Alig két héttel az uniós szankciók feloldása után ismét konfliktusba keveredhetünk az EU-val: nem látszik a fedezet az Orbán Viktor hétfőn bejelentett 300 milliárdos gazdaságélénkítő csomagja mögött, így akár a hiánycél is borulhat. A jegybank megadóztatását már vizsgálja az EKB, és az ügy miatt az IMF-fel is összebalhézhatunk - pedig az idő szorít, háromnaponta egymilliárdot bukunk a késlekedéssel. Elemzők szerint gyorsan kell új forrásokat találnia a kormánynak, a szuperbruttó kivezetésének elhalasztása is szóba jöhet.
Bár múlt héten úgy tűnt, csillapodhatnak az indulatok, miután az EU feloldotta a kohéziós alapok zárolását, az IMF pedig jelezte, hogy a jegybanktörvény módosításainak megszavazása után kezdődhetnek a hiteltárgyalások, a kormány új lépései ismét kiélezhetik a konfliktusokat. Így valószínűleg a kormánynak az utolsó pillanatban kell új bevételek után néznie.
A kormány a foglalkoztatottság jelentős bővülését és jövőre a GDP 2 százalékos növekedését várja attól a munkahelyteremtő akciótervtől, aminek a részleteit hétfőn jelentette be Orbán Viktor. Bár a növekedési terv túlzónak tűnhet annak fényében, hogy elemzők, az EU és az MNB legfeljebb egyszázalékos növekedést tartanak elképzelhetőnek, a csomag fontos előrelépést jelenthet abból a szempontból, hogy éppen azoknál csökkenti jelentős járulékkedvezménnyel a foglalkoztatás költségeit, akiket hátrányosan érintett az egykulcsos adó bevezetése.
Kérdés, hogy mindez valójában mennyibe kerül: a tervhez egyelőre nem kapcsolódnak nyilvános számítások, így csak a kormány becsléséből lehet kiindulni, ami a kedvezmények kapcsán 300 milliárd forintos bevételkieséssel számol a jövő évi büdzsében.
Ez önmagában a jövő évre tervezett 677 milliárdos hiány majdnem fele, ráadásul a költségvetésben ütött, illetve korábban is meglévő lyuk betömésére első körben kitalált tranzakciós adóval kapcsolatban a kormány végül belátta, hogy az eredetileg tervezett 300 milliárdos bevétel irreális: lehetetlen helyzetbe hozná a bankszektort, hosszú időre visszavetve a növekedéshez szükséges hitelezést is. A végül megállapított 6000 forintos plafon miatt az első bejelentések szerint kitalált összegnél 143 milliárddal kevesebb folyhat be jövőre az új adóból – igaz, így is bőven több, mint amennyivel a kormány korábbi ígérete szerint a bankszektornak extrateherként számolnia kellett volna. A végeredmény mindenesetre az, hogy összesen több mint 400 milliárd forintnyi hiányt kellene pótolni ahhoz, hogy a kormány bejelentései szerint ne lépjük túl jövőre a GDP 2,2 százalékára tervezett hiánycélt.
Az összeget Matolcsy György bejelentése alapján több forrásból biztosítja a kormány: kiterjeszti a tranzakciós adót az államkincstárra és a jegybankra, ebből 120-120 milliárd forintos bevételt vár a kormány, felhasználnának 100 milliárdot a 300 milliárdos tartalékból, illetve 150 milliárdot spórolna a kormány az IMF-megállapodás utáni hozamcsökkenésen is.
Az egyik fő probléma a tervekkel kapcsolatban ismét a jegybankot érintő módosítás lehet: az EKB kedden lapunk kérdésére jelezte, hogy vizsgálja azt a javaslatot, ami a Nemzeti Bankra is kiterjesztené a tranzakciós adót.
Bár az EKB véleményének kialakításáig hetek is eltelhetnek, az nem ad sok reményt a bizakodásra, hogy az uniós központi bank egyszer már hozott negatív véleményt némileg hasonló ügyben: 2009-ben az olasz kormány a jegybank aranytartalékainak értéknövekedését akarta megadóztatni.
Az EKB szerint a lépés sértette volna az olasz jegybank függetlenségét, mivel olyan lépésekre kényszeríthette volna a jegybankot, amit az különben nem tett volna meg – vagyis a tartalékok célszerű kezelése helyett a nem realizált hasznot terhelő új adóból fakadó kockázatokat kellett volna csökkentenie.
Az olasz eset annyiban állítható párhuzamba a magyarral, hogy itthon is olyan lépésekre kényszerülhet a jegybank, amit különben nem tenne meg: ha a kormány nyomására mégis átterheli az adót a bankokra, az lényegében kamatcsökkentésnek felel meg, hiszen a bankok az adó összegével kevesebb pénzt kapnak kézhez, amikor kiveszik a jegybanki betétüket.A lépéssel ugyanaz lehet a baj, mint korábban a jegybanktörvénnyel, ami miatt már több mint fél éve csúszik az IMF-tárgyalások kezdete: sértheti a központi bank függetlenségét. Ha pedig ezt megállapítja az EKB, akkor alig egy hét után ismét holtpontra juthat a tárgyalások kezdete.
Az uniós véleményeket Simor András hétfői nyilatkozata is előre vetítheti: a jegybankelnök szerint az intézkedés jogellenes, mert a jegybanki pénzeszközök szabad felhasználásának korlátozása sérti a jegybanki függetlenséget. Emellett azt is jelezte, hogy a jegybank nem hárítja át az adót a bankokra, mivel az a gyakorlatban kamatcsökkentést jelentene, ami szembemegy a jegybank monetáris céljával.
