A technológiai cégek évről-évre a las vegas-i CES konferencián mutatják be a friss fejlesztéseiket, a rendezvény kétségkívül az iparág egyik legfontosabb seregszemléje. Idén az egyik fő előadó az Under Armour vezérigazgatója, Kevin Plank volt. De hogyan került egy feltörekvő sportszergyártó első embere a technológiai rendezvény húzónevei közé? A példa jól mutatja, hogy miként mosódik el a határ a különböző szektorok között, kiváltképpen akkor, amikor a téma az innováció.

A BCG minden évben listázza a világ 50 leginnovatívabb cégét. Ennek keretében egyben azt is megvizsgáljuk, hogy milyen trendek mozgatják a vállalati fejlesztéseket: hogyan ruháznak be a cégek az új technológiákba, és mekkora hangsúlyt fektetnek a jövőbeli versenyképességre.

A lista különlegessége, hogy a helyezések nem a készítői szubjektív véleményét tükrözik, hanem egy 5 kontinensre kiterjedő, több ezer fős döntéshozói felmérésen alapulnak. A válaszadók rangsorolták az általuk innovatívnak vélt vállalatokat az adott iparágban, mi csupán az így kialakult listát súlyoztuk. Így került fel 2016-ban 10 új szereplő, többek között az Uber, az Airbnb, az Expedia és a Hilton is.

Az igazat megvallva első ránézésre nem lepődik meg az ember a helyezések láttán. Ugyanakkor, mint sok más esetben is, az érdekes részletekhez érdemes mélyebbre ásni, és feltenni a kérdést: vajon mi tesz egy vállalatot innovatívvá, és egy másikat kevésbé? Azt hiszem, fontos tisztázni, hogy mit értünk innováció alatt. Röviden összefoglalva: a vállalatok számára

A cégvezetőknek a legnagyobb kihívás a fejlesztések megtalálása. Gyakran házon belül keresik az ígéretes ötleteket, de vannak olyanok is – és általában ők a sikeresebbek – akik távolabbra is tekintenek, vagyis nyitottak stratégiai partnerségekre, inkubátorok létrehozására, de akár felvásárlásokra is annak érdekében, hogy versenyképesek maradjanak.

Utóbbira jó példa a Cisco Systems, amely 1993 óta 175 céget akvirált, de említhetnénk a listán kilencedik helyezett Facebook-ot is. A közösségi oldal már tőzsdén volt, amikor több milliárd dollárt fizetett a virtuális valóságban utazó Oculus VR-ért, teljesen új frontot nyitva ezzel a korábban jellemzően hirdetési árbevételekre fókuszáló Facebook számára.

Az összetett üzleti megközelítésre érdemes a korábban említett Under Armour-t vizsgálni. Hiba lenne csupán egyszerű sportszergyártóként aposztrofálni a vállalatot, habár tény, hogy az első termékük egy új, speciális szövet volt, mely a korábban használt anyagoknál rugalmasabb és gyorsabban szárad. A cég a sportöltözetek gyártása mellett mára már élen jár a viselhető technológia területén is, és nem mellesleg az online fitnesz közössége 175 millió főt számlál, és naponta 125 ezer fővel bővül.

Mi tette lehetővé mindezt? A válasz az innovációhoz kötődő holisztikus megközelítésében rejlik: az elmúlt években több vállalatot vásároltak fel, belső innovációs labort alakítottak ki és nagy hangsúlyt fektettek a felhasználóik által generált adatok elemzésére. A cégek akvirálása nem csupán új technológiát hozott az Under Armour számára, hanem komoly fejlesztői kapacitást is - ez idővel kulcsfontosságúnak bizonyult.

A listán legjobban teljesítő vállalatok három fő dologban emelkednek ki az átlagosabb cégek közül:

• széles körben kutatják a számukra releváns innovációs lehetőségeket
• kimagaslóan hatékonyan bánnak a rendelkezésükre álló big data forrásokkal
• és emellett érzékenyek a mások által kifejlesztett újdonságokra is.

