Ahogy szinte minden szektor, az autóipar is szembesült a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásaival. Az iparágban is felléptek ellátási problémák, ezen belül leginkább a csiphiány, az alapanyag-drágulás és az infláció okoz gondot.

Nem tud növekedni a piac

A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete (MGE) az első három negyedévre vonatkozó értékelésében még októberben azt írta: 2021 harmadik negyedévére világossá vált, hogy az év végére a magyar újautó-piac további néhány százalékos lassulása várható. Ennek okai az immár krónikussá vált csiphiány mellett a más alkatrészek akadozó beszállítói rendelkezésre állása okozta szállítási késedelmek, valamint a gyártás drágulása, illetve Magyarországon a forint gyengülése okozta listaárdrágulás. Emellett az új környezetvédelmi normák bevezetése is növelte az újautó-árakat.

Újautó-árban a használt kocsik

Az újautó-piac nemcsak Magyarországon torpant meg, hanem az uniós és az amerikai piacon is. Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) adatai szerint idén szeptemberben mindössze 719 ezer új autó talált gazdára az EU-s országokban, hasonlóan alacsony eladási számra 1995 óta nem volt példa. Az akadozó újautó-értékesítés ellenére a kereslet a járvány utáni újraindulás miatt fokozódott, emiatt sokan a használt autók felé fordultak. Az egyik mértékadó autós szaklap, a Drive szerint az Egyesült Államokban odáig fajult a helyzet, hogy az év utolsó heteire a használt autók iránti kereslet eredményeként 27,5 ezer dollárra, majdnem 9 millió forintos rekordszintre nőtt a használt autók átlagára.

Megugrott az import

A magyar használtautó-piacról Halász Bertalan, a Jóautók.hu vezetője december elején arról beszélt, hogy a használtautó-import megugrott. Hónapok óta 12 ezer körüli vagy azt meghaladó mennyiségű importált személygépjárművet regisztrálnak Magyarországon. Eközben új autóból a nyár vége óta rendre csupán 9500 körüli mennyiséget helyeznek forgalomba. A korábbi években ez a két mennyiség gyakorlatilag egy szinten mozgott. „Immár szinte biztos, hogy a félvezetőhiány legalább 2022 közepéig kitart majd, így a következő fél évben (erőteljes szabályozói változások híján) a használtautó-import aktivitása tartósan magas szintre áll be. A használtautó-éhséget az sem csillapítja majd számottevően, hogy a megnövekedett kereslet ebben a szegmensben is alaposan megemelte az árakat: nem ritka, hogy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező autó ma 20-25 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban” – fogalmazott a cégvezető.

Nem száguldottak a személyikölcsön-kamatok – eddig

Az autók tehát drágultak, aki pedig autóvásárlást tervez, és nemcsak saját pénzből, hanem más forrásból is szeretné az autó árát finanszírozni, számolnia kell az infláció miatt 2021 közepén elindult kamatemelési ciklus hatásával. A lakáshiteleknél a jegybank irányadó kamatának emelése az elmúlt másfél hónapban felgyorsult, s átalakította a hitelpiacot: immár a hosszan fix hitelek számítanak olcsóbbnak. (Ezt kihasználva érdemes most a hitelstopba bekerülő, változó kamatozású lakáshitellel rendelkező ügyfeleknek a hitelcserét választani.) A fogyasztási hiteleknél ugyanakkor más a helyzet.

A jegybanki statisztikák ugyan még csak októberig ismertek – addig még nem látszott a szigorítások hatása.

• Októberben 12,25 százalékos volt a személyi hitelek átlagos hitelköltség-mutatója (THM).
• Július és szeptember között ez 12,31 és 12,42 százalékot tett ki. Azaz októberben olcsóbban lehetett személyi kölcsönhöz jutni, mint néhány hónappal korábban.

A gépjárműhiteleknél ugyanakkor már szemmel látható volt a drágulás.

• Szeptemberről októberre 35 bázisponttal 9,96 százalékra drágult az 1–5 évre fixált hitelek THM-je.
• Májusban még 9 százalék alatti költségen tudták átlagosan az ügyfelek finanszírozni a kölcsönfelvételt.

Ami még érdekesebb, a bankok lényegében befagyasztották az év végéig a személyikölcsön-kamataikat, azaz a banki ajánlatok nem vették figyelembe a jegybanki drágulás hatásait. Ennek oka az volt, hogy a bankok teljesíteni szerették volna kihelyezési tervüket, valamint az is, hogy a személyi kölcsönök piaca a magasabb átlagkamatnak köszönhetően nem olyan érzékeny a kamatemelésre, mint pl. a lakáshitelpiac. Ennek köszönhetően a bankok átlagos marzsa egy számjegyűre csökkent, amire amióta személyi kölcsön létezik a magyar piacon, nem volt példa.

Biztos a drágulás

Jól látható ugyanakkor, hogy az alacsonyabb kamatok kevesebbet bírnak el – ez köszön vissza az autóhitelek drágulásában is. Mindez úgy történik, hogy az egyre magasabb ár (és így az egyre komolyabb összegű finanszírozás) elvben lefelé kellene mozdítsa a kamatokat, hiszen nagyobb hitelre fajlagosan kisebb fix költség vetül. Ugyanakkor a pénzpiaci kamatok drágulása miatt nincs terük a bankoknak várni. (Bár az autóhitelek fedezett hitelnek minősülnek, ám a lízingtársaságok sokat tudnának mesélni arról, milyen állapotban lévő autókat tudtak visszavenni a 2008-as válságot követően.)

Jó eséllyel ez vár majd idővel a személyi hitelekre is: nem tud a bankrendszer elmenni amellett, hogy a májusban még 0,6 százalékos alapkamat 3,8 százalékra ugrott karácsonyra – drágulni kell a személyi kölcsönöknek is.

Százezer alatt nem lesz hitel

December elején egy 4–6 millió forintos használt vagy új autó megvásárlásához kellő fedezetet nyújtó, 5 éves futamidejű személyi kölcsönt a legjobb minősítéssel bíró adósok 7 százalék alatti kamattal, 7,18–7,99 százalékos THM mellett tudtak felvenni, ami 100 ezer forint körüli törlesztőrészletet jelent. A nagy kérdés, milyen szinten lehet majd az egyre dráguló kocsikat a következő hónapokban finanszíroztatni az autósoknak.