Arra pedig, hogy a jegybank belemegy a gyakorlatban kamatcsökkentést jelentő lépésbe, elemzők szerint Rogán Antal erre utaló keddi nyilatkozata ellenére sem számíthatott a kormány. Így az adóztatás mögött az állhat, hogy azzal a kormány egy év haladékot kap: az államnak vissza kell pótolnia a jegybank veszteségeit, azonban csak 2014-ben.
Vagyis a választásokig plusz forráshoz jutna a kormány, azonban valószínű, hogy a lépéshez az IMF mellett az EU-nak is lesz pár szava: ez ugyanis olyan átmeneti bevétel, amit elemzők szerint a kormány nem fog tudni teljes egészében elszámolni a költségvetésben, így kérés, hogy csökkenti-e a hiányszámot.
Az ügy veszélyeivel a jelek szerint a kormány is tisztában van, mégis bízik abban, hogy sikerül lenyomni az IMF torkán: "a bankadó bevezetése kapcsán is voltak viták, ilyen vitára most is lehet számítani" - mondta kedden Rogán Antal, aki szerint biztos, hogy az intézkedés szóba kerül majd az IMF-fel folyó tárgyalásokon is.
Problémák lehetnek a kincstártól várt összeggel is: az államkincstártól 100 milliárd forintos bevételt vár a kormány, amihez 0,01 százalékos adókulcs mellett 100 ezer milliárdos forgalomra lenne szükség, valójában ennek a töredéke valósul meg. Ha a Fidesz-KDNP frakció javaslata értelmében valóban kiveszik az adóztatott körből a nyugdíjakat és a családtámogatásokat, akkor a költségvetés számai alapján mintegy 13 milliárd forintos adóbevétel folyhat be innen, ami a megforgatott pénzek adóztatásával sem haladná meg jóval a 30 milliárdot.
Szintén nem valószínű, hogy minden gond nélkül tud a tervek szerint „kölcsönvenni” a 300 milliárdos tartalékokból 100 milliárd forintot a kormány – annak ugyanis minden forintjára szükség lehet az eredeti hiánycél tartásához. Korábban az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is a kockázatokra hívta fel a figyelmet, és az MNB szerint is csak akkor lehet 3 százalék alatti a deficit, ha a kormány zárolja a tartalékokat.
A jelenlegi tervek alapján így a mintegy 443 milliárdos kieséssel szemben legjobb esetben is mindössze 250 milliárdos fedezet áll, ám ehhez arra is szükség van, hogy átmenjen az EU-n és az IMF-en a jegybank megadóztatása, és őszig valóban megállapodjunk a hitelkeretről.
| Intézkedés | Kiesés (milliárd Ft) |
Intézkedés | Tervezett fedezet (milliárd Ft) |
Várható fedezet (milliárd Ft) |
| Munkahelyteremtő csomag | 300 | |||
| Tranzakciós adó plafonja | 143 | |||
| MNB tranzakciós adója | 120 | 0-120 | ||
| Kincstár tranzakciós adója | 120 | 13-30 | ||
| Tartalékfelhasználás | 100 | 0 | ||
| Kamatcsökkenés | 150 | 0-100 | ||
| Összesen | 443 | 340 | 13-250 |
A deficitcél azonban még ezzel együtt is veszélyben van: az intézkedések összességében nem csak a 2,2 százalékos tervet, de még a 3 százalékos határ alatt maradást is veszélybe sodorják. „A jelenlegi állapot szerint a jövő évi hiány már valamivel 3 százalék fölött lehet” – mondta az Indexnek Samu János, a Concorde makroelemzője.
Ezzel pedig ismét a hiánycél kerülhet az unió figyelmének középpontjába - vagyis máris megtörhet a nyugalmi állapot, ami alig két hétig tartott: az EU pénzügyminisztereinek tanácsa június végén döntött arról, hogy feloldja a kohéziós pénzek zárolását, ami korábban éppen a magas hiány miatt lépett életbe.
Az új lépések miatt tehát mindkét korábbi, már éppen a lezárásához közeledő nagy vitánk kiéleződhet: a jegybank és a hiány is blokkolhatja a hiteltárgyalásokat. Erre valószínűleg számít is a kormány: "A magyar kormány munkavédelmi akciója nyilván ismét vitákat vált ki. De ezeket a vitákat meg fogjuk vívni, és nem fogunk engedni" - mondta Orbán Viktor a csomag ismertetése után.
Pedig ahhoz, hogy a csomagot végrehajhassa a kormány, a jelek szerint sürgősen új források után kell néznie. "A kormányzati gondolkodás ismét a trükközés irányába fordult, de ez zsákutca, a jelenlegi formában nem fogja tudni megszavazni a kormány a költségvetést" - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest vezetője.
Így nyáron újabb ötletelési kör jöhet: Samu János szerint elsősorban a személyi jövedelemadó változtatása lenne kézenfekvő megoldás a források előteremtésére - akár a kulcs emelésével, vagy a szuperbruttó kivezetésének elhalasztásával. Ez utóbbi önmagában 100 milliárdos bevételt jelentene az államnak.
Akárhogy is dönt végül a kormány, érdemes sietnie: az IMF-hitel kockáztatásával negyedévente akár 30 milliárdot, vagyis háromnaponta egy milliárd forintot is bukhatunk a kamatkiadásokon, az EU pedig ősszel ismét elővehet minket a deficit miatt. Arról nem is beszélve, hogy a költségvetés fő számait a parlament a tervek szerint már a jövő héten el akarja fogadni.