A befektetésre már nem ajánlott Ba1 kategóriába sorolta le Magyarország hitelminősítését csütörtökön a Moodys hitelminősítő (a jelentés itt olvasható angolul), amely ráadásul fenntartotta a további leminősítést valószínűsítő negatív kilátást. A hír azért váratlan, mert a Standard & Poor's, amely leminősítését a legvalószínűbbnek tartották, épp csütörtökön erősítette meg az eddigi besorolást – igaz, arra hivatkozva, hogy majd 2012 februárjában, az IMF-tárgyalásoktól függően folytatja az országvizsgálatot.

A Moody's döntésének idején a csütörtök napközben 310-311 forint környékén mozgó euróárfolyam 314 forint fölé emelkedett. A svájci frank 255 forintnál állt, a dollár kicsivel 235 forint fölött. A forint november elején 317,72 forintos euróárfolyamon történelmi mélypontra zuhant, és bár az IMF-fel való tárgyalás hírére átmenetileg visszaerősödött 305 forintos euró környékére, ott nem tudott stabilizálódni, és a napokban már ismét 310 forint fölött mozgott az euróár a devizapiacokon.

A Moody's indoklása szerint egyre bizonytalanabb, hogy az ország képes-e teljesíteni középtávú céljait a költségvetés konszolidációjában és az állami szektor adósságának lefaragásában, különösen úgy, hogy rendre csökkennek az ország növekedési kilátásai. Megnövekedett Magyarország érzékenysége az államadósságból fakadó eseménykockázatokra, és igen zaklatott külpiaci helyzetben függ nagymértékben külföldi befektetőktől, miközben magas a finanszírozási igénye is.

Moody's			S&P			Fitch
			AA	Csehország (stabil)
A1	Szlovákia (stabil); Csehország (stabil)		A+	Szlovákia (pozitív)		A+	Csehország (pozitív); Szlovákia (stabil)
A2	Lengyelország (stabil)		A	Lengyelország (stabil)		A
A3			A-			A-	Lengyelország (sabil)
Baa1			BBB+			BBB+
Baa2	Bulgária (stabil)		BBB	Bulgária (stabil)		BBB
Baa3	Horvátország (stabil); Románia (stabil)		BBB-	Magyarország (negatív kilátással); Románia (stabil); Horvátország (negatív)		BBB-	Magyarország (negatív kilátással); Horvátország (negatív);Bulgária (pozitív); Románia (stabil)
Ba1	Magyarország (negatív kilátással)		BB+			BB+
Ba2			BB			BB
Ba3			BB-			BB-
B1			B+			B+

A leminősítést magyarázó első tényezővel kapcsolatban a Moody’s megjegyzi: kétségek övezik a középtávú célok teljesülését a magasabb finanszírozási költségek, valamint az alacsonyabb gazdasági növekedés miatt. Magyarország 2010 végén fennálló 81 százalékos adósságrátája magasabb, mint az ugyanilyen Baa3-as minősítéssel rendelkező országok átlaga (mediánértéke). A kormány elkötelezett ugyan, hogy 2018-ig GDP-arányos államadósságot 50 százalékra csökkentse, de a középtávú stratégiája nem világos és az egyszeri tételek, így a nyugdíjvagyon államosítása, nem javítják az adósság fenntarthatóságát hosszú távon – idézi a közleményből a Portfolio.hu.

Aggályok minden fronton

A hitelminősítő szerint a jövő évre kitűzött 2,5 százalékos GDP-arányos hiánycél teljesítését meg fogja nehezíteni a magasabb finanszírozási költség és az alacsonyabb növekedés. Az pedig nem látható, hogyan érhető el a 2013-ra tervezett 2,2 százalékos deficit egy alacsony gazdasági növekedéssel jellemezhető környezetben, fogalmazza meg az Európai Bizottságéhoz hasonló véleményét a Moody's.

A hitelminősítő lényegesen lerontotta a magyar gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzését: az idei évre 1,5 százalékos, míg 2012-re 0,5 százalékos GDP-bővülésre számít (korábban 2,7 és 2,6 százalékos növekedést vetített előre). A gazdaság középtávú növekedési potenciálját visszafogják az adósság leépítése miatti gyenge kereslet, valamint a strukturális problémák, így a magas munkanélküliség és az alacsony foglalkoztatottság.

A külső tényezők sem túl biztatóak a magyar növekedési kilátások szempontjából, miután Magyarországot is érinti a főbb kereskedelmi partnerek, elsősorban Németország kilátásainak romlása - magyarázza a Moody's. Emellett a bankok hitelezési képességét visszafogja a nemteljesítő hitelek emelkedése, a kormány legutóbbi, bankok eredményességét befolyásoló intézkedései, valamint az anyabankoktól származó forráslehetőségek csökkenése.

A leminősítés másik magyarázó tényezője az ország kiszolgáltatottsága a külső sokkokra, ami az államadósság struktúrájából származik, ami a kormány számára komoly kihívásokat okozhat a finanszírozási költségeket illetően – magyarázza a Moody's. Az államadósság megközelítőleg 64 százalékát külföldiek birtokolják, ezek kétharmada devizában denominált, hívja fel a figyelmet a kockázatokra a hitelminősítő. Emellett a következő három évben jelentős lesz a magyar állam finanszírozási igénye, írja laptársunk.

Az ország adósságdinamikáját már most lényegesen befolyásolja a forint gyengülése és a gazdaságpolitika hatékonyságát övező bizonytalanság tovább rombolhatja a piacok bizalmát. Ez utóbbi hatása már jelentkezett az idei évben, miután az állam csak drágábban tudott forrást bevonni a piacról - emeli ki a Moody's, amely megjegyzi: a bankszektor és a magánszektor is tetemes külső adósságot cipel. Ez pedig csak tovább növeli az ország sérülékenységét. A 2011-re várható 131%-os (GDP-arányos) külső adósság nagyon magasnak mondható, a többi Baa3-as osztályzattal rendelkező országhoz képest.

Kellemetlen, kicsit meglepő

A hitelminősítésének befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolása kellemetlen, és részben meglepő hír. Nem bombameglepetés, mert hetek óta pletykáltak arról, hogy bóvlivá minősíthetik az országot, a múlt héten huszonnégy órán belül két hitelminősítő is kilátásban helyezte a magyar leminősítést: a Fitch és az S&P hétvégi jelzései óta biztosra vehető volt ez a lépés (az ország felülvizsgálatát októberben kezdték a hitelminősítők és az IMF).

Ugyanakkor, piaci pletykák szerint épp egy leminősítéstől való félelem miatt, Matolcsy György múlt csütörtökön bejelentette, hogy hazánk ismét az IMF-hez fordul. Ez a bejelentés, amiről a kormánytagok többsége sem tudott előzetesen, éles ellentétben áll a korábbi kormányzati kommunikációval, Matolcsy még három nappal korábban is az IMF ellen hangolt gazdaságpolitikáról beszélt a parlamentben.

Bár a kormány elsősorban a nemzetközi válság elmélyülését láttatná gazdasági nehézségeink mögött, valójában döntően hazai okai vannak, hogy csütörtökön be kellett jelenteni: tárgyalásokat kezdünk az IMF-fel az új együttműködésről, az ide vezető lépésekről bővebben itt olvashat.

Eddig mindhárom hitelminősítő a befektetésre ajánlott sáv legalján tartotta Magyarországot. A Standard & Poor's és a Moody's Investors Service már régóta a leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással látta el az országot. Ehhez csatlakozott a múlt héten az addigi stabil kilátást lerontó Fitch is, amikor a leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az  államadósi besorolás kilátását. A hitelminősítő akkor a külső növekedési és finanszírozási környezet meredek romlásával indokolta a döntést.

A jövőt figyelik

Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője lapunknak korábban azt mondta: a hitelminősítők nem elsősorban az adósság mértékét, hanem az ország jövőbeli teljesítőképességét figyelik, ami az adósság növekedésével azonban  nyilvánvalóan romlik. A lépésben hangsúlyos szerepe lehetett a végtörlesztéssel kapcsolatos jogszabályoknak, illetve ezek bankrendszerre gyakorolt hatásának.

