Tarlós István főpolgármester 2015 decemberében meghirdette a főváros közösségi és kerékpáros közlekedést támogató programjának felülvizsgálatát, ami sokaknál kiverte a biztosítékot.

Bár a Budapest közlekedését 2030-ig meghatározó, rengeteg előremutató elképzelést tartalmazó Balázs Mór Tervet ő maga adta ki, most ezt módosítani szeretné. Erről azonban előtte civil szervezetekkel fog egyeztetni.

A Magyar Kerékpárosklub az ország legnagyobb kerékpáros szervezeteként azonnal találkozót kezdeményezett a főpolgármesterrel. 2016 januárjában dr. Szeneczey Balázs városfejlesztésért felelős főpolgármester-helyettes fogadta Kürti Gábort, a klub elnökét. Megállapodtak, hogy a Kerékpárosklub szakmai javaslatcsomagot készít a Főpolgármesteri Hivatalnak, melyben összefoglalják a budapesti kerékpáros közlekedés jelenlegi helyzetét és fejlesztési igényeit.

A szakmai anyag 19 oldalban foglalja össze a mai helyzetet és tesz javaslatokat további fejlesztésekre. Alább egy rövid összefoglalót olvashattok,a Kerékpárosklub összeállítása alapján, a teljes anyagot innen lehet letölteni pdfben.

Hol tartunk most?

A fővárosban 1994 és 2014 között megtizenegyszereződött a belvárosban kerékpározók száma, a városközpont egyes helyein 10%-ot is meghaladja a biciklis utazások aránya.

A budapestiek felismerték: átlagos, 

A kerékpáros robbanás mára kinőtte kereteit: a nem egységes, következetlen és rosszul karbantartott infrastruktúra hátráltatja a szabálykövetést és a kerékpározás közlekedési rendszerbe illeszkedését.

Hazai és nemzetközi jogszabályok szerint minden úthasználónak biztosítani kell a megfelelő közlekedési feltételeket, a kerékpározás elé azonban még ma is akadályokat gördítenek a korábbi évtizedek elavult városfejlesztési elképzelései. Az autós közlekedés aránytalan előtérbe helyezése mára fenntarthatatlan állapotokhoz vezetett, Budapest egészségügyi, valamint gazdasági érdekei a közösségi és kerékpározás fejlesztését kívánják meg.

Fejlesztési javaslatok

A kerékpáros közlekedés iránti drasztikusan növekvő igény lehetőséget jelent Budapest közlekedésének hatékonyabbá tételére, az életminőség javítására. Ehhez a következőkre van szükség.

• Komplex fenntartható közlekedésfejlesztés

Városi területeken nem a kerékpárutak hossza, hanem a kerékpározható terület nagysága jellemzi a kerékpáros közlekedés fejlettségi szintjét. Ma a fenntartható közlekedési módok a legnépszerűbbek, ezeket egységes terv alapján kell előtérbe helyezni. Az idén megnyíló uniós forrásokat 1-1 kiemelt útvonal helyett csak területi fejlesztésekre lehet hatékonyan elkölteni.

• Az elavult közlekedési infrastruktúra kerékpárosbarát újratervezése, átépítése

Az utóbbi évek fejlesztései nem váltották ki a korábbi évtizedek hibás, a kerékpárt nem a közlekedési rendszer részeként felfogó várospolitika örökségét. Az elavult, mai igényeknek nem megfelelő közlekedési infrastruktúra áttervezésére, helyi adottságokhoz illő átépítésére van szükség.

• Forgalomcsillapítás

Az általános sebességcsökkentés, ez által pedig a sok helyen lehetővé váló sávszűkítés a sűrűn lakott, és nagyobb forgalmú területeken is megfelelő helyet teremt a kerékpárral közlekedőknek, miközben a gyalogos és autós közlekedés biztonságát is nagymértékben javíthatja. A forgalomcsillapítás pedig mérhető egészségügyi és gazdasági hasznokkal jár, javítja a közterületek minőségét.

