Index Vakbarát Hírportál

Drága a bankszámla, de magunkat is okolhatjuk érte

2021.10.16. 05:45 Módosítva: 2021.10.16. 05:46

A blogról

A bejegyzések a szerzők személyes véleményét, nem a cégek álláspontját tükrözik, és semmilyen formában nem minősülnek befektetési ajánlatnak.
Ritkaságnak számítanak még az éttermekben már bevált all you can eat megoldáshoz hasonló, korlátlan tranzakciót biztosító bankszámlák. Pedig jobb lenne, ha több lenne, és megindulna a verseny.

Sok apró kiadást a végén kifizetni, vagy előre kiadni egy komolyabb összeget, cserébe minden „ingyen” van – felmerülhet a kérdés. Például vannak éttermek, amelyekben meghatározott összegért bárki annyit ehet, amennyit akar. Vannak továbbá a mobilszolgáltatók csomagjai között is olyanok, amelyek adott díj fejében korlátlan netezést, SMS-ezést, telefonálást biztosítanak. A bankszámláknál ez a forgatókönyv lehetne a jövőben a főszereplő, jelenleg viszont még biztosan nem az.

Drága dolog

A mindennapi bankolók számára jobb lenne, ha a pénzintézetek átállnának erre a rendszerre, azaz a csomagalapú árazásra. Ehhez össze kellene állítaniuk különböző csomagokat eltérő havi díjért, amelyekbe megszabott mennyiségű utalás, készpénzfelvétel és egyéb szolgáltatás tartozik. 

A nemzetközi összehasonlításban a magyar piac ezen a téren le van maradva a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2019-ben publikált kutatásának eredményei szerint. Európa legtöbb országában a bankok tipikusan csomagárazást alkalmaznak, azaz a fogyasztók fix havi díjért cserébe korlátlan számú átutalást bonyolíthatnak. Magyarországon viszont az ügyfelek a számlacsomagok túlnyomó többségénél közvetlenül fizetnek a tranzakciókért

Az MNB kimutatása szerint a tranzakciónkénti költségek miatt jövedelemarányosan a magyar bankszámlák a legdrágábbak között voltak tavalyelőtt az európai piacon. Ráadásul elképesztő különbségek lehetnek két, hasonlóan bankoló ügyfél bankszámlakiadásai között – és nemcsak attól függően, hogy melyik banknál vezeti a számláját, hanem abban is, hogy bankon belül melyik számlát választja. Az MNB idén júliusban megjelent elemzése szerint vannak olyanok, akik közel tizenhatszor többet fizetnek a bankjuknak, mint egy hozzájuk hasonló szokásokkal rendelkező másik ügyfél. A fentiekből látszik – és az MNB is erre a következtetésre jutott –, hogy körültekintő számlacsomag-választással már most is komoly mértékben csökkenteni lehetne a pénzforgalmi, azaz bankolási költségeket. 

Az illeték akadály

A csomagalapú árazás nem volt eddig sem példa nélküli, a bankok korábban sok ügyfélnek kínáltak számlacsomagokat, amelyekben meghatározott számú ingyenes utalásra, csoportos beszedésre és ingyenes készpénzfelvételre nyílt lehetőség. A változást a tranzakciós illeték bevetetése hozta.

Ez komoly bevétel az államnak, az idei költségvetés szerint 219 milliárd forintos tétel.

Ezt közvetve az ügyfelek, közvetlenül pedig a bankok fizetik az ügyletek után. Igaz, a lakossági húszezer forint alatti tranzakciók ma már mentesülnek az illeték alól, ám a csomagáras konstrukcióknál aligha lehet előírni, hogy csak kisebb összegeket utaljon az ügyfél. Ekkor pedig a csomagárból kell fizetni az illetéket is. Emellett a havi kétszeri, összesen maximum 150 ezer forintos készpénzfelvételt továbbra is terheli a hatezrelékes illeték.

A bankoknak így havi kilencszáz forintot kell befizetniük a költségvetésbe az ingyenes pénzfelvételt maximálisan kihasználó ügyfél után.

Ha csak ez utóbbi tétellel csökkentjük az ügyfelek banki költségeit, európai összehasonlításban máris jóval kedvezőbb helyen állnánk a számlavezetési költségeket tekintve. 

Bankszövetségi javaslat

A végleges és olcsóbb megoldást mindenki szerint az említett, csomagalapú számlák jelenthetik. Ezeknek az előnye, hogy – csakúgy, mint a fent említett éttermes vagy mobilszolgáltatós példánál – kiszámítható, tervezhető kiadást biztosítanak, így nem éri meglepetés a hó végi bankszámla láttán az érintetteket. 

A Magyar Bankszövetség napokban közzétett, tízpontos fenntarthatósági javaslata szerint ha költségvetési okokból nincs mód a tranzakciós illeték teljes kivezetésére, megoldást jelenthet, hogy értékhatár nélkül mentesítsék a lakossági átutalásokat és a bankkártyás vásárlásokat az illetékfizetés alól.

Az így kieső 14 milliárd forintot abból fedeznék, hogy a havi kétszeri, maximum 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel feletti összeg esetében a korábbi 0,6 helyett egyszázalékos illetéket fizetnének. Ez a túlzott készpénzhasználat visszaszorításában is segítséget jelenthet, amelynek éves többletköltségét a szakértők száz-kétszázmilliárd forintra teszik évente. 

Létezik azért csomagáras ajánlat

A bankok egyre nagyobb része a mai feltételek mellett is igyekszik megfelelni az ügyfelek (és az MNB) elvárásainak – ma már szinte minden banknál újra vannak csomagáras termékek, ám ezek árazásában komoly különbségek vannak. A másik iskola, hogy az adott bank különböző feltételek mellett, jellemzően meghatározott összegű havi jóváírás esetében, illetve megfelelő bankkártyás vásárlási tranzakció teljesítése esetében ingyen adja a számlavezetést, de a különböző tranzakcióért pénzt kér. Továbbá vannak azok a megoldások, amikor az érintettek összeállíthatják a csomagjukat, azaz a mindennapi bankolási szokásaikra szabhatják a szolgáltatásokat. 

Amíg az all you can eat éttermek mintájára létrehozott bankszámlák tömeges elterjedésére várnak a mindennapi bankolók, érdemes átböngészniük az éves díjkimutatást, amelyet a bank minden évben elküld. Az abban szereplő kiadások alapján pedig tanácsos megnézni, van-e olcsóbb csomag az adott banknál. Vagy esetleg másiknál. A pénzügyileg tudatos ügyfél kis odafigyeléssel tízezrekkel csökkentheti banki költségeit. 



Rovatok