Bár az átlagbérek idén – az év első hat hónapjában átlagosan – 18 százalékkal emelkedtek, a megugró infláció miatt ezt nem igazán érezzük. Az infláció júliusban 13,7 százalékra, 24 éves csúcsra ugrott, ezen belül az élelmiszerek brutális, éves szinten 27 százalékos emelkedést produkáltak. A margarin, a kenyér, a sajt, a tészta, a tejtermékek, a baromfihús, a péksütemények 38–68 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest. 

A jövő sem túl rózsás: Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybank Monetáris Tanácsának keddi, újabb 100 bázispontos alapkamat-emelésről döntő ülését követő tájékoztatóján arról beszélt, hogy az infláció továbbra is emelkedő pályán van. Az új, árdrágító elemek között az aszályhelyzetet, az európai gáz- és áramárak alakulását és – ezzel összefüggésben – a hazai hatósági rezsiárak módosítását említette. Az alelnök szerint augusztusban – amikor még nem érkeznek az új, magasabb díjas áram- és gázszámlák – 15-16 százalékos lehet a pénzromlás üteme éves összevetésben. 

A rezsiköltség még csak most emelkedik

A megélhetési költségek pedig tovább fognak növekedni, hiszen az alapvető háztartási kiadások közé sorolt lakásfenntartási költségek jelentős emelkedése várható azoknál a családoknál, akik az átlagnál több áramot vagy gáz fogyasztanak. Az új rezsiszabály lényege, hogy augusztus 1-jétől olyan módon árazzák át, hogy aki éves szinten túllépi

• áramfogyasztásban a 2523 kilowattórát,
  
• illetve gázfogyasztásban a 1729 köbmétert,

annak az ezt meghaladó fogyasztásra már magasabb díjat kell fizetnie. Az áramfogyasztás esetén 1 kWh kedvezményesen 36,9 forintba került, az átlag feletti fogyasztásra viszont már 70,10 forintot kell fizetni. A gáz esetében pedig az eddigi köbméterenként 102 forintos ár 747 forintra emelkedik. 

Megduplázódtak a háztartási kiadások

A Központi Statisztikai Hivatalnak egyelőre csak 2020-ra és az előző évekre vonatkozóan vannak hivatalos adatai a háztartások jövedelmi helyzetéről. A háztartások fogyasztási kiadásait nagyban befolyásolja a gazdaság teljesítőképessége, a foglalkoztatási helyzet, a bérek, valamint az árak színvonalának alakulása. A lakossági fogyasztási kiadások 2013 óta tartó bővülő trendjét sok fogyasztási szegmensben visszavetette a 2020-ban kirobbant világjárvány, de hosszabb távon jól látható az emelkedés.

A fogyasztási szerkezet

Az, hogy az egy főre jutó kiadásoknál az élelmiszereké és a lakásfenntartási kiadásoké a főszerep, az alábbi felsorolásból is látszik. Hiszen a költségek 

• 26,1 százalékát az élelmiszerek és alkoholmentes italok, 
• 18,6 százalékát a lakásfenntartás és a háztartási energia,
• 10,8 százalékát a közlekedés, 
• 7,4 százalékát a hírközlés, például a telefon- és internetkiadások, 
• 5,4 százalékát pedig az egészségügyi költések fedték le. 

Volt miből költeni az ételen és a lakhatáson túli célokra is

Az alapvető kiadások közé sorolt élelmiszer-, lakásfenntartási és közlekedési kiadások 2020-ban például 795 ezer forintot tettek ki, 2010-ben 456 ezret. A háztartások azonban fajlagosan kevesebbet fordítottak 2020-ban alapvető kiadásokra, mint tíz évvel korábban: 2020-ban a kiadások 55 százalékát költötték alapvető költségekre a családok, szemben a tíz évvel korábbi, 59 százalékos aránnyal. Ez azt jelenti, hogy a pandémiáig növekedett a nem alapvető dolgokra fordítható háztartási jövedelem aránya. 

Fájni fog a rezsiemelés

Egyelőre nem lehet konkrét becslést adni arra, hogy a háztartások pontosan mire számíthatnak az új rezsikorszakban. Mankó azért akad: a money.hu az új szabályok megjelenése után fejlesztett egy rezsikalkulátort, amely becslést ad arra, milyen fogyasztásra és kiadásokra számíthatnak év végéig az érintettek, utána ugyanis felülvizsgálhatja a megállapított lakossági fogyasztási árakat az energiahivatal. 

Az első tíz napban lefuttatott kalkulációk szerint az érdeklődők mindössze húsz százaléka fizetne kisebb díjat, mint az átlagfogyasztás után számított érték, és további 14,9 százalékuk esetében úszható meg a díjak emelkedése havi tízezer forintból.

Kevesebb jut másra – bezárások jöhetnek

Mindez azt jelzi előre, hogy komoly visszarendeződés várható a lakossági fogyasztás szerkezetében: az amúgy is fájó élelmiszerár-infláció mellett az energiaköltségek emelkedése jelentős mértékben emeli majd az alapvető kiadások részarányát.

Ám annak köszönhetően, hogy enni és lakni kell, vélhetően a nem alapvető kiadásokon spórol majd az átlagos magyar család. Ez pedig az olyan területeken okozhat számottevő gondot, mint például a vendéglátás vagy a kultúra. Ezek az ágazatok amúgy is komoly veszteségeket szenvedtek a pandémia alatt, ráadásul az általuk fizetett piaci energiaárak és – vendéglátás esetén – az élelmiszerárak emelkedése komoly áremelést indokolna, ami még inkább visszavetné az amúgy is csökkenő keresletet. Ennek köszönhetően emelkedett meg a sajtóban az éttermek és cukrászdák, szállodák vagy uszodák bezárásáról szóló hírek száma, és komoly kérdés, hogy a kiállítóhelyek vagy a művelődési házak, színházak milyen szezonra készülnek.