• Hidak kerékpározhatósága

A budapesti kerékpáros közlekedés fejlődésének egyik legnagyobb akadálya a belvárosi hidak átjárhatósága, miközben környezetükben a kerékpárral megtett utazások aránya a 10-20%-ot is eléri. A Lánchíd felújítása során elkerülhetetlen a forgalom csillapítása, a közösségi és kerékpáros közlekedés előnyben részesítése. Ellenkező esetben a további növekedés egyre nagyobb konfliktusokat és balesetveszélyes helyzeteket fog okozni, mivel a kerékpárral közlekedők 65%-a járdára szorul.

• Belváros–külváros kerékpáros kapcsolatai

A külső és belső kerületeket összekötő főhálózati elemek többsége elavult, karbantartásuk hiányos, vonalvezetésük miatt nem alkalmasak a megnövekedett kerékpáros forgalom hatékony kiszolgálására. Néhány külső városrész ma is nehezen érhető el a belvárosból kerékpárral, ami nem csak a mindennapos közlekedést, hanem a szabadidős célú kerékpározást is akadályozza. Anyagunkban felsoroljuk a fejlesztendő útvonalakat.

Fejlesztendő vagy kialakításra váró városi kapcsolatok:

- Hűvösvölgy, Pesthidegkút, Solymár és Nagykovácsi útvonal (Szilágyi Erzsébet fasor)

- Eurovelo 6 (Dél- Buda, Bel- Buda, Szentendre) útvonal

- Újpest, Dunakeszi, Dunakanyar útvonalai

- 14., 15. és 16. kerület és belváros kapcsolatai

- Kőbánya kapcsolata a belvárossal

- Pesterzsébet és Soroksár útvonal (Soroksári és Grassalkovich út, Duna part)

- 17. kerület elérése

- 18. és 19. kerület elérése az Üllői út, Gyáli út tengelyén

• Hiányző főhálózati elemek

Nem csak a külváros és belváros kapcsolata hiányos, számos olyan belső útvonal van, melynek kerékpárosbaráttá tétele nem várhat tovább. Többre elkészült, bármikor kivitelezhető tervek vannak. Ilyen útvonal a Nagykörút, a Bartók Béla út, illetve az Üllői út és Váci út belső szakasza.

• Karbantartás

A kátyús, rossz minőségű, vagy nem megfelelően takarított utak akadályozzák a biciklis közlekedést. Rendeleti szinten szabályozni kell a karbantartás felelősségi köreit, télen pedig biztosítani kell a kerékpáros főhálózati elemek 24 órán belüli síkosság mentesítését.

• Közbringarendszer bővítése, fejlesztése

A nemzetközi hírű MOL Bubi közbicikli-rendszer nélkül ma már elképzelhetetlen a budapesti kerékpározás. A rendszer további bővítése és fejlesztése szükséges.

Nem csak építeni, kommunikálni is kell

Nemzetközi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a kerékpározás akkor illeszkedik a közlekedés rendszerébe, ha elfogadottsága növekszik, a nagyobb biciklis forgalom mindenki számára biztonságosabbá teszi az utakat.

Anyagunkban felsorolták, milyen – részben a Kerékpárosklub által már elindított – kommunikációs, szemléletformáló kampányokkal, vagy új eszközökkel lehetne népszerűsíteni a kerékpározást, javítani a közlekedési morált (Együtt Közlekedünk és Bringázz a Munkába! kampány, Bebiciklizés projekt stb.).

Párhuzamosságok, szabályok

Anyagukban kitérnek a Tarlós István által felvetett „párhuzamos kerékpáros infrastruktúra” kérdésére is. Az elavult, járdán vezetett gyalog- és kerékpárutak tehermentesítésére (kevés helyen és ideiglenesen) kialakított megoldások helyettesítése a Kerékpárosklub szerint kizárólag az adott útvonalak teljes kerékpárosbarát fejlesztésével képzelhető el.

Az anyag kitér a kerékpározást érintő lehetséges KRESZ-módosításokra. Az anyag hazai és nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva állítja, hogy „kerékpáros igazolvány” bevezetése nem életszerű, betarthatatlan. A kerékpáros közlekedés integrációja, a szabályok élethez igazításával és a fenntartható közlekedési módok segítésével lehetséges. Anyagukban erre is hoznak példákat.

Érdekel, milyen kerékpáros fejlesztések lesznek Budapesten? Kövesd a Kerékagyat a Facebookon!