„Menni vagy nem menni (Angliába)?” volt a slágerkérdés a hazai fiatalok körében az elmúlt években. A közelmúlt drasztikus gazdasági és politikai változásai nyomán nem lennék meglepve, ha egyre inkább a „Maradni vagy hazatérni (Angliából)?” kérdés kúszna fel a toplista élére.

A font bő 20 százalékot gyengült a forinttal szemben, itthon pedig jóval nagyobb mértékben nőttek, nőnek a reálbérek, mint az Egyesült Királyságban. Közgazdasági szakkifejezéssel élve kijelenthető, hogy ma már egyáltalán nem kecsegtet olyan nagy megtérüléssel az angliai munkavállalás sem abszolút, sem relatív értelemben. Az elmúlt években az angliai gazdasági és munkavállalói kilátások romlottak, míg itthon nagymértékben javultak.

Nézzük, mi is változott! Az Egyesült Királyságban az egyéni és pártpolitikai ambíciók következtében népszerűsített, sokak szerint politikai blöffként induló brexit szelleme kiszabadult a palackból. A júniusi népszavazáson a kilépéspártiak kerültek többségbe, mely azonnali és azóta is tartó gazdasági és politikai bizonytalanságot szült.

A font az év eleje óta közel 22 százalékkal 430-ról 338 forintra gyengült. A gazdasági kilátások romlottak, a külföldi munkavállalók jövőjével kapcsolatos bizonytalanság pedig mindennapos témává vált. London, mint Európa gazdasági fővárosának várfalán komoly repedések keletkeztek.

Évek óta nem volt ilyen gyenge a font a forinttal szemben.

Míg az angol gazdasági és munkaerő-piaci kilátások borúsabbá váltak, addig Magyarországon pozitív irányba változtak. Itthon az elmúlt években a GDP növekedésének köszönhetően rekord szintre emelkedett a foglalkoztatottság és az elmúlt két évben országos átlagban bő 10 százalékkal nőttek a reálbérek. Sőt, egyes szektorokban ennél jóval nagyobb fizetésemelésnek örülhettek a dolgozók.

A vendéglátásban az elmúlt két évet nézve 20-30 százalékos emelkedésről hallani, és például a nyáron a Lidl is bejelentett egy 20 százalékos béremelést. Ráadásul mára több szektorban is égetővé vált a munkaerőhiány, aminek következtében további béremelkedésnek kell jönnie. Emiatt nem elképzelhetetlen 10-20, egyes szakmákban 20-30 százalékos további bérnövekedés sem a következő 3 évben.

Fokozódó munkaerőhiány a hazai feldolgozóiparban.

Angliában ugyanakkor a font elgyengülésével jelentősen csökkent a munkával képezhető megtakarítások forintos értéke. A későbbi itthoni életre takarékoskodó kinti magyarok helyzete sokat romlott, sőt sajnos azok, akik eddigi megtakarításaikat fontban tartották, nagyot buktak. Rosszabbodott azok helyzete is, akik kinti munkájukból félretenni ugyan nem tudtak, de ide-oda utazgatások során évezték ki a font relatív vásárlóerejét.

Fontos változás még, hogy a brit munkaerőpiacon a migrációs politika bizonytalan jövője miatt, a könnyen helyettesíthető, gyors betanítású munkaköröknél valószínűleg nem, de a magasabb presztízsű pozíciókba jelentkezéskor már hátrányt jelenthet a bevándorlói státusz. (A napokban politikusi körökben az is felmerült, hogy a cégeknek listázni kellene a bevándorló munkavállalókat, bár ezt a védelmi miniszter vasárnap cáfolta.)

2015-ben csúcsra emelkedett az angliai bevándorlók száma.

A gazdasági perspektíván túl, a szociológiai aspektus is csorbát szenvedett. A brexit-szavazás végeredményével ugyanis az angolok többsége a bevándorlás, az Európából érkező bevándorlók ellen szavazott. Ez pedig pszichésen nem evidens, hogy könnyen kezelhető. A diszkrimináció fokozódása nélkül is sajnos az a realitás, hogy az angliai magyarok hátrányból indulnak a szigetországban. Ugyanakkor az Angliából hazatérők itthon előnyt élvezhetnek. A kint megszerzett angol nyelvtudás és a külföldi élettapasztalat lehet akár a mérleg nyelve is egy itthoni jelentkezővel szemben.

Az összkép alapján tehát kijelenthető, hogy már messze nem olyan jó „business” az angliai munkavállalás. Nem lennék meglepve, ha az előttünk álló 1-2 évben jelentős számban térnének haza angliai magyarok. A gazdasági szempontok legalábbis efelé mutatnak. Egy komolyabb hazatérési hullám pedig egyúttal az égető munkaerőhiányra is némi gyógyírt jelenthetne.

A cikk írója az Alapblog rendszeres szerzője.