A 2016-os Innovációs Riport egyik központi kérdése, hogy miként tudják a nagyvállalatok a külső innovációt a lehető leghatékonyabban internalizálni, hasznosítani az adott szervezeten belül. Tapasztalatunk szerint ez komoly fejtörést okoz a magyar felsővezetőknek is.

A legtöbben úgy látják, hogy az innováció döntően kis, agilis startupoknál történik, és a nagyobb szereplőknek nehéz az újítások megtalálása és integrálása, nem utolsósorban a nagyon eltérő kultúra, gondolkodásmód és sebesség miatt. Például a fintech cégek térnyerése komoly dilemma elé állítja Magyarországon is a banki vezetőket, akik habár nyitottak lennének az innovatív megoldásokra, egyelőre mégsem látják teljesen tisztán, miként lehetne felhasználni a fintech szereplők által nyújtott lehetőségeket.

A TOP 50-es listához kapcsolódóan 7 iparág (autóipar, vegyipar, fogyasztási termékek, pénzügy, média, technológia, telekommunikáció) piaci kapitalizáció szerinti 30, illetve 10 legnagyobb szereplőjét vizsgáltuk.

Milyen külső innovációs forrásokra támaszkodtak 2010-ben illetve 2015-ben? Az alábbi ábrán jól látható, hogy milyen komoly előrelépés történt a vállalati kockázati tőke, az inkubátorok és az innovációs központok kialakítása kapcsán:

Az innováció sebessége iparágról iparágra folyamatosan változik. A gyorsan fejlődő (például a technológiai) szektorokban az inkubátoroké és az akcelerátoroké a főszerep, míg az újításokkal lassabban haladó területeken – ilyen a vegyipar – a vállalati kockázati tőkebefektetések kapnak nagyobb hangsúlyt. Mindegyik módszer más és más lehetőségeket teremt, a sikerre nincs garantált recept.

A vállalati kockázati tőke szerepe 13 százalékkal nőtt 5 év alatt a fent listázott szektorok 30 legnagyobb szereplőinek körében. A legtöbb vállalat elsősorban stratégiai célból vásárol kisebbségi tulajdonrészt startupokban és viszonylag kevesen invesztálnak csakis a remélt pénzügyi haszonszerzés miatt. A nap végén szeretnék jobban megérteni az új piacokat, trendeket illetve technológiákat.

Az elmúlt 5 évben az inkubátorok és akcelerátorok elképesztő növekedését láthatjuk: a legnagyobb szereplők körében

Az egyik legforróbb téma manapság a közlekedés jövője, az önvezető autók témaköre. A vezető autógyártó konszernek stratégiai partnerségeket építettek ki technológiai vállalatokkal: a Fiat Chrysler a Google-lel, a GM a Lyfttel, a Volvo pedig az Uberrel – jól látszik, hogy ez számukra járható útnak tűnik.

Az innovációs központok illetve laborok is fontos inspirációt adnak a nagyvállalatok számára. Ezek általában az adott cég részeként működő, de ideális esetben inkább egy startupra jellemző sebességgel és agilitással operáló egységek. Az ilyen műhelyekben születő fejlesztések általában közelebb vannak a vállalatok fő üzleti modelljéhez, termékeihez és szolgáltatásaihoz.

Ennek kapcsán érdemes szem előtt tartani, hogy gyakran komoly problémát okozhat, ha felborul az egyensúly a külső és a belső innovációs források között, hiszen ez könnyedén a céges kultúrát érintő feszültséghez vezethet.

Válaszolva a cikk elején feltett kérdésre:

A globális áttekintést követően röviden hazatekintve: a magyar és régiós cégek előtt hosszú az út a külsős innovációs források felé, habár látni hasznos kezdeményezéseket, egyelőre azonban ezek kevésbé intézményesített megoldások. Jó példa a Telekom és a Kitchen Budapest együttműködése, de említhetnénk az egyre több cégnél megrendezett hackathon-okat is.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt években itthon is felpezsdült (megszületett?) a startup ökoszisztéma, bízom benne, hogy a helyi nagyvállalatok stratégiai innovációs szemlélettel új szintekre emelhetik mind a saját eredményességüket, mind a tehetséges vállalkozókat.