Vasárnap – a járványügyi előírásokat betartva – a Budapesti Közlekedési Központ székháza elé vitték a közbringákat használók a MOL Bubi kerékpárokat, hogy így fejezzék ki nemtetszésüket a szolgáltatás mai felfüggesztése miatt. Az Index az ügyben megkereste Kürti Gábort, a Kerékpárosklub elnökét, aki azt mondta, hogy a tagjaik kérésének tettek eleget a felhívás megfogalmazásakor. Azt tartották volna elfogadhatónak, hogy amíg az állomások megvannak, addig (némi többlet ráfordítással) tovább üzemeltetik a rendszert. Arra is felhívta a figyelmet, hogy azért is érdemes lett volna az átállási időt lerövidíteni, mert a kerékpározás jó a városnak, így viszont elszoknak az utazók a biciklizéstől és más megoldások után néznek. 

Bár az új közbringa-rendszer kapcsán elmondhatták a véleményüket, az új rendszer előkészítésében nem kaptak szerepet. Kürti Gábor jelezte, hogy a Bubi ugyanúgy a BKK járműparkjának része mint a busz és a villamos, így elvárható lenne, hogy a bérletrendszert is a közösségi közlekedésre érvényes bérletekkel kompatibilissé tegyék.

A szükségtelenül hosszú leállás elveszi az egészséges közlekedés lehetőségét 

A Bubi minden hibája ellenére újra népszerű lett idén a járványnak és a tavasszal bevezetett olcsó, online regisztrációnak köszönhetően. Idén 51-ről 57 százalékra nőtt a kerékpározó budapestiek aránya, még novemberben is többen bicikliztek a tavaly novemberhez képest.

Biztosak vagyunk benne, hogy sokan bubiznának télen is.

Jó lenne a marketing szemlélet megváltoztatása is, mivel az elmúlt évek tapasztalata alapján még mindig azt gondolják a budapestiek, hogy a Bubi a kerékpárosoknak lett kitalálva, holott nem. A Bubi a fővárosi tömegközlekedőket célzó fejlesztés – tette hozzá a klub elnöke. 

A Kerékpárosklub felmérése szerint a budapestiek fele Bubizna, ha - a BKK többi közlekedési eszközéhez hasonlóan – a közbringát is BKK bérlettel lehetne igénybe venni.

A szolgáltatást nem hosszabbították meg, mert...

A BKK kérdésünkre azt válaszolta, hogy az üzemeltetői szerződés 2020. november 29-én lejárt, a BKK pedig nem hosszabbította meg az átmeneti hónapokra, mert ennek költségei irreálisan nagy kiadásokkal terhelték volna a cég egyébként is megtépázott költségvetését, amely a koronavírusnak köszönhetően megközelítőleg 30 milliárd forintos hiányt mutat. 

 A leállás egyébként is elengedhetetlen lett volna a rendszer átalakításához, erre pedig a téli időszak a legideálisabb. A Kerékpárosklub által említett számoknak ellentmondva arról tájékoztattak, hogy ilyenkor az átlagoshoz képest 90 százalékkal alacsonyabb a kerékpárok kihasználtsága.