Az európai foglalkoztatási ráta 2023 első negyedévében már meghaladta a 75 százalékot, vagyis a koronavírus-járvány és az azt követő áruhiányok, az energiaválság és a magas infláció ellenére stabil maradt, és még a bővülésre is képes volt. Ugyanebben az időszakban Magyarországon a foglalkoztatás meghaladta az európai átlagot, 80,6 százalék volt. A munkanélküliség is rendkívül alacsony szinten alakult, 2023 júliusában az unióban 5,9 százalékon állt, míg hazánkban 4,0 százalékot mutatott. Ezek mellett a kedvező, jelentős munkaerőpiaci aktivitást mutató indikátorok mellett a különböző ágazatokban már szakemberhiány is kialakult.

Az Európai Unióban magas volt a foglalkoztatási ráta az elmúlt évek gazdasági nehézségei ellenére, a magyar ráta ennél is kedvezőbben alakult. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Eurostat

Az Európai Unióban mérséklődött a munkanélküliség az elmúlt évek gazdasági nehézségei ellenére, miközben a magyarországi munkanélküliség az uniós átlagnál is kisebb volt. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Eurostat

Az Európai Bizottság 2023 júliusában jelentést adott ki az európai munkaerőhiányról. A tanulmány megállapítja, hogy az európai vállalatok és az állami szféra továbbra is – a koronavírus-járvány előtti időszakhoz hasonlóan – munkaerőhiánnyal küzdenek.

A szűkösen rendelkezésre álló munkaerő a különböző ágazatokban és foglalkozásokban minden készség szinten jelen van, és a bizottsági előrejelzés szerint a jövőben növekedni fog. Várhatóan továbbra is fennmaradnak mind a magas, mind az alacsony képzettséget igénylő foglalkozásokban, ami új munkahelyek teremtésének és a nyugdíjba vonuló munkavállalók helyettesítésének szükségességének tudható be.

Az olyan ágazatok, mint az építőipar, az egészségügy és a természettudományok, technológia, mérnöki tudományok és matematika, ezek közül is különösen az IKT-szektor (információs és kommunikációs technológia) voltak a leginkább érintettek 2022-ben. E hiányok valószínűleg fokozódni fognak az előttünk álló években, mivel a munkaképes korú népesség a 2022-es 265 millióról 2030-ra 258 millióra csökken.

A tartós munkaerőhiányt kiváltó okok és strukturális tényezők foglalkozásonként és ágazatonként eltérők. Az Európai Bizottság jelentése szerint az egyes szakmák, például az orvosok, ápolók, gondozók és járművezetők esetében a kihívást jelentő munkakörülmények vagy az emberierőforrás-menedzsment nehézségei hozzájárulnak ahhoz, hogy az európai munkáltatók nehezen tudják megtartani és vonzani a munkavállalókat. Eközben más foglalkozások esetében, például a technológiai és a mérnöki munkák területén a rendelkezésre álló, rendkívül speciális készségek hiánya is hozzájáruló tényező.

Az Európai Bizottság jelentése szerint az egyes foglalkozásokban a munkaerőhiányt a szükséges zöld átállás és a kapcsolódó digitalizáció miatt változó készségek és foglalkoztatási igények is súlyosbíthatják. A foglalkoztatás növekedése várható egyes olyan ágazatokban és foglalkozásokban, amelyek már most munkaerőhiánnyal küzdenek, mint például a szállítás és raktározás; vagy a jövőben jelentkezik a hiány, mint például a kibocsátássemleges technológiák, vízellátás, hulladékgazdálkodás, valamint bizonyos tudományos és mérnöki szakmák. A digitális átállás pedig tovább súlyosbíthatja a szakemberhiányt a telekommunikációs szektorban. A zöld átállással összefüggésben a kibocsátássemleges technológiák gyártásához szükséges átképzéshez és továbbképzéshez nélkülözhetetlen beruházási igények a becslések szerint 2030-ig 1,7 milliárd és 4,1 milliárd euró között alakulnak.

Az elmúlt években egyre több a betöltetlen álláshely az európai uniós országokban, közöttük Magyarországon is. Szerző: Németh Viktória. Forrás: Eurostat

Európai szinten további nehézségeket okoz, hogy a nők, az alacsonyabb iskolázottságúak, a migránsháttérrel rendelkezők, valamint az idősek és a fiatalok alacsonyabb munkaerőpiaci részvétele szintén hozzájárul a munkaerőhiányhoz.

Magyarországon a hiányszakmák lényegében az uniós képet mutatják, és az okok is hasonlók a más tagállamokban jellemző problémákhoz. Különbséget elsősorban a munkaerőhiányt kezelő stratégiában és politikában kell keresnünk.

Hazánkban a kormányzat hosszú távú célja a népességfogyás megállítása, illetve megfordítása, amelynek elsődleges eszköze a kiterjedt családtámogatási rendszer.

Az adórendszer igyekszik kedvezményben részesíteni azokat a társadalmi csoportokat, amelyek általában nehézségekbe ütköznek a munkaerőpiacon való elhelyezkedés során. Adókedvezménnyel jár a nyugdíjasok (vissza)foglalkoztatása, mivel a bruttó bérből csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják el, egyéb járulékokat nem (társadalombiztosítási járulék, szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás). Már 55 év felett is támogatják a korosztály foglalkoztatását a szociális hozzájárulási („szocho”) adó mérséklésével.

A munkavállaló családanyák is több kedvezményben részesülnek, így például 2020 óta a négy vagy több gyermekes édesanyák személyijövedelemadó-mentességgel rendelkeznek, és 2023. január 1-jétől a 30 év alatti anyák adókedvezménye is életbe lépett.

A fiatalokra vonatkozó kedvezmény, hogy a 25 év alatti munkavállalóknak 2022-től nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Korábban pedig már járulék- és szochomentességet is kapott a korcsoport. Továbbá a duális képzés során hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott fiatalok után sem járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem vonnak le. Mindezeken felül egy támogatási program keretében a munkaadók vissza nem térítendő támogatást is kaphatnak 25 év alattiak foglalkoztatásáért.

A kormányzati politika nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalok képzésébe a későbbi munkáltatókat is bevonja. Ilyen módon a fiatalok piacképes szakmai tudással rendelkeznek, és tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon.