A nemzetgazdasági tárca csütörtök délután bejelentette: Magyarország új együttműködést kezd az IMF-fel. A minisztérium kommunikációja szerint ez más típusú lesz, mint az eddigi megállapodás volt. A befektetők megnyugvással fogadták a hírt: erősödik a forint és drágult az OTP. Az IMF-fel folyó tárgyalásokon a valutaalap háromféle hitelkeretének egyikéről születhet megállapodás, a megbeszéléseken az MNB is részt vesz majd.
„Az IMF szokásos éves gazdaságpolitikai konzultációjának keretében megkezdjük a tárgyalásokat egy új típusú együttműködésről” – közölte a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtökön. A közlemény nem azt jelenti, hogy van új megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal, hanem csak azt, hogy megkezdtük a tárgyalásokat. Sőt, valószínűbb, hogy csak azt, megkezdenénk a tárgyalást: az IMF szakértői stábja szokásos éves gazdaságpolitikai felülvizsgálatot végez Magyarországon, nem tárgyal hitelprogramról, ilyen irányú hivatalos kérést nem kapott - ezt közölte a Reuters tudósítása szerint az IMF a kormány ma délutáni közleményére reagálva.
Amelyeken a Magyar Nemzeti Bank is részt vesz majd – derül ki az MNB csütörtök délután kiadott közleményéből. A jegybank azt közölte: az NGM közleményéből értesült a kormány szándékáról, hogy együttműködésre készül a Nemzetközi Valutaalappal. Az MNB közleménye szerint „az IMF-el történő bármely típusú együttműködés esetén az érintett ország kötelezettségét az adott ország jegybankja és kormánya közösen vállalja. Ennek megfelelően a következő időszakban zajló IMF-tárgyalásoknak az MNB részese kell legyen”.
Jelenleg az IMF-nek nincs futó programja Magyarországon – Budapest
ugyanakkor a 2008-as hitelmegállapodás nyomán adósa a Valutalapnak. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint jelenleg 3768 milliárd forint a központi költségvetésnek ebből a 2008 őszi nemzetközi hitelcsomagból származó, részben az IMF-fel, részben az EU-vel szemben fennálló adóssága.
Amely miatt félévente készít az IMF egy jelentést az ország gazdasági helyzetéről. Ezekben kötelező ajánlások nincsenek, csak megállapítások, de a piac, akár csak az évente, minden országról elkészített felülvizsgálati jelentést, olvassa és értékeli azokat.
A miniszter három napja, ezen a hétfőn a parlamentben még meglehetősen kritikusan nyilatkozott a valutaalapról. Többek között azt mondta: „az IMF ellen hangoljuk a gazdaságpolitikát”, valamint azt, hogy „ez a hárombetűs intézmény” mélyen ellenez minden olyan intézkedést, ami kihozza a bankok csapdájából az embereket.
A minisztérium közleménye szerint „jó eszköz lehet számunkra egy újfajta, már a saját érdekeink szerint berendezett gazdaságunkhoz igazított együttműködés az IMF-fel”. Az NGM szerint ez „a régivel szemben nem csökkenti, hanem növeli pénzügyi-gazdasági függetlenségünket”.
Az újfajta megállapodás a minisztérium szerint „szemben a régivel – nem növeli az államadósságot, mivel nem hitelfelvételről szól”. Az NGM azt közölte „ voltaképp egy biztosítást kötünk, amely növeli a befektetői biztonságot Magyarországon”.
Ez a gyakorlatban minden valószínűség szerint hitelkeret-megállapodást jelenthet. Az IMF háromféle hitelkeretet kínál, van a rugalmas, a megelőzési és a készenléti hitelkeret. Ez utóbbit kötöttük 2008 őszén, a válság időszakában, az NGM közleménye azonban arra utal, hogy most egy megelőzési hitelkeret-megállapodást szeretne elérni a kormány.
A majdani új IMF-megállapodással „lesz esélyünk tervezett menetrend szerint beindítani a növekedést” – közölte az NGM.
A minisztérium szerint „sikerült véghezvinnünk az elmúlt másfél évben, hogy csak a magunk érdekeit érvényesítsük, másokhoz ne kelljen alkalmazkodnunk”. Ugyanakkor ma már „a növekedés fokozására kell összpontosítani”. Márpedig „ehhez minden elérhető eszközt igénybe kell venni” – az NGM szerint ilyen, de a függetlenségünket nem veszélyeztető eszköz lehet a Valutaalap is.
Korábban több nemzetközi szervezet jelezte, hogy igen kívánatos lenne Magyarország számára egy elővigyázatossági IMF-program, októberben az America-Merrill Lynch elemzői mondták, később az OECD ajánlásai között isszerepelt. Novemberben már Járai Zsigmond is utalt arra, hogy nem elképzelhetetlen egy újabb IMF-segély.
„Nem mi hívtuk" Magyarországra a Nemzetközi Valutaalap szakértői delegációját, hanem „magától idejött”, „kértek időpontot, mi adtunk" - kommentálta korábban az IMF-kormány közötti tárgyalások hátterét a köztelevízióban Kósa Lajos.
A Fidesz alelnöke szerint kényes helyzetben volt a kormány, mert „ha meg nem beszélünk velük", akkor az a kritika éri a kabinetet, hogy „mekkora bunkók vagyunk, hogy nem is beszélünk velük". Kósa szerint nincs realitása annak, hogy a kormány újra hitelcsomagot kérjen a Valutaalaptól. Igen keményen nyilatkozott a szervezet állandó magyarországi képviselőjéről, Irina Ivascsenkóról; azt mondta: „olyan mértékben nincsen tisztában a magyar helyzettel, amely mellett nem is érdemes konzultálni".
Bár a kormány jelenleg is együttműködik a Nemzetközi Valutaalappal, hitelszerződésről azonban nem tárgyalnak – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy Heti Válasznak adott interjúban. A tárcavezető szerint az IMF-hez való visszatérés egyértelműen a gyengeség jele volna, ugyanakkor reális veszélynek tartja, hogy valamelyik hitelminősítő esetleg ront hazánk adósbesorolásán.
Ezután Szijjártó Péter is úgy vélte, hogy nincs arra szükség, hogy a kormány készenléti hitelmegállapodást kössön a Nemzetközi Valutaalappal (IMF). „Nem ez a gazdaságpolitika van most, mi a pénzpiacokról finanszírozzuk magunkat és képes Magyarország arra, hogy a saját lábán álljon” – mondta a miniszterelnök szóvivője. Legutóbb Giró-Szász András kormányszóvivő nyilatkozott az IMF-fel kapcsolatban, egy újabb hitelfelvétel lehetőségére úgy reagált, Magyarország kitart a piaci finanszírozás mellett.
Az új IMF-tárgyalás elindulását jó, bölcs döntésként, egy esetleges leminősítés hatását enyhítő lépésként értékelték az elemzők. Részletek erről itt >>
A piacok is jól fogadták a hírt, a forint lendületes erősödésnek indult. A reggel még 315 forint környéki euró ára a délutánni 312 forintos szintről percek alatt 306 forint alá süllyedt. A frank napközben még 254 forint körül is volt, a bejelentés után 248,5 forint környékére esett.
Az OTP árfolyama szintén kilőtt a hírre a Budapesti Értéktőzsdén: a bankpapír, ami napközben 2862 forinton is volt, az elmúlt percekben 7,6 százalékos erősödéssel 3130 forintig drágult. Tőzsdezáráskor végül 3095 forinton, 6,4 százalékos pluszban volt a papír.
A magyar államcsőd kockázatát jelző úgynevezett cds-felár is jelentőset esett: a reggel még 607 bázispontos érték most már csak 592 ponton van (a történelmi rekord 630 bázispont volt, a hét elején 560 pont környékén volt, ami tegnap estig 612 pontra ment fel).
Az állampapírhozamok az elmúlt hetekben szintén megugrottak – illetve volt olyan aukció is, ami elmaradt –, a mostani lépés hatására ezek csökkenésnek indulhatnak (ezt a piaci várakozást jelzi, hogy a hozamokkal ellentétes irányba mozgó osztalékrészvény, a napközben 497 forintig gyengült MTelekom 1,2 százalékos erősödéssel 506 forintra drágult).