a nemzet stadionját választották, mert nyilvánvaló, hogy a gazdaság mindent átjár, még a sportot is.

Lehet, sőt kell is gazdaságosan üzemeltetni az ilyen sportlétesítményeket

– fogalmazott Nagy Elek, aki szerint az egy jó felismerés, hogy ilyen rendezvényeket is lehet tartani ezekben az épületekben és nem csak sporteseményeket. 

Orbán Viktor miniszterelnök számos, a magyar gazdaságot érintő intézkedést jelentett be február végén. Azontúl, hogy összesen négy ponton lesz változás az adózásban, azt is beharangozta, hogy visszatér Palkovics László. A kormányfő nem kertelt, szerinte egyszerűen megengedhetetlen a magyar fogyasztókat sújtó élelmiszer-infláció, ezért a nyugdíjasoknál jön az áfa-visszatérítés. Alábbi cikkünkben részletesen elemeztük Orbán Viktor döntéseit, és összeszedtük a tíz legfontosabb, gazdaságot érintő idézetet is a kormányfőtől.

A kormányfő tavaly kifejezetten szakmai, gazdaságra fókuszáló elődadást tartott, és részletesen ismertette a gazdasági vízióit. Tavaly ráadásul négy fontos pontot is meghatározott, amiben szerinte nem állunk jól, vagy még fejlődnünk kell:

1. Jobb lenne, ha nekünk tartoznának, és nem mi másoknak. „Sajnos ez a helyzet még nem áll fönn. Egyelőre az államadósság számai nem azt mutatják, hogy Magyarország élvezhetné ennek a bölcsességnek az ismeretét.”
2. Szerinte mindig többet kell „keresni”, mint amennyit költünk. „Nem vagyunk kommunisták. A kommunisták azt gondolták, úgy is lehet jól élni, ha az emberek nem keresnek.”
3. Jobb dolgozni, mint tengeni-lengeni.
4. Illetve mindig jobb, ha mi keresünk másokon, mintha mások keresnek rajtunk.

Ugyanakkor emlékezetes kijelentéseket is tett: „láthatták, hogy a gazdasági minisztereink jó állapotban vannak, hiszen egészen remek és biztató számokat mutattak nekünk, megcsinálták a jókedvet a mai napra”, azt is kiemelte, hogy „azért tartják a miniszterelnököket általában, hogy a gazdaságpolitika mögül az egyszerű józan paraszti megfontolások ne tűnjenek el”.

A zárás is emlékezetes volt:

Úgy tudom önöknek leginkább érzékeltetni a fölkészültségünket, ahogyan azt valahol olvastam, talán egy 1848–1849-es szabadságharcról szóló könyvben. A székely területeken a parancsnoknak megjelentették, hogy teljesen bekerítették őket. Mire a parancsnok azt mondta: ez a legjobb hír. És miért? Hát azért, mert akkor minden irányban támadhatunk.

Elsőként 10 órakor Nagy Elek, az MKIK nemrég megválasztott elnöke köszönti a konferencia résztvevőit, illetve ismerteti a jelenlegi makrogazdasági meglátásait. Utána következik Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki szokásához híven valószínűleg most sem unalmas beszéddel készül. A gazdasági csúcsminisztert Varga Mihály, az új jegybankelnök váltja a színpadon, akinek ez lesz az első nagy nyilvánosság előtt elmondott beszéde a Magyar Nemzeti Bank elnökeként.

A szakmai előadásokat követően a színpadot átveszi Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint az idei év gazdaságilag csodás lesz. Ennek részleteit leginkább pont a gazdaság napján érdemes megosztani, ahol elképzelhető az is, hogy a pár hete bejelentett „Európa legnagyobb adócsökkentési programját” megfejeli újabb kormányzati intézkedésekkel.

„A székely területeken a parancsnoknak jelentették, hogy teljesen bekerítették őket. Mire a parancsnok azt mondta: ez a legjobb hír. És miért? Hát azért, mert akkor minden irányban támadhatunk” – így zárta le Orbán Viktor miniszterelnök tavaly a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitóját.

A Macronomx konferencia idén a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági Évnyitójához kapcsolódik, amelyet az Index és az Economx élőben közvetít. A délelőtti programban Orbán Viktor és Nagy Márton képviseli a kormányt, de debütál Varga Mihály és Nagy Elek is, majd délután az elemzőkkel folytatódik az esemény.