Moody’s	S&P	Fitch	Üzenet
Aaa	AAA	AAA	Legjobb minősítés
Aa1	AA+	AA+	Jó minősítés
Aa2	AA	AA
Aa3	AA-	AA-
A1	A+	A+	Jó középminőség
A2	A	A
A3	A-	A-
Baa1	BBB+	BBB+	Alacsony középminőség
Baa2	BBB	BBB
Baa3	BBB-	BBB-
Ba1	BB+	BB+	Befektetésre nem ajánlott, spekulatív (bóvli)
Ba2	BB	BB
Ba3	BB-	BB-
B1	B+	B+	Erősen spakulatív
B2	B	B
B3	B-	B-
Caa1	CCC+	CCC	Kevés az esély a visszafizetésre
Caa2	CCC
Caa3	CCC-
Ca	C+
C	CC
-	D	DDD	Fizetésképtelen
		DD
		D

Az elemzők előzetes várakozásai szerint Magyarország lecsúszása a befektetésre nem ajánlott kategóriába nem feltétlenül hoz azonnali összeomlást. Részben épp azért, mert erre a lépésre lehetett számítani – a napokban már Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is reális lehetőségnek mondta –, így a befektetők fokozatosan beárazták az új helyzetet, illetve részben a már említett gazdaságpolitikai váltás miatt, azért, mert az, hogy az IMF-től segítséget kértünk, jelent némi bizakodást a piacokon.

Ha a mostani lépés intenzív és tartóssá váló forintgyengülést hoz, az akár ahhoz is vezethet, hogy az MNB-nek hozzá kell nyúlnia a kamathoz. A jegybank monetáris tanácsa már a múlt keddi nem kamatdöntő ülése után jelezte, hogy ilyen lépés bekövetkezhet. A monetáris tanács jövő kedden tart kamatdöntő ülést – valószínű, hogy addig nem nyúl a kamathoz, vagyis nem lesz rendkívüli kamatemelés (amire legutóbb 2008 októberében volt példa).

A magyar államcsőd kockázatát jelző cds-felárak szintén a magyar kilátásokkal kapcsolatos várakozások romlását mutatják: a cds-felár egy hónap alatt 20 százalékkal emelkedett, a 612 bázispont nem sokkal maradt el a 2009 tavaszi, történelmi rekordot jelentő 630 bázisponttól. Ez azonban az IMF-tárgyalások hírére ismét visszatért az 500 bázispontos tartományba.

Korábbi cikkünkben Barcza György, a K&H vezető elemzője azt mondta, a lesorolásnak nem lesznek drámai következményei. A leminősítés öt-tíz forintos forintgyengülést hozna az euróval – és így közvetve a frankkal – szemben, míg az állampapírpiaci hozamok is 0,2-0,3 százalékponttal emelkedhetnek, vagyis ennyivel drágulhat az államadósság finanszírozása, mondta. A Takarékbank elemzői szintén nem sokkoló mértékű forintgyengülést és állampapírhozam-emelkedést vártak a leminősítéstől.

Negatív hatások lesznek

Másrészt viszont biztos, hogy a bóvli kategóriába kerülés azonnali hatással lesz az állampapírpiacra; sokan már ennek előszeleként értékelték, hogy az elmúlt hetekben kétszer is kudarcba fulladt egy diszkont kincstárjegy-aukció (illetve a hozamok is jócskán megnőttek). A nagy nemzetközi befektetési alapok ugyanis az üzletszabályzatuk értelmében általában nem tarthatnak befektetésre nem javasolt, spekulatív papírokat a portfoliójukban.

Azokat tehát nyomban értékesíteniük kell, ami károsan hat a magyar adósságfinanszírozásra, hozamemelkedéssel növeli annak költségeit, és gyengíti a forintot. Különösen kedvezőtlen ebben a helyzetben, hogy a múlt év vége óta meredeken emelkedett, és nemrég rekordott is döntött a külföldiek kezében lévő magyar állampapír-állomány.

Kérdés, hogy ki adhat biztonságot az országnak ebben a helyzetben. A bóvliba tartozó  országok mögött általában tőkeerős nemzetközi intézmények állnak: Románia és Lettország mögött ott van az IMF, akikkel mi még csak ezután tárgyalunk (a jelen helyzetben valószínűleg inkább csak meghallgatjuk az elvárásaikat) míg az eurót használó Görögország, Portugália vagy például Írország bármikor az Európai Központi Bank, illetve az eurósánc, az EFSF segítségét kérheti. Mi ezzel szemben legfeljebb az egymilliárdos kínai állampapír-vásárlási ajánlatban reménykedhetünk, azt Fellegi Tamás nemrég elismerte, hogy ennek keretében Peking már vett magyar kötvényeket.